Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-06-03 / 43. szám

z Békés 1934 junius 8 A magyar társadalomhoz! Junius 4-én tizennegyedik évfordulóját gyászoljuk annak a napnak, amelyen a gyű­lölet, az elvakultság és tudatlanság Magyar- országra parancsolta minden idők legkegyet - lenebb és legigazságtalanabb békéjét Ti­zennégy esztendeje annak, hogy Trianonban aláirták azt a szerződésnek csúfolt kény­szerintézkedést, amely Magyarország Kár­pátok övezte, legeszményibb fekvésű, ezer­éves birtokállományát: a Magyar Szent Ko­rona országait szétszaggatta, darabokra törte és a magyaroknak független ország címen csak egy ezer sebből vérző csonkot hagyott meg! Az ezévi tizennegyedik gyászos évfor­dulón megalázottságunk és megraboltságunk minden fájdalmával, de az Egy hazába, egy isteni örök igazságba és Magyarország fel­támadásába vetett, minden keserűséggel da­coló törhetetlen hittel emlékezzünk! Magyarok ! Emlékezzünk ! Minden igaz magyar szivet tépő balsorsunk­ról való megemlékezésünknek adjuk látható jelét is. Megemlékezésünk jele egy szál szerény virág legyen. Zarándokoljon el az egy szál virággal minden magyar a Hősi emlékhez, vagy az Ország Zászlajához, vagy nemzeti kegyeletünk bármely emlékéhez és tegye le virágát talpazatára. Jelképezze e virágszál világtörténelmi múltúnk megbecsülését, ezer­éves történelmi határainkhoz való törhetet­len ragaszkodásunkat, jelképezze Magyaror­szág feltámadásába vetett rendületlen hitünket. Az ezernyi és ezernyi egy szál virág­ból nőtt virágerdő, az emlékezés virágerdeje borítsa el nemzeti kegyeletünk megszen­telt hantjait és hirdesse e csonka haza minden részén : Nem fele]tünk ! Emlékezünk ! Hisszük, hogy imánkat meghallgatja a Magyarok Istene, aki már ezer éve néz le ránk és megvédett minden idők forgatagában. Honvéd-utca 4. szí 1 szoba lonyHás lakás azonnal kiadó, esetleg üzlethelyiség is. 148 1* gyek szelid lankává simulnak. Ott pihen az, aki­nek utoljára szerető szókat mondtam, az édes­anyám Nézd az aranyhidat a vizen ! Milyen szé­pek a hidak, milyen szépek az egymáshoz vezető utak 1 Nézd a holdat és nézd a csillagokat, milyen szelíden sugárzanak. Milyen szép is a békesség. És nézd a hullámokat, milyen szerelmesen rohan­nak újra vissza a szőke, aranyhomoku parthoz s milyen boldog susogással hordják, egyre hord­ják ajándékaikat, a csigákat és kagylókat a part­nak. Óh, ha én megfoghatnám most valaki kezét és magam mellé vonhatnám, hogy elkísérjen örök utaimon, ha valaki most elém állna és azt mon­daná : egymásnak rendeltettünk, vezess, a tiéd vagyok ! . . . Kinn a tengeren valami nagy óceánjáró kürtje búgott fel s szállt, mint a szólaló fáj­dalom, szállt a vizek felett. Mintha csak az én vágyódó lelkem mélységes fájdalma lett volna hanggá. Aztán elhalt, csend lett ismét, csak a hullámok locsogtak a csolnak orra alatt szelíden. Tenyerembe hajtottam a homlokomat és éreztem, hogy a szemeimen valami forróság terül el. Percek múltak el. A halászok csolnakjai már messze elúsztak, nem is lehetett látni őket, csak a hangjukat hordta ki a partra a szél, amint ha­hóztak egymásnak. Egyszercsak