Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-07-29 / 59. szám

*>» LX VI. évfolyam 59 ssám. Vasárnap Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj elöp# flzeten«!«. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZÁT! LAP Gyula, 1034 Jnllu* 30. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zehdök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A kormány minden lehetőt elkövet, hogy a kereset nélkül maradt munkásságon és a gyenge terméssel sújtott gazdákon segítsen. Rendkívüli megyegyülés. Kinevezések. Vita az útépítés körül. Hatszáz pengő a sportpálya kibővítésére. (A „Békés“ munkatársától.) Békés­vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 27-én délelőtt rendkívüli közgyűlést tar­tott. A rendkívüli közgyűlés összehívását az tette szükségessé, hogy a vármegye vezető­sége a különféle útépítési közmunkákat a gyenge termés következtében kereset nélkül maradt munkásság súlyos helyzetére való te­kintettel mielőbb meg akarja indítani. A közgyűlést néhány perccel tiz óra után Fáy István dr. főispán nyitotta meg, s felkérte Earsámji Pál esperest a Hiszekegy elmon­dására. Az imádság elhangzása után bejelen­tette, hogy napirend előtti felszólalásra Kovássy Albert kért és kapott engedélyt. Kovássy Albert Barthou balkáni anti- reviziónista kőrútjával s balkáni beszédeivel foglalkozott. Energikus szavakban utasította vissza a francia külügyminiszter történelem- hamisitó megállapításait. Nem tűrhetjük mondta, hogy határaink után most történelmi múltúnkat konfiskálják el. Megvetéssel és fel­háborodással kell visszautasítanunk azt a törekvést, amely a régi határokért s egyben a jobb magyar jövőért folytatott küzdelmünk erkölcsi alapját akarja elsikkasztani. A következő napirend előtti felszólaló Tildy Zoltán volt. Annak kijelentésével kezdte szavait, hogy a független kisgazdapárt teljes mértékben azonosítja magát az előtte szóló­val, csak még azt toldja hozzá a beszédhez, hogy Barthon már megkapta méltó jutalmát a román útlevéllel. A továbbiakban a Sárrét lehetetlenül Ínséges helyzetével foglalkozott. A termés képe ma már tisztán áll a gazdák előtt: nem termett több búza átlagban a holdankénti 1 métermázsánál. Ezért adózás­ban egész évre türelmet kért a gazdák ré­szére, kérte az árverések felfüggesztését, továbbá azt, hogy a vetőmag-kölcsönt idejé­ben adják ki a gazdáknak. Szóvátette a Sár­rét rossz útjait is, reámutatva, hogy a rend­kívül rossz utak mennyi kárt okoznak a gaz­dáknak a drága szállítással. Tildy Zoltán felszólalására Fáy István dr. főispán azonnal válaszolt. Bejelentette a közgyűlésnek, hogy a vármegyei kerületek képviselőivel küldöttségileg mái' fentjártak a földművelési és kereskedelmi miniszternél s föltárták előttük a szárazság sújtotta vidé­kek ínséges helyzetét. A miniszterek meg­ígérték, hogy minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy az ínségbe jutottak általuk is jól ismert, személyesen tapasztalt szeren­csétlen helyzetén segítsenek. A vármegyé­nek mintegy 4—5 ezer ellátatlan családja van s ezekről részben az önkormányzatnak, részben pedig a kormánynak kell gondoskod­nia. Az önkormányzat mindent megtesz, hogy az önhibáján kívül bajban levőkön segítsen s a kormány is, amely éppen a napokban tart minisztertanácsot a szárazság sújtotta vidékek megsegítése ügyében, szintén minden lehetőt elkövet, hogy a súlyos nélkülözések­től megvédje a lakosságot. A főispán beje­lentését lelkes éljenzéssel fogadták és meg­nyugvással vették tudomásul. A következőkben bejelentette dr. Fáy István főispán, hogy dr. Haviár Lajos vm. aljegyzőt tb. főszolgabíróvá, dr. Lázár Géza szolgabirót tb. főszolgabíróvá, dr. Laczay Péter vm. fogalmazót tb. árvaszéki ülnökké, dr. Szabolcs Richárd és dr. Kovács Béla dijtalan közig, gyakornokokat tb. szolga- birókká nevezte ki. Felszólította a kinevezet­teket, hogy esküjüket tegyék le. Az eskü megtörténte után a tárgysoro­zat ügyeit vették tárgyalás alá. A békés- csaba-kétegyházi ut építése, illetve vállalatba adása körül igen élénk vita támadt. A ver­senytárgyalásra beérkezett ajánlatok közül ugyanis a legolcsóbb a Danubiáó és utána a Magyar Útépítő R. T.