Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-08-12 / 63. szám
3 Békén 1934 augusztus 12 vagyonbiztonság 218 esetben támadtatott meg. Az öngyilkosságok száma 18, mig a kissebb-nagyobb baleseteké 40. Államellenes és deffaitista mozgalmakról nem érkezett jelentés. Földmivelés, ipar, kereskedelem. Az egyébként is a rendesnél korábban megkezdődött aratási munkálatok julius hó folyamán teljesen befejezést nyertek. Legjobb a termés az orosházi, leggyengébb a szeghalmi járásban. A földmivelésügyi miniszter a vármegye területén 10.000 q búza keretben kölcsön vetőmagot fog kiosztani azon gazdák részére, akik a vetőmagot önerejükből beszerezni nem képesek. A kötelezvény ellenében kiosztandó kölcsönvetőmag a jövő évi termésből, kamatmentesen természetben vagy pénzben fizethető, illetve fizetendő vissza. Az igényeket, a vármegye főispánjának elnöklete alatt megalakuló 5-ös bizottság fogja megállapítani folyó hó 15-ig. A vetőmag legkésőbb szeptember 1-ig kiosztásra kerül. Az orosházi járás, mint ahol legjobb volt a termés, az akcióból kihagyatott. Az igénylések bejelentése községenkint, folyó hó 12-ig történik. A munkásság téli megélhetésének biztosítására a segítés problémája nagy és nehéz feladat elé állítja az idén a hatóságokat. A vármegye által elhatározott útépítéseknél és útjavításoknál a munka mindenütt folyik. Minden munkánál elsősorban olyan munkásokat foglalkoztatunk, akik aratási és cséplési munkához nem jutva, a keresetre leginkább rá vannak utalva. A kereskedelemügyi miniszter 35.000 P törlesztéses kölcsönt ajánlott fel a vármegyének, az előre bekért javaslat alapján, a füzesgyarmat—darvasi és a gyoma —déva- ványai vicinális utak földmunkájának elkészítésére s igy a földmunkát első sorban a füzesgyarmat—darvasi utón folyó hó 21-én már meg is indítjuk. A vármegye főispánja a további munka- alkalmak biztosítása iránt az illetékes miniszterekkel a legintenzivebb tárgyalásokat folytatja. Közlekedés, tűz és árvédelem. A vármegye területén előfordult tüzesetekről julius hóban 17 tiizkárjelentés érkezett be. A károsultak száma ugyancsak 17. A tűzkár épületekben 193 pengő volt. Ingóságokban és egyéb értékekben a tűzkár 3067 pengő 50 fillér. Az összes tűzkár 3260 pengő 50 fillér, melyből biztosítva volt 2087 P 50 fillér, nem volt biztosítva s igy nem térül meg 1173 pengő értékben megsemmisült épület, illetve ingóság. A Vármegyék és Városok Országos Mentöegyesülete Orosházán felállította a mentőállomást. Ez a vármegyénkben a harmadik. Az alispáni jelentéshez elsőnek Telegdg Lajos dr. szólt hozzá. Az elismerés és a hála hangján emlékezett meg arról a munkáról, amelyet úgy a főispán, mint az alispán az aszálykár sújtotta vidék megsegítésére kifejtenek. Megállapította a következőkben, hogy a gyenge termés következtében a gazdák teljeseu a sertés- és a baromfitenyésztésre vannak utalva. Azonban sajnos a sertést pestis támadta meg, a baromfinak pedig nincsen ára s igy a gazdák igen sivár életnek néznek elébe. A pestis szérum drága, ezért azt olcsóbbá s annak utána az oltást kötelezővé kellene tenni. A baromfi-kereskedők árrombolását hatósági beavatkozással kellene megakadályozni. A felszólalásra Pánczél József főjegyző válaszolt. Az oltást anyagi kockázata miatt nem lehet kötelezővé tenni, a szérum magas ára miatt pedig már többizben is felírtak a kormányhoz. A baromfikereskedelmet sem lehet megregulázni, ezért az látszik a legcélszerűbbnek, ha egy-egy község lakossága értékesítő szövetkezetbe tömörül. Fáy István dr. főispán jelentette a következőkben, hogy a sertéspestis leküzdésére a legerélyesebb intézkedéseket tették, továbbá, hogy a kormány újabb 40 vagon kölcsön- vetőmagbuzát utalt ki a megyének. A vármegyei tanfelügyelőség jelentése során a bizottság elismerését fejezte ki az alispánnak és munkatársainak az iskolán- kivüli népművelés gazdagtartalmu és szép kivitelű idei évkönyvéért. A közigazgatási bizottság ülése fél 11 előtt ért véget. Kopogtassunk tovább. Az irás mondja: „Zörgessetek és megnyitja tik'“ Újvári magyarjai is bizó reménykedéssel kopogtatnak az illetékesek sziv- ajtaján. Előtárják szükségeiket, bajaikat, gondolva, hogy néma gyermeknek anyja sem érti a szavát. Hiszik azt, hogy magyar emberek magyar szívvel hallgatják meg kéréseiket és megtesznek mindent, hogy magyar lelkeket mentsenek. Mert arról van szó. Múltkori kopogtatásunk alkalmából elmondottuk, hogy milyen kedves az akácvirágba borult Újvári verőfényes májusban. Legyen szabad most komor, felhős ég alatt zuhogó novemberi esőben felvezetni az érdeklődőket a Gyulát Újváritól elválasztó „Csohos“ hídjára. Azért csak addig, mert nem hiszem, hogy akadna merész vállalkozó, aki