Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-12 / 63. szám
LXVI. évfolyam 63 szám Vasárnap €}ynfa, 1934 augusztus 13. El 15fizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivata 1 Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára iü fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC’. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Megkapta a város az államsegélyt az egri norma járí4Dyk“ A Jelenlegi W6rte szegénygondozási rendszerének megvalósításához Tizenegyezer pengőt még az idén kiutal a minisztérium. (A „Békés“ munkatársától.) Lapunk egyik előző számában hiriil adtuk, hogy Szentes Károly főjegyző a napokban a belügyminisztériumban járt, hogy ott a város kérvényének elintézését az egri norma megvalósításához szükséges államsegély ügyében szorgalmazza. Intervenciója során közölték vele, hogy a kérvény elintézése jó utakon halad, a szociális ügyosztály kedvező javaslata elkészült s már csak a miniszter jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy az államsegélyt kiutalják. Pénteken aztán leirat érkezett a belügyminisztériumból. amelyben közük, hogy a miniszter az egri norma segélygondozási rendszerének megvalósításához hozzájárul s az e célra kért államsegélyt 22 ezer pengő összegben megadta. A segélyt a város két részletben, 11 ezer pengőt ez év végéig, a másik 11 ezer pengőt a következő esztendő végéig kapja .meg. Az egri norma Ugye az állami hozzájárulás következtében végre olyan stádiumba .jutott, hogy a város vezetősége közgyűlés elé viheti. A terv megvalósításához ugyanis még a képviselőtestület jóváhagyása szükséges. A terv, — amint azt már közöltük — az, hogy a város a külterületen álló Sze- retetházat a Pártfogó Egyesületnek gyógypedagógiai célokra eladja s a gróf Almásy- kastély épületkomplexumához tartozó egyik utcai fekvésű emeletes cselédházat megveszi s azt a szüségnek megfelelően átalakítja. Az államsegély a Szeretetház eladási és a cselédház vételára közötti különbözet és az átalakítási költségek fedezésére szükséges. Ha a képviselőtestület, — ami pedig bizonyosra vehető — a terv megvalósításához hozzájárul, akkor az Erzsébet-ápolda intézménye beleolvad az uj sególygondozási szervbe s az ápolda épületét átalakítják (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 9-én Fái) István dr. főispán elnöklésével ülést tartott. Az ülés a Hiszekeggyel kezdődött, amelynek elmondására báró Apor Vilmos dr-t kérte fel a főispán. Utána az alispán i jelentés következett, amelyet a szabadugyanis már elavult ahhoz, hogy benne a járványos betegeket a szükségnek megfelelően elhelvezhetnék. Az ingatlan-csere ügyével már az a rendkívüli közgyűlés foglalkozni fog, amelyet Varga Gyula dr. polgármester még e hó folyamán több sürgős ügy elintézésére, 18-ára összehív. Az egri norma rendszere szerint 17 város gondozza már a szegényeit: Eger, Baja, Esztergom, Kecskemét, Hatvan, Szolnok, Gyöngyös, Sátoraljaújhely, Balassagyarmat, Újpest, Makó, Rákospalota, Budafok, Kiskunfélegyháza. Kaposvár, Mohács, Pécs. Pálos Károly dr. „Szegénység, szegénygondozás“ cimü kitűnő tanulmánya szerint legújabban Gyula, Pápa, Békéscsaba és Pestszenterzsébet foglalkozik a norma bevezetésének gondolatával. Gyulán a gondolat már a megvalósulás stádiumában van. Ságon levő alispán helyett vitéz Pánc&él József dr. főjegyző irt meg és terjesztett a bizottság elé. A jelentést kivonatosan az alábbiakban ismertetjük: Közbiztonság. Az elmúlt hónapban a személybiztonság elleni cselekmények száma 136 volt, mig a Újabb negyven vagon buza-vetőmagot utalt ki a miniszter Békésvármegyének. T A K C A Szakái Lajos. Visszaemlékezés Békésvármegye aranytollu főjegyzőjére. Irta: KÓHN DÁVID. III. (Befejező közlemény.) 