-é volt. A Danubia 160.640.-, mig a Magyar Utépitő R. T. 161.650 pengős ajánlatot adott be. Bár a Danubia ajánlata igy 1010 pengővel olcsóbb volt, mint az Útépítőé, az utépitésügyi bi­zottság javaslata mégsem a Danubiának, ha­nem az Utépitő R. T.-nak kívánta juttatni a megbízatást. Az ügy körül már a közgyű­lést megelőző kisgyülésen heves diszkusszió támadt s különösen a békéscsabai bizottsági tagok kardoskodtak amellett, hogy az útépí­tési bizottság javaslatával szemben ne az Ut­épitő, hanem a Danubia kapja a megbízást. Amint kiderült, a Danubia egyik embere köz­gyűlés előtt végigbázalta a békéscsabai bi­zottsági tagokat, igen kézenfekvő célzattal, akciója azonban nem sok sikerrel járt, mert a közgyűlés mégis csak a hivatalos állás­pontot tette magáévá s 47 szavazattal 27-el szemben az Utépitő R. T. megbízását hatá­rozta el. A határozatot előreláthatólag meg- felebbezik. A Danubia mellett felszólaló tagok nem akceptálják ugyanis az útépítési bizottság azon elvi állásfoglalását, hogy a munka oda­ítélésének alapjául és feltételéül nem szol­gálhatnak kizárólag csak a számbeli adatok. Egy munka vállalatba adása nemcsak az ol­csóságon fordul meg, amely különben is igen gyakran csak látszólagos, hanem bizalmi szempontokon is. A kisgyülésen dr. Holländer Lipót és dr. Tardos Gáspár, mig a közgyűlésen dr. Oyöngyössy János és Csalik János voltak a hivatalos javaslat contra-szónokai. A doboz-tarhosi 84B0 méteres útnak 4 mé­ter széles makadam tipusu kiépítését, az öcsödi Hármaskörös-hid átépítését és a szarvas- mezőberényi ut 4 km-es szakaszának 3 mé­terről 4 méterre való kiszélesítését egyhan­gúlag elhatározták. Közmunkákra 40.000 pengős hitelkere­tet, a Tesz. és a Revíziós Liga támogatá­sára 400—400 pengőt, mig a gyulai sport­pálya kibővítésére 600, a Madách-szobor-alap részére pedig 300 pengőt szavaztak meg. A közgyűlés a déli órákban ért véget. A Városi Muzeum ásatásai. Csőké György pejréti földjében — mint már jelentettük — a Gyulai Városi Muzeum ezidei ásatásai során egy templom előrészé- nek alapzata került elő. A főleg homokkőből épült kis templom falai egy méternél is vastagabbak. A tem­plomnak mintegy kétharmadrésze még a szomszédos tengeri tábla alatt lappang. Azt majd csak tengeritörés után lehet feltárni. A templom elejének alakjából azonban máris arra lehet következtetni, hogy a templom régebbi, mint a körülötte levő XV—XVI. századbeli temető, melynek fel­tárásáról már legutóbb beszámoltunk. Erre mutat egy komokkőből faragott egyszerűbb oszlopfő és egy nagy relif da­rabja, amely valamelyik szent vagy apostol arcát ábrázolhatja román stílusra valló technikával. Minden jel tehát arra mutat, hogy a fövenyesi templom melleti temető a török­zugi templommal és kolostorral egyidejű, vagyis a XV-XVI. századból való, viszont maga a templom a szeregyházi Árpádházi királyok korabeli templommal lehet egyidős. Ezt a magában is valószínű feltevést megerősítette aztán még két körülmény. Már a templom melletti temető átvizsgálásánál feltűnt, hogy az ép sírok felett rengeteg össze-visszahányt emberi csont van. Ez an-

Next

/
Oldalképek
Tartalom