Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-10-18 / 82. szám

LXVI. évfolyam 89. szám.

Csütörtök

Gyula, 1934 október 18

líloflzetési árak : Negyedévre :

fittyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill.

ílírdetési díj előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZttASZATI LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 1U fillér.

Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC.

Megjelenik csütörtökön és vasárnap.

Igen. Nei

akarunk mi konkurenciát támasztani a búzánkkal egyetlen vármegyének sem. Nem akarunk mi senkit sem lehengerelni. Mi csak azt akarjuk, hogy a békésmegyei ember küszködése meghozza azt a jutalmat, amit megérdemel. Mi nem akarunk mást, mint hogy a hékésmegyei földek acélos búzája megtartsa a maga helyét, hogy ne csússzék le olyan vármegyék búzái mellé, amely vármegyéknek nincs olyan minőségű földje, mint a miénk. Mi nem akarunk mást, mint azt a helyet, amelyet kivívtunk, s amely minket megillet, megtartani és megerősíteni. Mi nem akarunk a legázoltakon keresztül feljebb jutni, mi nem akarunk a más kenyere árán magunknak nagyobb darab kenyeret. Mi csak azt akarjuk, hogy a föld megadja nekünk azt, amire képes, s ami dukál tőle a verejték és az adó fejében. Csak azt akarjuk, hogy a földben ne maradjanak benn kitermeletlen kincsek, hanem hogy mind napfényre kerüljenek. Nem akarunk mi elirigyelt és elmesterkedett falatok árán pufókabb gyermekeket nevelni, mint más vármegyék magyarjai s a föld ellen sem akarunk rablóhadjáratot indítani. Azt akarjuk, hogy a föld megadja azt, ami telik tőle, a piac pedig megadja a búzánkért azt, amennyit ér. Nincs szó a békés- megyei kiállítással kapcsolatban reklámról. Nem dübög itt a kelletés nagydobja, s nincsen a mi búza-seregszemlénkben egy szemernyi sem a hiúságból és törtetésből. Mi nem azt akarjuk, hogy elsők legyünk, s az elsők között is elsők, hanem azt, hogy ne maradjunk le az elsők sorából s hogy a búzánknak meglegyen a maga becsülete és becsületes értéke minden piacon, de főként az export piacán. A mi kiállításunk iskola, ahol azt lehet megtanulni, miként lehet a magyarság javait gyarapítani s mik az eszközei annak, hogy az amerikai nagy búzaterületek termékeivel minél kevesebb hajó fusson be akár az adriai, akár a nyugattengeri kikötőkbe ... Itt csak arról van szó, hogy a hombárokban ne kelljen többéves búzákat forgatni, és a malmok lisztjei olyanok legyenek, hogy a magyar agrár-termelést és malomipart az elsők között is elsőnek hirdessék bármely külországban. Mi „szivvel-lélek- kel állunk a mezőgazdaság mellett“, mi sziv- vel-lélekkel serénykedünk a kenyérmagok körül, mert jól tudjuk, hogy ha a buzamag- vak nívója csökken, akkor csökken a fejadag 'is, csökken az ipar, a kereskedelem és az egész vármegye életnívója. Mi nem akarjuk, hogy niás vármegyék is ne tegyék ugyanazt, amit mi, hogy más megyék is ne épp oly kitűnő búzát termeljenek, mint a mi gazdáink. Tessék, a mi utunk mindenki előtt szabadon áll, tartson minden termelési terület : seregszemlét a búzája felett, irányítson, oktasson, apostolkodjék, mert nem az a cél, hogy egyesek kiugorjanak, előtörjenek, hanem az, hogy minél többen legyenek elsők s hogy a végén senki sem legyen első, hanem csak maga az ország. Ott kell kihozni a földből a legjobbat és legtöbbet, ahol lehet és ahol a természeten kiviil az emberi tudás

r

is azt lehetségessé teszi. Es ha e törekvés automatikusan versenyt támaszt, legyen. Mert

ez a verseny nem vicinális versengés, nem ; kis érdekcsoportok kockajátéka, hanem egyetemes nemzeti érdek, nemes verseny, amely közvetve a nemzetnek terem babérokat, s nem utolsó sorban nemes valutát. Ha a mi buza-szemlénk törtetés, legyen ez az ország tele törtetőkkel, ha pedig felmutatott eredményeink reklámnak számítanak, legyenek az alföld emporiumai hangosak a kelletés lármájától. Mi érezzük az igazunkat és érezzük, mi a kötelességünk, egyébbel pedig nem törődünk.