1863 végén Szakái Lajost pótolhatatlanul fáj- - dalmas csapás érte. Szeretett neje Tormásy Mária, jóemlékü Tormásy Lajos Békésvérmegye félszázadon át volt főorvosának leánya, 19 évi boldog házasság után váratlanul meghalt és két árvát: Szakái Ilonát, aki később dr. Ossikovszky József orvos, egyetemi tanár, — Jolánt pedig, aki Farkas Antal államszámvevőszéki tanácsos neje lön, hagyott hátra. Fiú gyermekük nem volt. Az 1861-iki — „kis alkotmányaként ösmert időszak rövidesen véget ért. Követtea provizórium“ és az 1860 decemberi népgyülésen megválasztott megyei tisztikar leköszönt rövid ideig elfoglalt állásairól. Szakái Lajos már az 1860-iki megyei népgyülésen sem vállalta a főjegyzői tisztet, még pedig — mintákkor megmondta — „nézetei“ folytán sem ; előre látta, megérezte, hogy az alkotmányos .’rezsim rővidéletü lesz és ez is befolyásolta elhatározását. De noha köztisztviselői állást nem vállalt, sem akkor, sem azután többé, a közszereplés elől nem térhetett ki. Békés városa ugyanis a közéletben szerzett érdemei honorálásául az 1865—1868- iki ciklusra képviselőjévé választotta és mint iyen vett részt az 1867-iki koronázó országgyűlésen. E helyütt meg kell írnom, hogy úgy az 1861 mint 1865 iki országgyűlési képviselő választásokat az egész Békésvármegyében báró Wenckheim Béla irányította; amint hogy ő irányította már előzőleg is teljes négy évtizeden át a vármegye politikai közéletét Tette s tehette ezt, nem születési előkelőségénél, hanem kiváló tehetsége, lángoló hazaszeretete és nagy népszerűségénél fogva Tekintélyes és népszerű volt nemcsak a főúri, s középosztály, hanem a szorosan vett „nép“ körében is, amely bálványozásig szerette „nagyságos Béla bárót“ és képes volt őt tűzön bokron követni Mellesleg Írva, hiába lett újra meg újra főispán, belügyminiszter, majd ő felsége személye körüli miniszter, sőt miniszterelnök is, ő Körösladányban holtig csak „nagyságos Béla báró“ maradt. Ennek nevezték, becézték, tisztelték, becsülték és szerették. Ő jelölte ki, melyik kerületben ki legyen a képviselőjelölt és az ő óhaja mondhatni ellentmondás nélkül valósult meg. Szakáit is ő ajánlotta Békésnek és a város meg is választotta, amint bármely más kerület is megválasztotta volna Wenckheim Béla alig szeretett valakit annyira, mint Szakái Lajost,és ha rajta múlik, az 1867-iki megyei tisztujitáson, amelynek jegyzőkönyvét T°m- csányi Jőzsef főispán felkérése folytán újra neki — Szakáinak — kellett vezetnie, az uj főispán és különösen Wenckheim Béla eredeti óhaja szerint Szakái Lajos lett volna az első alispánjelölt, de ő, minden kapacitálásnak ellenállva, hallani se akart jelöltségéről; akkor ugyan nem hallgattak rá és mégis megválasztották, de megválasztását, — mint fentebb már megírtam — nem fogadta el, Akkor is, most is azzal az érvvel tért ki a jelöltség elől, hogy fenn akarja tartani egyéni függetlenségét és nem vállal köztisztviselői állást. De ! nem ez volt vonakodásának az igazi oka, hanem az, hogy ő, temperamentumánál, meggyőződésénél fogva tántoríthatatlan hive volt és maradt Deák Ferenc és az Andrássy kabinetbe időközben belügyminiszterré kinevezett Wenckheim Bélának ; mint békési képviselő is a Deák párthoz csatlakozott és tekintélyes positiót foglalt el a párt kebelében. Azt azonban tudta, hogy az a politikai egység és harmónia, mely 1861-ben és többé kevésbé még 1865-ben is uralkodott, az 1867-iki kiegyezés után már teljesen felbomlott, sőt talán sehol sem volt oly nagy szakadék a kiegyezéshez csatlakozott Deák — úgynevezett jobb párt és a közjogi ellenzéket képviselő bal párt között, mint éppen Békés- vármegyében. És noha a vezető intelligencia és előkelőbb polgárság túlnyomó részben Deák párti maradt, úgy Gyulán, mint a vármegye minden községében, a „nép“ zöme és az annak élére állott értelmiség egy része a baloldalhoz csatlakozott. Szakái Lajosnak nem voltak illúziói. A vármegye előkelő közszereplői között 6 volt az első
