Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-07-22 / 57. szám

i9d4 iulius 22 Békés 3 ízlés finomodott, a háziipar újra éledt. A háztartási ismeretekben a hallgatók gyara­podtak s élethivatásuk etikájában megerő­södtek. Analfabéta tanfolyamaink kapcsán az irni-olvasni nem tudók száma jelentékenyen apadt. Majd részletesen ismertette a .titkár az 1934/35.—1936/37. tanévekre terjedő újabb 3 éves népművelési időszak munkatervét, melyszerint a jelenlegi köz- és a műveltségi állapotokat egybevetve az előző évek célki­tűzése mellett és a helyi művelődési szük­ségletek kielégítésén kívül még programúiba veszi a nemzetnevelési célkitűzésekét is, amely által az országos érdekű feladatok szolgálatára lehet és azokat megvalósításuk­ban elősegítheti. Tárgyalta a bizottság a vidéki színtár­sulatoknak a működését a községektől érke­zett jelentések alapján. Majd az egyes könyv­tárkezelők jutalmazására és daloskörök támo­gatására tiszteletdijat szavazott meg. A kivá­lóan működő népművelőknek díszoklevéllel való kitüntetését határozta el. Végül a tit­kár bemutatta a bizottság megbízásából szer­r kesztett II. Évkönyvet. Az előterjesztések elhangzása után az elnöklő alispán meghitt, bensőséges meleg szavakkal köszönte meg a titkár kiválóan példás munkálkodását s úgy ezért, mint az Évkönyv szerkesztése körüli fáradozásaiért a bizottság legteljesebb elismerését tolmácsolta és kérte annak a jegyzőkönyvben való meg­örökítését. Kitisztítás után most tizenkétszer annyi vizet ad a kossuth-téri ártézi kút, mint eddig. (A „Békés“ munkatársától.) A Kos- suth-tér és a Kapa-utca környékén lakók már hosszabb idő óta panaszkodtak, hogy a kossuth-téri ártézi kút és a kapa-utcai Nor­ton kút igen szűkén szolgáltatja a vizet. A kutakból már alig jött viz, a kossut-téri artéziból például percenkint a négy csövön át mindössze csak 6 liter, mig a kapa-utcai Nortonból szinte csak cseppenkint szivárgott, sőt az utóbbi időben már egyáltalán nem folyt. A város vezetősége, ezért elhatározta, hogy az eldugult kutakat kitisztittatja. Ver­senytárgyalást irt ki a munkálatokra s azok beérkezése és felülbírálása után Aradszky Mihály békéscsabai kutmestert bízta meg a tisztítás elvégzésével. A munkák néhány nappal ezelőtt már el is készültek s a mér­nöki hivatal pénteken délelőtt vizsgálta felül és vette át a vállalkozótól a kutakat. A kossuth-téri ártézi kút most 73 liter vizet, mig a kapa-utcai Norton-kut 10 litert ad percenkint. Mivel a Kossuth-téri ártézi kút meden­céje igen gyenge állapotban van, össze van töredezve, a város vezetősége utasította a mérnöki hivatalt, hogy a medencét is javít­sák ki, illetve építsék újra, hogy a kút külsejében is kifogástalan állapotban legyen. A munka már megindult, néhány napon belül el is készül s igy a városnak végre ez a kútja is a kivánalmaknak megfelelően tudja kielégíteni a közszükségletet. A két kút kitisztítása mindössze 342 pengőbe került, még kevesebbe, mint ameuyi a vállalati összeg volt. Végzetes baleset egy CorviiMitcai ház építésénél. (A „Békés“ munkatársától.) Szomba­ton délután 3 óra tájban a Corvin-utca 7. szám alatti építkezésnél a fundamentum ásása közben a fundamentum közvetlen szomszédságába álló Szóbel-féle ház fala megrogyott, a fal egy része