a leány felállt, szembefordult ve­lem és megszólalt: — Tud evezni ? A legtisztább magyarsággal. Reggelinél az étkezőkocsiban majd bemuta­tom neked ezt a leányt. A feleségem. Báró Lukács Mikiás nagysikerű hangversenye a berlini rádiában. (A »Békés« munkatársától.) Báró Lukács Miklós, Lukács György dr. v. b. t. t. nyug. kulturminiszternek, Békésvármegye volt főispánjának s városunk volt ország­gyűlési képviselőjének fia május hó 30-án, szerdán este a berlini rádióban nagysikerű hangversenyt vezényelt. »Mai magyar zene« címen adta a hangversenyt a berlini stúdió. A koncert keretében Lukács Miklós nem­csak mint dirigens, hanem mint zeneszerző is nagy sikert aratott. Bartók Béla szvitje s Dohnányi Ernő Ruralia Hungarica-ja mellett ugyanis neki is szerepelt egy kis szvitje a műsoron. A modern magyar zene reprezentatív müvei minden faji sajátságuk­kal, zenei értékük maradéktalan érvényesü­lésével hangzottak tel a fiatal és tehetséges muzsikus pálcája alatt. A dirigens kis szvitje a nívós műsorba harmonikusan illeszkedett bele s a nagy nevek nagy müvei mellett is tudott érvényesülni, ami kétségtelen jele Lukács Miklós zenei tehetségének. tünk a trianoni békeparancs következtében. Pleyer Ernő (gyulai) a terményjárandóságu tanitók szomorú helyzetéről tartott előadást, mely nagy és heves vitát váltott ki. A tit­kári és pénztári jelentés után megtörtént a tisztujitás. Alelnök lett Dnndler Ferenc ed­digi titkár, kinek helyébe Endrész József választatott, a többi állásban a régiek ma­radtak. A féltizenegytől félkettőig tartó köz­gyűlést társasebéd követte, szellemes fel­köszöntőkkel. Ipar-engedély változások május háuaphan. (A ..Békés“ munkatársától) Május hó­napban a lemondások száma kettővel meg­haladja az újonnan váltott engedélyek szá­mát. Lemondás 14 volt, mig uj engedélyt 12 en kértek. A beszüntetések csoportjában a vendéglős szakma vezet, amennyiben a 14 lemondó között 5 vendéglős szerepel. Iparuk gyakorlását a következők szüntették be: özv. Junászka Mihályné csizmadia, Ehren­feld Salamon aranyműves, özv. Lelik Fe- rencné vendéglős, ifj. Jámbor Ferenc csiz­madia. Dékány Józsefné vendéglős, özv. Deutsch Béiáné vendéglős, Lakatos Antal szobafestő, Juhász Kis István hentes, Kopasz István vendéglős, Gyurkovits István mészáros és hentes, Kohn Adolf szatócs, Csete Fe- rencr.é szatócs, Kádár Pál korcsmáros és Utasi Márton asztalos. Uj engedélyt váltottak: Hegedűs Fe- rencné baromfiker., ifj. Ferenci Antal bizo­mányi liszt és élelmiszer kér, Vincze Ferenc cimfestő, Szilvási József füszerker., Pap Györgyné tejtermékkel, Petróczky Ferenc kő­műves, Marksteiner Ferenc kocsmáros, Krausz Lajosrié cipőfelsőrészker., Wich Györgyné kocsmáros, Angyal Lajos tűzifákén, Irimiás Illés zománcedény és tollker., Hász Gabri­ella italm. I Barabás Béla j Országszerte, Bé­késmegyében pe­dig különösen is őszinte reszveiet, igaz fájdalmat kelt a hír Barabás Beia elhunytéról. A boldogul­tál noha aríidi születésű volt, miután ragyogóan fényes pályáját vármegyénkben kezdte meg, a szeretet és nagyrabecsülés kötelékei fűzték hoz­zánk A dolog ugyanis úgy