megkísérelné a továbbhaladást. Vigasztalan most az ucca képe. Oh, nem az őszi enyészet hangulata teszi, hanem az a kép, ami a szemlélő elé tárul, telepszik lidércnyomásos súllyal a lelkekre. Az egész falu végig feneketlen sártenger. Jó nehéz, ragadós sár, ami holmi fűzős cipőt rövidesen leszedne a lábunkról. Csizma kell ide. mégpedig vaserős, még ennek is ott marad sokszor a talpa, sarka. ha nem is az egyedüli, aki előrelátta, hogy úgy a törvényhatósági tisztviselői, mint a képviselő választásoknál a balpárt lesz a győzelmes fél. 0 tehát céltalannak találta a küzdelmet és saját személyét illetőleg nem akart abban résztvenni, noha — exponált jobb párti volta dacára — nagy népszerűségénél fogva őt talán alispánnak meg is választották volna. Őt magát igen, de egyetlen más tisztviselőt sem, aki nem balpárti Ezen az áron nem akart j alispán lenni És hogy mennyire előrelátott, meny- í nyíre igaza volt, bizonyította a tisztujitás, melynek eredményéül a jobb pártról jelölt Ambrus Lajossal szemben első alispánnak a baloldali Kurassiay Isvánt, az ugyancsak jobbpárti részről jelölt Wenck- heini Frigyes gróffal szemben a baloldali Jancsovits Pált választották meg másodalispánnak, mindakettőt szótöbbséggel. Az 1869-iki országos képviselő választás alkalmával Szakái — ugyanazon oknál fogva mint ahogy alispánit — nem vállalt többé képviselőjelöltséget sem. Nem akarta személyét választási küzdelemnek kitenni. Mint baloldalit biztosan megválasztották volna Békésen, — ahonnan utána Gonda László gimnáziumi igazgatót küldték fel helyette szélső baloldali programmal — vagy a vármegye valamely más kerületében. De ő tántorithatat- lanul megmaradt Deák pártinak és elv változtatásról az ő puritán, distingvált, nemes egyénisége és meggyőződése mellett még gondolni sem lehetett. A változott viszonyokban, további meddő küzdelem helyett teljesen visszavonult a közszereplés - tői és pedig oly annyira, hogy 1870-ben elköltözött Gyuláról, ahol pedig harminc esztendőnél tovább élt és amely városnak politikai, társadalmi s köz - gazdasági életében vezető szerepe volt Csupán egyetlen egy dolgot vállalt még. Azt is báró Wenck- heim Béla direkt felkérésére, nevezetesen az 1873- iki bécsi világkiállításra a volt békésmegyei világkiállítási bizottság elnökségét. 1870-ben Gyuláról elköltözött szülőfalujába Köröstarcsára és csak ritkán jött el Gyulára, a sógornője Tormás// Emilia által nevelt két leánya meglátogatására. Köröstarcsán gabonakereskedéssel foglalkozott s nővérével özv. Hadházi/ Istvánnéval és igen magas kort ért édesanyjával élt haláláig, a legteljesebb visszavonultságban. Ebben a csendes visszavonultságban, de egyben életének végnapjaiban érte egy nagy kedélyi megrázkódtatás : Tisza Kálmán 1875 február 3-án tartott hires parlamenti beszéde, melyben a balpártnak vezére felfüggesztette közjogi elvét és rálépett az 1867-iki kiegyezési alapra. Tiszával együtt egész pártja fuzionált és az egyetlen Irányi Dániel békési képviselő kivételével Békésvármegye közjogi ellenzéki képviselői is a Deák párttal, együttesen alakították meg a szabadelvű pártot. Deák Ferenc, aki akkor már betegeskedett, az első volt, aki a pártba belépő nyilatkozatot aláírta és mikor az aláírási ivet eléjeterjesztették, csak annyit mondott: „hit a Deák párt nem volt szabadelvű“ * Szakáira nézve — aki főleg, sőt mondhatni kizárólag a Deák párthoz tartozása folytán szakított a közszerepléssel és e miatt nem vállalt tisztviselői állást s képviselőjelöltséget sem, — nagy politikai elégtétel volt a fúzió, melynek reá vonatkozólag bizonyára jelentőségteljes következményei lettek volna. Az uj választások ugyanis előre vetették árnyukat és őt a fúziókor, miniszterelnöki tisztet vállalt Wenckheim Bála és Tomcsányi József kezdeményezésére, de főleg fényes múltja folytán, ez alkalomból kifolyólag csaknem bizonyosan megválasztották volna képviselőnek a vármegye valamelyik választókerületében, legvalószínűbben Gyomán és ezúttal a jelölés és képviselői vállalás alul ki se térhetett volna. De a sors könyvében máskép volt megírva. A közélet terén újra érvényesülésnek indult jeles népköltőt orvul hirtelen gyilkos kór támadta meg, amelynek következtében 1875 február 16-án váratlanul meghalt. Halála, mely aránylag fiatal korban 59-ik évében következett be, nagy megdöbbenést és mélységes részvétet keltett nemcsak Gyulán, hanem az egész vármegyében, sőt országszerte is, mert visszavonultsága után is igen széles körökben nagy tiszteletben és megbecsülésben részesült, Köröstarcsán hunyt el és áldott hamvai ott nyugszanak a református temetőben, mélységes kegyelet virrasztva örök álma fölött. Béke hamvaira, áldás emlékére /