beomlott az alapzat gödrébe s az ott dolgozó Bogár Dávid 58 éves munkást maga alá temette. A szerencsétlen munkást rendkívül r súlyos állapotban a kórházba szállították. Életben maradásához kevés a remény. A vizsgálat a felelősség tisztázására megindult. Ami i HA m H el... Galilea áldott mezőin járt régen egy szelíd arcú próféta, az Isten Fia. Útjában feléje hajolt a mezőnek minden szépséges virága és a maga felséges illatárjával kö­szöntötte, ami úgy hatott Reá, mint egy roppant nagy templomban egy rendkívül halk, finom, Istent dicsérő zsolozsma. S az­után feléje fordultak az élet sötét mélysé­geiből előbukkanó, sápadt, szomorú arcok is, amelyeket talán sohasem csókolgatott az öröm napsugara és ezért mindegyike olyan volt, mint egy csukottkelyhü, néma virág, amelyből nem száll fel Istent dicsérő, halk illatmelódia. Az Isten Fia nagyon szerette azokat a virágokat, amelyek útjában feléje hajoltak. Szerette a. szenvedőt és szerette a hervadó virágot is. Annyira tudott gyönyörködni egy mezei liliom szépségében, hogy azt az egyet­len szál liliomot többre becsülte, mint Izrael pompakedveléséről hires, legnagyobb királyá­nak, Salamonnak minden díszes, királyi öl­tözetét ! Az Isten Fia nem csak a színéért és illatáért szerette a virágokat, hanem azért is, mert neki az Isten szerető atyai gondvi­seléséről beszéltek. Ha végig tekintett a mezőn, rajta azt látta gyönyörű virágbetük- kel kihimezve, hogyha Isten annyi szépség­gel ruházta fel a hamar hervadó virágot is, hogyan hagyhatná el az embert, a halha­tatlan lelket, akit gyermekévé fogadott ? Mi úgy érezzük, hogy azóta nekünk szebb és kedvesebb a virág, amióta tudjuk, hogy Isten Fia nagyon szerette. Szeressük ezért is a virágokat és halljuk meg minél többen azt, amiről a virágok az Isten Fiá­nak beszéltek! A {isiiül földmivesek és munká­sok bajtársi törzset alakítottak Újváriban. Újvári ifjúsága megalakította a „Turul“- szövetség keretében a „II. Rákóczi Ferenc“ földmives- és munkás-törzset. Az alakuló táborozást ünnepélyes külsőségek között, 1934 julius 15-én este tartották meg az új­vári iskola termében. A táborozáson, mely nyilvános és műsorral egybekötött volt. — a törzs tagjain kivül sokan jelentek meg a falu vezetői közül, valamint szép számban jöttek el Kovács Dezső, vezér kíséretében a „Gyula Vezér“ Bajtársi Egyesület tagjai, hogy igaz magyar szeretettel nyújtsanak testvéri kezet falusi bajtársaiknak. Újvári lakossága a termet zsúfolásig megtöltötte. Miután Kovács Dezső a táborozást „Isten — Haza — Becsület“ nevében meg­nyitotta, a közönség elénekelte a „Magyar Hiszekegy“-et s Kocsis Jenő gyulavári ref. lelkész imában kérte Isten segítségét a meg­induló munkára. Az ima elhangzása után László Ilonka, a törzs tagja, szavalt nagyon ! szép sikerrel, majd dr. Kovács Géza ismer­tette a törzs megalakulásának történetét. Papp László, a „Gyula Vezér“ Bajtársi Egyesület tagja cigányzene kísérettel igen szép magyar dalokat énekelt, utána Enyedi Gábor a „Gyula Vezér“ B. E. főlövész­mestere a ,,Turul“-eszmét ismertette részle­tesen. Fejtegetéseit nagy megértéssel hall­gatta a lelkes közönség. Sok tapsot kapott Szilágyi Zsuzsika törzstag szép szavalatáért. A következőkben Kovács Dezső vezér utalva az elhangzottakra, megkérdezte