Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-10-18 / 82. szám

2 BÉKÉS 1934 október 18 s ez nem frázis részemről, hanem a legtisz­tább meggyőződés. Jól tudom ugyanis, hogy ha a mezőgazdaság boldogul, akkor a többi kategória is boldogul, ha pedig a mezőgaz­daság élete pang, akkor minden más foglal­kozási ág életében is pangás következik be. Szavai végén megköszönte azokat a meleg szavakat, amelyekkel Márki/ Barna dr. alispán a kormány megértéséről és áldozat- készségéről szólott s azon reményének adott kifejezést, hog\r azt a helyet, amelyet Békés­vármegye a búzatermelés terén kivivott ma­gának, nemcsak megtartja, de meg is erősiti. A nagy lelkesedéssel és éljenzéssel fo­gadott beszédek és a katonazenekar játéká után a megnyitó résztvevői, élükön Fáij István dr. főispánnal és vitéz Márki) Barna dr. alispánnal a kiállítási terembe vonultak s hosszan szemlélték a vármegye agrár- kulturáját beszédesen bizonyító pompás minta- gyűjteményt. Élénk egyesületi élet indult meg a Kereskedelmi Csarnokban. — Or. Balkányi Kálmán, dr. György Endre és Sós Endre előadásai. Rendkívül nagy érdeklődés mellett dr. Balkányi Kálmán előadásával nyitotta meg a Gyulai Kereskedők és Kereskedelmi Al­kalmazottak Társulata e hó 13-án a folyó évadra tervbevett előadás-sorozatát. Az előadáson megjelentek Békésvár­megye képviseletében dr. Ugrin László vm. főjegyző, Gyula város részéről dr. Varga Gyula polgármester, a Máv., a posta, az Ipartestület képviselői és sokan Gyula város társadalmából. De ott voltak a helybeli kereskedő társadalmon kívül nagy számban a vidék kereskedő társadalmának legelső reprezentánsai, akik Hódmezővásárhelyről, Békéscsabáról, Orosházáról és Békésről jöt­tek ide, hogy dr. Balkányi Kálmánt meg­hallgassák. Sándor Dénes meleg szavakkal üdvözölte az előadót, akit érdekképviseleti működésé­nek negyedszázados jubileuma alkalmából csak nemrég ünnepelt országszerte az egész magyar gazdasági élet. Röviden ismertette dr. Balkányi Kálmán pályafutását, aki olyan elődök mellett, mint Lánczv Leó, Matlekovics Sándor és Sándor Pál futotta be pályáját és lett a szó és a toll ragyogó mesterévé, olyan időben, amelyre a magyar kereskedelem történetének legnehe­zebb időszaka esik. Ezután dr. Balkánja Kálmán tartotta meg nagyszabású előadását. A kontingen- tálás beteges jelenségeivel, káros közgazda- sági hatásával foglalkozott. Kiindult a kon­tingens, eredetileg közigazgatási és pénz­ügyi alkalmazásából és nagy szellemi fel- készültségével és alapos közgazdasági tudá­sával elvezette a hallgatóságot a „Kontin- gentitis“-nek elnevezett uj betegségig, amely nemcsak a magyar kereskedelem, hanem az egész világ gazdasági életében érezteti kór­okozó hatását. Rámutatott a vidék gazdasági és szellemi életében rejlő erőkre és végül a vidéki ifjúság szerepével foglalkozott, amely a napokban lezajlott tehetségversenyen 83:17 arányban győzött a tehetségvizsgán részt- vett fővárosi tanulóifjúsággal szemben. Ahol ilyen szellemi felkészültséggel életbelépő jövő generációra számíthatunk, ott nincsen szükség a kontingentálásra és ha a szabad versenyben a szabad érvényesülést biztosít­ják, úgy a magyar kereskedelem újból el fogja foglalni azt a kiváló pozícióját, amelyet nagyszerű elődei a világpiacon a háború előtt betöltötték. Läufer Sándor, a társulat alelnöke köszönte meg az előadónak a mindvégig nagy érdeklődéssel kisért előadást és annak az óhajának adott kifejezést, hogy dr. Bal­kányi Kálmán Írásainak minden kereskedő asztalán ott kellene lenniük buzdítás, műve­lődés és okulás céljából. Az előadást a vidéki kereskedelmi tes­tületek bevonásával a Békésmegyei Keres­kedelmi Egyesületek Szövetségének immár másodízben Gyulán megtartott körzeti kon­ferenciája előzte meg, amelyen dr. Taffler Elek, az orosházi és a megyei kereskedők, dr. Balkányi Kálmán pedig az OMKE köz­pontja nevében üdvözölték melegen a jelen­levő Wigner Gézát, az Orosházi Kereske­delmi Csarnok elnökét, 50 éves tisztes keres­kedői működése alkalmából. A körzeti konferencia