Fáy István főispán: „Sziwel-lélekkel a mezőgazdaság mellett állok!“

Hárky Barna alispán:

„lem akarunk más megyéknek konkurenciát csinálni!“

(A „Békés“ munkatársától.) A vármegyei buzakiállitást vasárnap délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg Fáy István dr. főispán, ünnepélyes keretek között. A katonazenekar Hiszekegy-e után vitéz Márky Barna dr. alispán lépett az egybegyűltek elé s mondta el üdvözlő beszédét.

— Felbuzdulva azon a sikeren, — mondta — amely a tavalyi kiállítást kisérte, a vármegye törvényhatósága elhatározta, hogy a buzakiállitást és minőségi versenyt az idén is megrendezi. Szívesen vállalta a vármegye a kiállítás anyagi terheit, mert tisztában van vele, hogy a kiállításnak nemcsak erkölcsi, de anyagi tekintetben is megvan a maga értéke és jelentősége. A gazdák érdeklődését a minőségi termelés iránt a legteljesebb mértékben sikerült felébreszteni s igy kilátás van rá, hogy a vármegye búzatermelés szempontjából elsőrendű területein a tapasztalatok leszűrése után a gazdák évről-évre jobb minőségű búzát fognak termelni.

Békésvármegye a kiállítások rendezésével nem akar más vármegyéknek konknrrenciát csinálni A cél: a gazdák s vele az egész vármegye boldogulását elősegíteni. Más vármegyéknek, különösen a felvidékieknek és dunántúliaknak, a búzán kívül még más olyan termékei is vannak, amelyekből ha rossz is a búzatermés, megélhetnek. Nálunk a búzatermés a létalap, ezt a termelési ágat kell tehát minden erőnkkel fejleszteni s azon kell lennünk, hogy az egyre élesedő versenyben versenyképességünket megőrizzük, sőt állandóan növeljük. Oda kell hatnunk, hogy rájöjjenek: az itteni búzának, sem a tőlünk elvett, sem a távolabbi területeken nem lehet

versenyt támasztani. Meg kell őriznünk a búzánk hírnevét.

A következőkben a hála és köszönet hangján emlékezett meg mindazokról, akik a kiállítás körül tevékenykedtek. így első sorban Remenár Géza főmérnökről, a békés- osabai vegykisérleti állomás vezetőjéről és munkatársáról, Koczor Imre vegyészmérnökről, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületről s annak elnökéről, Beliczey Géza gazd. főtanácsosról, a gazdákról, akik őszinte érdeklődést tanúsítottak a kiállítás iránt, továbbá a földmivelésügyi kormányról, amely dijakat adott és áldozatkészen támogatta a rendezőséget. Végül igen meleg hangon emlékezett meg Fáy István dr. főispánról, aki a legnagyobb jóindulatot tanúsítja a vármegye gazdái iránt.

Fáy István dr. reflektálva az elhangzottakra, a következőket mondta:

— A Felvidéknek és a Dunántúlnak valóban vannak olyan termékei, amelyek a búza mellett szintén tudnak megélhetést biztosítani. Az Alföldnek azonban csak egyetlen ilyen terméke van: a búza. Fontos tehát, hogy az Alföld búzája minőségben fejlesz- tessék, mert a versenyt csak úgy veheti fel a külföldi búzákkal, ha belső érték tekintetében azokkal egyenrangú, sőt megelőzi azokat.

— A kormány tudatában van annak, hogy milyen fontos a búza minőségének fejlesztése s ezért minden áldozatot meghoz a cél elérése érdekében.

— Őszintén örülök annak, hogy olyan olyan vármegye élén dolgozhatom, amely a legszebb eredményt tudja felmutatni a búzatermelés terén.

Én szivvel-lélekkel a mezőgazdaság mellett állok (lelkes éljenzés)