az ifjúságot, kiván-e a ,,Turul“-mozgalomhoz csatlakozni és ki vádja-e a törzset megalakítani ? Az ifjú­ság nevében Gergely Ferenc válaszolt, ki­jelentve. hogy megértették a „Turul“ cél­jait, ahhoz szivvel-lélekkel csatlakoznak, kí­vánják és kérik a „Turul“ kötelékébe való felvételüket és a törzs megalakítását. Erre következett a „Turul“-fogadalom felolvasása és törzsmegalakitásának kimondása. A tisz­tikar a következőkép alakult meg : törzsfő: Konkoly Károly újvári tanító, helyettese és egyben kincstáros: Kádár Ádám, lövész­mester : Gergely Ferenc, darufők: Máté István és Gácsi István, a krónikás tisztét ifj. Csizmár Károly látja el. Választottak még tiszteletbeli dominuszokat is. A hivatalos rész után dr. Hubai Imre értékes történeti előadást tartott, majd Pölöskey Sárika meglepően szép szavalata következett. Papp László újabb dalai csak emelték a hazafias hangulatot, melyet izzá­sig hevített Kovács Dezsőnek ritka művészi készséggel előadott irredenta szavalata. Kádár Ádám törzsfőhelyettes mondott köszö­netét megválasztatásukért, valamint a sze­replőknek szép munkájukért. Megköszönte Kocsis .Tenő lelkésznek, valamint a „Gyula Vezér“ B. E.tagjainak is közreműködésüket, ígéretet tett. hogy a törzs tagjai mindig igaz katonái lesznek a „Turul“ nemes esz­méinek. Kocsis Jenő szívből jövő szavakban buzdította az ifjúságot, hogy lelkese­dése ne bizonyuljon szalmalángnak, tartsanak ki a megkezdett nemes munka mellett, melyre megragadó fohászban kérte Isten áldását. A közönség a Himnusz hangjai mellett oszlott szét. A ..Gyula Vezér“ Bajtársi Egyesület vezére és tagjai a jól végzett nemes munka felemelő tudatával távozhattak. Mwy*,1 b— .............— m —— Mi ről mm szabad megfelejtkezni a mínóségbuza termesztésénél ? Minden növény minősége, valamint a ter­més mennyisége két tényezőcsoport: az öröklődő belső és a külső tényezők összhatásának ered­ménye. Hiába vetnek pld Hollandiában sikérdus tiszavidéki búzát, aratni csak lisztes, gyenge mi­nőségű búzát fognak, a külső tényezők a belsőket ott nem engedik érvényesülni. A belső tényező­ket jó vetőmag megválasztásával szinte tetszés szemt választhatjuk meg, a külső tényezők : az időjárás, a talaj, stb. már többé kevésbé függet­lenek az emberi beavatkozástól. Jó minőséget csak ott várhatunk, ahol az öröklött jó belső tulajdonságom: megfelelő külső tényezőkkel talál­koznak. E kettő összehozása hazánk mezőgazda­ságának sorsdöntő feladata. A buzakataszterrel vetőmagcseróvel az első kérdés megoldottnak t:kintnető. Pld. a bánkuti búza az ezévi aszály idejében is fényesen ki- áltotta a próbát, legfőkép ott, ahol — az aszály­tól eltekintve — a külső tényezők összhangban voltak Ahol a talajmunka mngfelelő volt. ahol a trágyát, főleg a műtrágyát nem sajnálták a bú­zától, ott most is 12 — 16 mázsás búzatermést értek el. De ez természetes is. Amint a jól tejelő tehén is több abrakot kíván, úgy a nemes búza is csak akkor ad megfelelő termést, ha tápláló anyaggal, hazai viszonyok között szuperfoszfáttal, bővén ellátjuk. A szuperfoszfáttal mütrágyázott buzákte különösen ez évben mindenütt feltűnően kiváltak. Szuperfoszfát elszórásáról tehát a mi- nőségbuza termesztésénél nem szabad megfelejt­kezni. .1

Next

/
Oldalképek
Tartalom