Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-04-08 / 27. szám
LXVI. évfolyam 27. asám. Vasárnap €AyoIa, 1934 április 8. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán. Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: 1 MM*AV' FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Egy film sikerének titka, avagy a nemzeti önérzet. Néhány hónappal ezelőtt még a legkomolyabb angol lapok is szinte szokatlanul túláradó örömmel fogadták egy uj angol film megjelenését. Csaknem kivétel nélkül az uj filmről mint az első valóban nagyszerű angol filmről írtak, amely az eddigi sok sikertelen kísérlet után uj és dicsőséghez vezető utat mutat az angol filmgyártásnak. Az angol lapok egy pillanatra sem titkolták el, hogy ezt az uj angol dicsőséget két magyarnak, Biró Lajosnak és Korda Sándornak köszönhetik. A film, Vili. Henrik magánélete, azóta bejárta az egész világot. Angliában, Amerikában és Franciaországban óriási sikert aratott, Kordát a legjobb angol film rendezésére kitűzött nagydijjal jutalmazták s a film eljutott hozzánk is, de a legnagyobb meglepetésre, Magyarországon nem aratta azt a nagy sikert, mint amely az angol dicsőség után várható volt. Köny- nyü volna erre a régi elcsépelt közmondással felelni, »senki sem próféta a saját hazájában«, az ellentmondás oka másban van. Mi mást vártunk ettől a filmtől, történelmi és irodalmi szempontból, mint az angolok s a két magyar zseniálitása éppen abban rejlik, hogy azt adták, ami az angoloknak kellett, amivel elindíthatják útjára az angol újszerű filmgyártást és elhallgatták mindazt, amit nekik, az idegeneknek, nem lehetett megir- niok és ami a film hatását Angliában tönkre tette volna. Vili. Henrik problémája ma is izgatja az angolokat. Izgatja politikai, történelmi és lélektani szempontokból. Hiába egyszerűsítette le ezt a problémát a nagy Dickens úgy, hogy a gyermekek számára irt angol történelmében, amely még ma is egyike a legnépszerűbb és legélvezetesebb angol olvasmányoknak, azt írja VIII. Henrikről, hogy a legmegvetésre méltóbb gazember volt, aki valaha a földön élt. Hiába irja róla, hogy egy szégyenteli vér- és zsirfolt Anglia történelmén ez a király, az angolok nem ilyen egyszerűen fogják fel a király történetét és ha a két magyar csak az embereket százával vérpadra küldő kékszakállú királyt viszi a londoni filmszínház nagy vásznára, ez a vászon az előadás végén talán cafatokban lógott volna. Az angolok minden szörnyű hibái ellenére ma is a kövér, kedélyes Harry királyt látják benne, mint látták benne ezelőtt 400 évvel. De látják benne azt a királyt is, aki megteremtette a Balance ot Power, még ma is sarkalatos angol politikai tételnek tartott, eszméjét. Azt a-gondolatot, hpgy az európai politika mér legén Anglia a nyelv, amely amerre billen, oda viszi az erőt jelentő nagyobb sújt. Cui adhaereo prae est, irta VIII. Henrik s ahova csatlakozom, az lesz elől, elvnek tüze ma is füti az angol gondolkodást. Vérrel, vassal, rengeteg igazságtalansággal és még több gyilkossággal, ő teremtette meg a mai anglikán egyházat, de megteremtette. A bűnöket a filmnek el kellett hallgatnia s paradoxonnak hallatszik, de a film sikerének egyik titka éppen abban rejlik, amit elhallgat. Aragóniái Katalin nem jelenik meg a színen, mert az ő története csak folt Henrik életén. Derék, hű feleség volt és mert megunta a királyt, a legnevetségesebb jogi érvvel, hogy a fivérének az özvegye volt, akart tőle elválni. A pápa ebbe nem egyezett bele, ezért indította meg az a VIII. Henrik az angol egyházszakadást, akit előbb Luther-ellenes egyházi iratai miatt a pápa a hit védője címmel tüntetett ki. Boleyn Anna is csak mint megható epizód szereplő, tűnik fel a vásznon. Igazi története, amely csak gyalázat Henrikre, nem pereg le előttünk. Ártatlanul hal meg, mert a király megunta és mert nem szült fiú trónörököst. Azt hogy a legnagyobb angol királyt, Er zsébetet, ő adta Angliának, azt Vili Henrik kora még csak nem is sejthette. E két ártatlan asszony helyett felvonulnak azok, akik némi rokonszenvet ébreszthetnek fel Henrik iránt, a gyenmekágyban meghalt Janka királyné, majd Cleves-i Anna, akit politikából akart elvenni s akit a nagy Holbein olyan gyönyörűen festett le, hogy amikor a király meglátta, elképedt a csúnyaságtól. A német viszonyokhoz szokott Anna pedig boldog volt, hogy rögtön elváltak s élhette a k r- pótlásul megkapott kastélyokban a maga vidám életét. A megcsalt férj szerepében inkább rokonszenves VIII. Henrik és ha a következő feleség, a Howard leány, súlyosan is bűnhődik Anglia királynői trónusán, még a mai átlagos mozilátogató sem néz halála miatt megvetéssel VIII. Henrikre. Parr Katalin, a hatodik királyné gondozta az árvákat s az elhizott, beteges király, aki megtestesítette a régi, jólélő, nagyétvágyú vidám Angliát, aki madrigálokat irt és könnyű zenét szerzett, aki mellett ott vonul föl a színpadon a mai Anglia alapjait megteremtő élnitudó, pompakedvelő és a renaissancot magából kisugárzó Anglia, végül inkább rokonszenves színben tűnik fel. Dickens megvetett, szinte ördögi királya helyett csak gyarló embert látunk s ez a film sikerének titka. Amikor Anglia egy film alakjában export cikket akar a világba küldeni, akkor megborzad attól a gondolattól, hogy a külföld kizárólag rossz színben lásson egy angol történelmi alakot. 0 nem akarja gonosznak feltüntetni a világ előtt VIII. Henriket, legfeljebb hibásnak, gyengének, de embernek és ebből sokat tanulhatunk. Minden hibát, minden tévedést egy nemzet történelmében felfedhet az objektiv tudmány, de a hibák kiszinezése, a történelmi személyek bűneinek nagy dobra verése nem a nemzeti irodalom és színház feladata. Szerencsére a magyar történelemben alig van szükség az ilyen el- palástolásra. Ma is, amikor Maniu és Titu- lescu az egész világ előtt történelmet akarnak hamisítani, mi a történelmi igazság nyugodt tudatában hivatkozhatunk arra, hogy a tudatlan, műveletlen oláh hegyi pásztorok jóval a honfoglalás után szivárogtak Erdélybe. Könnyű bebizonyítanunk, hogy nagyobb oláh tömegek bevándorlása Erdélybe és Magyarországba csak a XVIII. században történt, amikor a török szultánok Konstantinápolyból Bukarestbe és Jassyba pénzért görög származású fejedelmeket, a fanariótákat, rendeltek ki, akik, mert vissza akarták szerezni pénzüket, kizsákmányolták a lakosságot, tönkre zsarolták őket. Miattuk menekültek ki óriási tömegekben a románok abba a Magyarországba, amely a török hódoltság után vértvesztve, néptelenül állott. A magyarság kultúrát adott a bevándorlóknak és azt hálálta most meg Maniu. Semmiféle támadás nem állíthatja meg azonban most már útjában azt a magyar igazságot, amelyet magyar tudósok, magyar irók és művészek az egész világon hirdettek és rokonszenvessé tettek. Dr. Gáli Gésa. Kisgyülés. (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye törvényhatósági kisgyülése folyó hó 10-én tartja április havi rendes ülését. A kisgyülés elé 72 pontból álló tárgysorozat kerül tárgyalásra. Gyulai vonatkozású ügy három szerepel az ülés anyagában és pedig : Gyula város határozata módosított útburkolási szabályrendeletének hatályon kívül helyezése tárgyában és az ellene beadott felebbezés. Gyula megyei város határozata az Élő- vizcsatorna partrészleteinek a parti birtokosok részére való átengedése ügyében és ellene felebbezés. Gyula megyei város határozata Tarkó Gábor kártérítés iránti kérelme ügyében s az ellene beadott felebbezés. Gyulavári községnek szintén van három határozata a tárgyrendben, ezek: Gyulavári határozata a Tesz.-be való belépése ügyében. Gyulavári határozata függőkölcsön felvétele ügyében. Gyulavári határozata tenyészállatok beszerzése ügyében. Előző napon a közigazgatási bizottság ülésezik*
