Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-09-13 / 72. szám
2 BÉKÉS 1934 szeptember 13 Tizenötezer pengős munkához jutottak a gyulai iparosok az egri norma ápoldájának átalakítási munkálatainál. (A „Békés“ munkatársától.) Több- izben is megírtuk már, hogy a város az egri norma szegénygondozási intézményének céljaira a gróf Almásg-család kastélya területén álló egyik cselédházat megvette. Az emeletes épület azonban, úgy, ahogy van nem alkalmas az intézmény elhelyezésére, ezért átalakítják. Az átalakítás munkálataira versenytárgyalást irtalc ki s arra nem kevesebb, mint 54 iparos adta be ajánlatát. A mérnöki hivatal a pályázati határidő lejárta után, szeptember 5-én, megkezdte a benyújtott ajánlatok felülvizsgálását s annak eredményeképpen Varga Gyula dr. polgármester a következő iparosoknak, mint legolcsóbb ajánlattevőknek, adta ki a különféle munkákat: A föld, kőműves és elhelyező munkát Dávid J. Istvánnak 4,282'87, az ácsmunkát Heilinger Antalnak 2,256’01, az asztalos- munkát Demkó Jakabnak 2,191’—, a lakatosmunkát Tóth testvéreknek 704’30, vasgerenda szállításra megbízást ugyancsak a Tóth testvéreknek 691’70, a mázoló és szobafestő munkát Vincze Ferencnek 981’50, az üveges munkát Werner Józsefnek'602’60, A ,,BÉKÉS“ számára irta N Á Lapunk múlt számában „Vissza Ramseshez!“ címmel közöltük a cikkíró fejtegetésének első részét, amelynek kiegészítése az alábbi cikk. Ha a közterheket csak az érdekelt adózók tartanák magasaknak, joggal lehetne őket elfogultsággal vádolni. De Tayler népA falakról óriási zöld korongok függnek alá, rajtuk arany szent jegyek. Az egyik bolthajtás . alatt öreg mohamedán ül, előtte két fiatal és letom- pitott hangon vizsgáztatja őket. A vagyontérő szőnyegeken másutt is emberek ülnek. Arcukon látszik, hogy a lelkűk nagyon-na- gyon messze jár. Közben eltelt az idő, sietnünk kell. A világhírű nagy szerályra már alig jut idő. De hiszen itt nem a részletek, az adatok és a számok fontosak, hanem az a varázs, ami rabul ejt mindenkit, aki egyszer is járt az Aranyszarv városában. Sor kerül még a kincseskamrára is. Ez a ragyogás már fáj. Ami pedig az értéket illeti, hát itt sem lehet számokban beszélni,.. . . A hajón már alkonyodik, mire visszaérünk. Az opálszinü égre felrajzolódik a minaretek tüz- hegyes sziluettje. — Szép város, de piszkos, — mondja egy olasz és fekete szemében felizzik a szent Márk tér kristálytiszta költészete. — Piszkos, de gyönyörű, — sóhajt valaki mögöttem. Neki van igaza. a vízvezetéki, csatornázási munkát a Bekker Antal cégnek 2,460’18, a villanyszerelési munkát ugyancsak a Bekker Antal cégnek 541’92 pengős összegben. A bádogos munkát Szabó Ferenc és Friedrich József bádogosmesterek kapták meg 331 ’60 pengős ajánlatuk, mig a vászonredőnyök szállítására Fábián András kapott megbízást 324-— pengős ajánlata alapján. A kútfúrást, amint az különben előrelátható is volt, békéscsabai vállalkozónak, Hrabovszky Mihály kutfurómesternek juttatták 468 pengős költségvetési összegben. Az átalakítási munkákat tehát egy félezer pengős munka kivételével gyulai iparosok fogják végezni. Tizenötezer pengő relatíve nem sok ugyan, de a mai munka- nélküli világban, különösen a mostoha sorsú gyulai iparosoknak, mégis sokat számit. Igen helyesen teszi a város vezetősége, hogy a munkákat nem az inségmunkák keretében, hanem vállalati utón végezteti. A munkákat a vállalkozók 8 napon belől megkezdik. OR JENŐ, az OMKE titkára. szövetségi biztos legutóbbi jelentéseiben több ízben megismételte, hogy Magyarország még mindig azok közé az országok közé tartazik, amelyekben a legmagasabb az összes adó- teherből