foglalkozott a kereskedelem aktuális kérdéseivel, különösen az ez óv augusztus havában Miskolcon meg­tartott III. országos kereskedői kongresszu­son elhatározott és az érdekképviseletek legégetőbb program-inját képező kötelező érdekképviseleti társulás kérdésével, valamint a nagyobb gazdasági és termelési területeken élő kereskedői egyesületek együttműködésé­nek és működési körük kiszélesítésének ki­építésével. A körzeti gyűlés egységesen fog­lalt állást a kötelező érdekképviseleti tár­sulás mellett. Az értekezlet a vidéki érdek- képviseleti testületek intenzivebb együtt­működése kérdésében igen jelentős és értékes megoldási lehetőségeket kezdeményezett. A konferencián elnöklő Sándor Dénes; dr. Balkányi Kálmán, dr. Gyöngyösi János (Békéscsaba), dr. Bárány (Orosháza), Balassa József és dr. Blanz Béla (Hódmezővásár­hely), Szécsi Márton (Gyula), Végh Károly (Békés) értékes felszólalásait összegezte, amelyek gazdag anyagot szolgáltatnak az OMKE központjának országosan megindítandó ezirányu mozgalmához. Hétfőn ugyancsak élénk érdeklődés mel­lett újabb közérdekű előadás volt a Ke­reskedelmi Csarnokban, amelyen dr. György Endre a szegedi póstaigazgatóság titkára ismertette a posta, táviró és telefon elő­nyeit a kereskedelmi és általában a gaz­dasági életben. Az előadás után eszmecsere indult meg, a telefonszolgálat olcsóbbátétele és a helyi telefonszolgálat idejének megjaví­tásáról, — amely ügyben a Csarnok bead­vánnyal fog a m. kir. posta igazgatóságához' fordulni. Szász Domokos póstafőnök záró­szavaiban nagy kommerciális érzékről tett tanúságot, amidőn rávilágított a posta szerepére, mint üzleti vállalkozásra és fel­ajánlotta mindenirányu készségét a szolgálat minél tökéletesebb és jobb kialakulására. Nemes és értékes feladatot tűzött maga elé a Kereskedelmi Csarnok vezetősége, ami­kor elhatározta ezeknek a közérdekű elő­adásoknak sorozatos megtartását és máris nagy érdeklődéssel beszélnek nemcsak a kereskedők körében, hanem a város más tár­sadalmi rétegeiben is a november 3-án tar­tandó legközelebbi előadásról, amelyen Sós Endre, a kitűnő iró és hírlapíró lesz a vendégelőadó. Sós Endre értékes angliai tapasztalatairól, a mai Angliáról és az uj angol kereskedőről fog beszélni. A gyulai gazdák közül csak Schriffert Ferenc búzája kapott díjazást. (A „Békés“ munkatárs át ól.) A buza- kiállitáson résztvevő gyulai gazdák búzái a négy minőségi kategória, a,, a2, b1? b2, sze­rint a következőKép oszlanak meg : ares (leg­jobb) minőségű búzája Biró Ferencnek, Gazsó Istvánnak, Farka Györgynek, iff. Gyarmati Gábornak és Schriffert Ferencnek volt. Kö­zülük Schriffért Ferenc kapott dijat és pe­dig a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ok­levelét. A2-es minőségű búzája 15, bres szin­tén 15, b2-es pedig 2 gazdának volt. A főbb-dijakat a következők kapták: I. dij (ezüstérem): Geiszt Gyula dr., II. dij (acél-eke): Szabó Bálint Endrőd, III. dij (ezüst kehely) Léderer László Öcsöd, IV. dij (kukoricamorzsoló) Sári József Füzes­gyarmat, V. dij (bronz-érem) Községi Gazd. Népiskola Gyoma, VI. dij (bronz-érem) Leip­ziger Vilmos Nagyszénás. A fenti dijak búzái 100%-os minőségi értékszámuak. A gyulai önkéntes tűzoltóság zárógyakorlata. A gyulai önkéntes tűzoltó testület évente szokásos zárógyakorlatát f. hó 14-én tartotta meg a megyeháza előtti téren, a megye és a város vezetőtisztviselői, valamint szépszámú közönség jelenlétében. Az önkén­tes tűzoltó csapat, amely a gyakorlatot bemutatta, délután fél 4 órakor vonult fel a megyeháza elé Várköi (Wiszt) Alajos járási tüzrendészeti felügyelő vezetése alatt. A hatóságok vezetői közül ott láttuk az ünnepségen dr. fái Fáy István főispánt, vitéz dr. Márky Barna alispánt, aki egy­szersmind a vármegyei tűzoltó szövetség elnöke is, dr. Pánczél József vm. főjegy­zőt, Hermándy Géza ezredes, vm. testne­velési felügyelőt, dr. Varga Gyula polgár- mestert, dr. Ugrin László vm. tb. főjegyzőt, szövetségi ügyv. elnököt, Szentes Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom