Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-03 / 43. szám
1934 junius 3 Békés 3 A Békés hasábjain Kóhn Dávid tollából érdekesebbnél érdekesebb cikkeket olvasunk arról, hogy nagy embereink közül kik milyen körülmények között fordultak meg Gyulán. Ezek közül különösen Kossuth Lajos és Petőfi Sándor gyulai tartózkodása valósággal szenzáció erejével hatott Ezek a cikkek ösztönöznek arra, hogy egy rövid cikk keretében összefoglaljam, hogy nagyjaink közül kik jártak Gyulán és számukat egy- néhánnyal meg is toldjam. Kezdjük a sort Károli) Róbert királyunkon, aki 1313-ban járt itt Gyulán, amelyet akkoriban még Gyulamonostorának neveztek. Itt okleveleket is állított ki. Szapolyai János magyar király és felesége Izabella királyné is jártak Gyulán. Utánuk az uralkodólátogatásokban nagy hézag támad, Csak 1807-ben láthatott a város vendégül királyt. Ez év május 11-én I. Ferenc, leányával Mária Ludovikával magyarországi kőrútján Gyulára jutott és egy éjt a megyeházán töltött. /. Ferenc József kéúzben is járt Gyuláu. Először 1857 május 25-én Erzsébet királynéval együtt a gyulai Wenckheim-kastély vendége volt. Itt tartózkodó sáriak részletei már ismeretesek. Másodízben egy hadgyakorlat alkalmával járt városunkban. Vonaton érkezett. Kíséretével az akkor még beépítetlen Sugárúton vonult végig. Mint az öregek ma is emlegetik, a mai Göndöcs-népkert helyén diszte- lenkedö szemétdombokat deszkapalánkokkal takarták el. Az uralkodóház tagjai közül tudtunkkal még három járt Gyulán. Az 1855. évi árvíz pusztításairól Albrecht főherceg Szeged és Makó felől jövet Gyulán is személyesen győződött meg. Az elpusztult városrészeket gyalog járta be. Az öreg József főherceg, a honvédség főfelügyelője és fia, József főherceg, a világháború neves hadvezére, ismételten járt Gyulán, Ismeretes dolog, hogy 1849 augusztus 21-én az oroszok előtt Gyulán rakta le a fegyvert egy mintegy 35000 főnyi fogságba került honvéd^ akiket a f-gyverletétel után az oroszok átadtak a bosszúért lihegő osztrákoknak A foglyok sorában volt a későbbi tizenhárom aradi vértanú közül kilenc : Aulich Lajos, Damjanich János, Kiss Ernő, Knézich Károly, Leniningen Károly gróf, Nagy Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác tábornokok és Lázár Vilmos ezredes. Ott volt Petőfi barátja, a koltai gróf, Teleki Sándor is. íme, akik még az elsoroltakon kívül Gyulán jártak: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Sárossy Gyula. Jókai Mór és felesége Laborfalvy Róza, Munkácsy Mihály és Erkel Ferenc többizben, Gyulai Pál, Apponyi Albert gróf és az újabb nagy nevek végtelen sora. Kevesen tudnak arrról, hogy Széchenyi István gróf két alkalommal is járt itt Gyulán. Széchenyi, mint naplójában Írja, 1823 május 15-én, az Alföldön átutaztában Mezőhegyesről, ahol a ménest tekintette meg, Medgyesen át Gyulára érkezett, de gróf Wenckhtim Józsefet nem találta itthon Azért körülnézett a kastélyban, amelyről azt Írja naplójában, hogy nagyon hasonlít egy újonnan tisztított börnadrághoz. Ezzel bizonyára azt akarta kifejezni, hogy az 1801. évi tűzvész utján ujraépült kastély nagyon újszerű volt. Tovább utazott tehát Sarkad felé. Mikor azonban országos tanulmány útjáról visszafelé jött) ismét betért a gyulai kastélyba. Ekkor már itthon találta a grófnét. Ott is ebédelt. Naplójába bejegyezte, hogy a kastélyban a pénz csakúgy megy mindenfelé, hogy a végén semmi sem marad belőle. A háziorvost Nicotnak hívják, aki — úgy látszik — az egész házat hatalmában tartja és aki nagyon emlékeztet Tartuffe-re, Moliére egyik vigjátékának álszenteskedő főhősére. Ennyit tudunk Széchenyi naplója nyomán a „legnagyobb magyar“ gyulai tartózkodásairól. Ezek sem az ő életére, sem városunk történetére nem voltak semmiféle jelentősebb hatással. Nem is ebből a szempontból kell ezeket a látogatásokat megítélni. Ezek csak apró szálak, amelyek a várost a nagy magyar közönséghez fűzik. Számontartásuk nem a komoly történetírás, hanem a ke- gyeletes megemlékezés dolga. Viszont a város történeti levegőjét, lakosainak történelmi érzését feltétlenül gazdagítaná, ha a járó-kelő a város utcáin sétálva az egyes házak falán elhelyezendő emléktáblákon ily neveket olvashatna, mint Petőfi, Kossuth vagy Széchenyi. / / Szentmisék. Ma, vasárnap a szentmisék az anyatemplomben a rendes sorrend szerint lesznek, azzal a különbséggel, hogy prédikác'ó ma nem lesz. A nyolc órai mise után az anyatem- piomból börmenet indul a Szent József templomhoz, ahol fél 9 órakor kezdődik a szentmise és utána tartják a szokásos urnapi körmenetet. Szentbeszédet Szabó János dr. józsefvárosi káplán fog mondani. A vasárnap délutánra hirdetett szentségimádás elmarad, illetve 8-án, pénteken lesz megtartva. áz evangélikus templomban junius hó 3 án, vasárnap délelőtt 9 órakor gyermekistentisztelet, 10 órakor rendes vasárnapi istentisztelet Délután 2 órakor a fogházban, félnégy órakor a kórházban, este 6 órakor a templomban lesz istentisztelet. Christananda hindu lelkész jnnins 5-én Gyű Iára érkezik. Cnristananda európai útja során junius 5 én, kedden Gyulára érkezik s este. 6 órakor az evangélikus templomban vallásos tárgyú előadást tart. Christananda a hindu keresz- tyénság faradhatatlan evangélistája. Erre képesítik őt nagy nyelvismerete, vitáglátottsága és mindemkfelett hite a Jézus Krisztusban. Nem Uj keresztyén, mert már az atyja is evang lelkész volt Cnandragiriben, Indiában, a telugok közt. Angolországban fejezte be egyetemi tanulmányait s 1926 ban beutazta Európát és Észak- amerikát. Mint hitszónok a keresztyénség legnagyobb Ige-hirdetői közt foglal helyet s könyvei, prédikációi több nyelvre vannak lefordítva; magyar nyelven „Fátyol mögött“ és „Bizonyságtétel“ címen jelent meg két prádikációs kötete. Előadását angol nyelven tartja. Báró Podrna- niczky Pál egyetemi tanár tolmácsolja magyar nyelven. Békéscsaba város polgármesteréi is vitézzé avatják. L.punk legutóbbi szamaoan hírül adtuk hogy nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó ma a Margitszigeten több békésmegyei vitézt fog felavatni. Az avatandók névsora most Jdnossy Gyula 'dr-al bővül, amennyiben a viiézi rend őt is tagjai sorába vette s igy ma szintén vitézzé avatják. „lancsi és Jnliska“. Gyermekelőadás az Erkel színkörben. A Szoc ális Mis z o Társulat nagyszabású gyermekelőadása junius 17 én este 7 óra kor lesz az Erkel színkörben E Humperdinck „Jancsi és Juliska“ című énekes mesejátéka kerül színre szebbnél szebb táncokkal tarkítva. A világhírű mesejáték gyönyörű kísérő zenéjét a róm. katb. reálgimnázium kitűnő zenekarától nallhatjuk s az énekes és táncos szerepekben hatalmas gárda gyermekszereplőben gyönyörködhetünk. akik tudásuk legjavát adják a jő cél érdekében Az előadásra a jegyek máris előjegyezhetek Dobay János könyvkereskedéseben. Felhívás! Az igen tisztelt vásárló közönség szives tud<miására hozom, hogy nem vagyok semmiféle egyesülésnek a tagja, de azért Halam min. den hitelképes egyén 6 havi hitelt költségmentesen élvezhet, nincs kitéve semmiféle informátiók- nak és másnemű zaklatásoknak. Óriási választék ! 119 10-* TANAI DIVATÁRUHÁZÁBAN. A gyulai róm. kath. reálgimnázium ifjúsági ének- és zenekarának 1934. évi június hó 10-én, vasárnap, délután 5 órakor az intézet tornatermében rendezendő vizsgahangversen gének MŰSORA 1. C. Zeller: Fantázia „A madarász“ c. operettből. 1. rész. Játssza a zenekar. 2. G. Fr. Händel: „A bűnbánói Énekli a vegyeskar. 3. a) J. S. Bach: „Prelude“, b) Fr. F. Chopin: „Mazurka“, c) Bartók B.: „Lánc-lánc.“ Zongorán játssza Gáli Á. VII. o. t. 4. E. Humperdinck: „ Jancsi és Juliska11,- a) Porszemtörpe dala, b) Esti ima. 5. a) Hubay J.: „ A cremonai hegedűs“, b) N. A. Rimszkij -Korszakov: „Hindu dal.“ Hegedűn játssza Ancsó Z. VII. o. t., zongorán kiséri Hubay M. V. o. t. 6. Pogátsnik Gu.: a) „Rám se nézeti..b) Ez a legény...“, c) „Hej, de teszi...“ Énekli a vegyeskar. 7. G. Costamagna: „A falusi iskola.“ Vidám énekes gyermekjáték. SZEREPLŐK: Tanító . . Gremsperger T. V. o. szál. int. növ. Tanulók . 1—IV. o. szál. int. növendékek. Az előadást zongorán kiséri főt. Krémó János szál. áld. pap. 8. a) F. Mendelsohn—Bartholdy: „Vadászdal“, b) Bartók B.: „Este a székelyeknél.“ Zongorán játssza Läufer Gy. V. o. t. 9. E. Humperdinck: „Jancsi és Juliska“, a) Táncdalocska, b) Boszorkánylovaglás, c) Cukorház keringő. Játssza a zenekar. 10. a) dr. Török Fr.: „Kicsit értünk a rádióhoz SZEREPLŐK: Hallgatag úr . Szőts L. Vll. o. t. Beszédes úr . Rőth L. V. o. t. b) Zilahy L.: „Az előkelő utas.“ Öreg paraszt Szakállas úr Vigéc Urinő Kisasszony Fiatalember Kalauz Csendőr S ZEMÉLYEK: Konkoly B. VII. o t. Hubay M V. o. t. Róth L. V. o. t. Horváth M. IV. o. t. Mézes Ö. IV. o. t. Soltész L. VI. o. t. Mánásy F. VI. o. t. Titz J. VI. o. t. 11. C. Zeller: Fantázia, A madarász“ c. operettből. II. rész. Játssza a zenekar. Vezényel Ká/olyi Gábor reálgimn. tanár. Számozott ülőhelyek. Belépődíj a zenekar alapja javára személyenkint 1 P. Jegyek elővétele, vagy előjegyzése naponkint délelőtt az intézet énektermében eszközölhető. Felülfizetést, illetve jegymegváltást a tanintézet köszönettel fogad és a „Békésiben nyugtáz. iunius első napjai köszöntötte!? be s most már töob mint aggodalom az. amivel az időjárás kedvezőtlenségét figyeljük. A múlt hét folyamán csupán egy napon, kedden délután vonult egy zópor el fölöttünk, az is alig tartott félóráig és arra sem volt elégséges, hogy az ut porát leverje. Április és május havában mmdössze 12 milliméternyi csapadékban vök részünk, holott legalább is százra lett volna szükségünk, habár a téli szárazság után annál több is elkelt volna. Nagy. szorongással nézünk tehát a jövő elé, mert a legkedvezőbb júniusi időjárás mellett sem remélhetünk búzában gyenge közép termésnél jobbít. Ez a „legkedvezőbb“ sőt „kedvező“ időjárás se akar azonban — eddig legalább —■ bekőszönteni. A légsulymérő napról napra emelkedik és ha májusban csaknem naponta beborult, igaz, hogy hiába, mert a szél mindig szétkergette a felhőket, most már napok óta teljesen tiszta az égboltozat és esőre kevesebb a kilátás, mint addig is volt. A csaknem példátlanul álló nagy szárazság és forróság után, amely utóbbit különben nyolc nap óta jótékony hatású- hűvösség váltott fel, amely azonban tegnap óta újra melegre változott, szinte csodaszámba menő, hogy a búza, árpa s tengeri, ha siralmasan bár, de