egy-egy lakosra eső átlagos adófejadag. Az egyes államok adófejadagiának egymással való összehasonlítása nem könnyű munka. Egyes államokban ugyanis az állami költségvetésen belül számolnak el olyan bevételeket és kiadásokat, amelyeket más államokban esetleg külön szerv kezel s amelyekben tehát teljesen azonos természetű kiadások nem szerepelnek a költségvetésben. De vannak egyéb szempontok is. Mindenki ismeri a következő régi párbeszédet. A tanár vegytanórán azt kérdezi a diáktól: „Meg tudnád-e mondani, hogy mi van egy liter tejben ?“ — „Egy liter tejben van — feleli a diák — hat deciliter tej és négy deciliter viz.“ Nos hát lehet, hogy ez Gyulán egy jó vicc. De pl. Budakeszin ez egy jó tej. Pengőre átszámítva teljesen azonos összegű adófejadag jelenthet snlgosabb vagy kevéssbé sulyos terhet aszerint, hogy az illető államban milyenek a kereseti viszonyok. A népszövetségi biztosról mindenki tudja, hogy a pénzügytannak és közgazdaságtannak ezeket az alaptételeit jól ismeri s ezek tudatában állapította meg többször is, hogy mily magas a magyar adóteher. Állítását — sajnos — nincs módunkban megcáfolni, bármennyire szeretnők is. Laky egyetemi tanár, kiváló statisztikusunk éppen a közelmúltban tett nyilatkozatában hangoztatta, hogy a magyar adóstatisztika csak akkor lesz igazán jő, ha az egyes foglalkozási ágakra vonatkozóan kiilön- külön is kimutatja, mily arányban nehezednek e foglalkozási ágakra a közterhek. Kétségtelen, hogy a trianoni szerződés elsősorban okozója a közterhek és teherbírás közötti aránytalanságnak, de senki sem kényszeríti Magyarországot arra, hogy minden túlterhelést egyedül a mai generáció vállára hárítson. Egész sereg olyan intézkedést látunk más kérdésekben, amelyeknek gyümölcsét legjobb esetben dédunokáink fogják élvezni. Akkor viszont igyekeznünk kell oly megoldást találni, amellyel a mai túlzott terhek egy részét is át lehet hárítani a későbbi generációkra. Itt van pl. az elszakított területekről ide szorult nyugdíjasok tehertétel többlete s más hasonló terhek. A magyar nemzeti jövedelmet legkiválóbb közgazdászaink évi 2‘5 milliárd pengőre, sőt egyesek csak 2'3 milliárdra becsülik. Ezzel szemben a pénzügyminisztérium hivatalos kimutatása szerint az 1932-ben befolyt adóbevételek 1.067 millió pengőt tettek ki, tehát az évi állami adóteher a nemzeti jövedelemnek kb. 40 százaléka, azaz, amint azt a Vidéki Kereskedelmi Testületek miskolci országos értekezlete megállapította, az adózó polgár minden évben öt hónapot a kincstárnak dolgozik és csak hét hónapot önmagának. Minthogy azonban az autonómiák részére fizetendő járulékokkal együtt a közterhek a nemzeti jövedelemnek 50 százalékát is kiteszik, végeredményben a fele munkaérték a közé. Az egyes cikkeket terhelő kincstári haszonrészesedések, de közvetve a többi adók magassága is igen jelentékeny mértékben járul hozzá az egyes cikkek árának indokolatlan magasságához, egyes cikkéknél egyenesen árstratosféra előidézéséhez. 1924-ben a népszövetség a hivatalos magyar pénzügyi kormánykörökkel egyetértőén állapították meg, hogy az ország nem bir el nagyobb költségvetést 400 millió pengőnél s ennek ellenére sokkal kedvezőtlenebb viszonyok között feltornászták a budget keretét az imént említettnek két és félszeresére. Imrédy Bélának határozottan vannak érdemei az elődeitől örökölt költség- vetési keret lefaragása terén, de még mindig nem juttatott el bennünket a kívánt, alacsonyabb határig. Imrédy pénzügyminiszter ur szerint további lefaragás már lehetetlen, viszont Évi munkánkból öt hónap eredményét a közterhek emésztik fel. Csak két hónap munkáját élvezzük magunk.