történt, hogy a nyolcvanas esztendők elején nehány gyomai ember résztveit Aradon a tizenhárom vértanú vesztőhelyén tartott hazafias emlékünnepében, amelynek szónoka Barabás Béla volt és a lán­goló hévvel beszélő fiatal ember annyira elragadta őket, hogy nyomban felkérték őt 48 as program­mal a gyomai kerület képviselőjelöltjéül. Mrg is választották, még pedig óriási szótöbbséggel. Bizonyára mindvég'g megtartotta volna a gyomai mandátumot, mert újra meg újra megválasziot ták, de mert volt olyan ciklus, hogy négy he­lyen is kapott mandáíumot, a pártérdek máskép rendelkezett vele. Békésvármegyei összekötteté­seit azonban azután is szeretettel fentartotta s ápolta, s mi is mindig tisztelettel adóztunk ro­konszenves, megnyerő egyéniségének. Gyomán kívül különösen a vármegye székhelyén Gyulán, ahol igen gyakran megfordult és résztvett a vármegye termében rendezett mulatságainkon és hazafias ünnepélyeinken. Alig lehet trag kusabb sorsot elképzelni, mint aminő neki élete alkonyán jutott; a lángoló magyar hazafinak, akinek oláh imperiumban kellett élnie s az aradi Szabadság­teret a tizenhárom szobortól megfosztva, nugát a szent teret „Janku Avrán“ felirattal meg­gyalázva látnia. Áldás és béke lengjen hamvat fölött, amelyek, adja az Ég, mielőbb az intégerül magyar Arad földjében találjanak örök nyugalmat! Tüateíő felvonulás. Folyó hó 4-én, Trianon XV. évforduló - ján este tél 9 órakor Trianon ellen tüntető felvonulás indul a Göndöcs népkert bejára­tától a Br. Wenckheim Béla, Petőfi, Város­ház és Megyeház utcákon át az Ország­zászlóhoz. A fáklyás felvonulás sorrendje ; Cserkész zenekar, cserkész csapatok, — Zászlók, Trianoni jelvény, — Hatóságok, testületek, egyesületek, nagyközönség. A tiltakozó gyűlés az Országzászlónál érkezés után, kb. 9 órakor kezdődik, lapunk legutóbbi számában közölt programmal. Közreműködnek az Erkel és Református ének­karok. A mementót Kovács Dezső tartja. Kéri a rendezőség a felvonulás útvona­lán lévő házak tulajdonosait, hogy ablakai - kát a menet tartamára világítsák ki, a tilta­kozáson résztvevő közönséget pedig arra, hogy a Himnuszt mindenki szívvel lélekkel énekelje a gyűlésen. A Gyuiavidéki róm. kaih TaBi­tók Egyesületének közgyűlése. A Gyulavidéki róm. katli. Tanítók Egye­sülete az idén Sarkadon tartotta évi rendes közgyűlését, mely az elhunyt tagokért felajánlott szentmisével kezdődött. A gyűlés a feldíszített tornateremben zajlott le, csak­nem az összes tagok és számos tanügybarát jelenlétében. Barabás György elnöki meg­nyitójában kegyeletes szavakkal parentálta el Nevorál Gusztáv csabai ny. tanítót, Ruff Rózsika ujkigyósi tanítónőt, továbbá a Róm. Kath. Tanitóegyletek Orsz. Szövetségének egyik megaiapitóját és első elnökét, stb. Majd elbúcsúzott az eddigi alelnöktől, Zim­mer József nyugalomba vonult gyula-józsef­városi ig. kántortanitótól és üdvözölte Va- dassy Kálmán és Pollág Ferenc gyula-jó­zsefvárosi, illetve ókigyósi kinevezett igaz­gatókat, stb. Szövérfy Béla sarkadi tanító nagyon jól sikerült minta előadást tartott a IV. oszt. gyermekeknek, hogy mit vesztet­

Next

/
Oldalképek
Tartalom