Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-04-08 / 27. szám
Békés 1Ü34 április 8 A Körösök hajózhatóvá tétele a Rotary-club ülésén. — A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület 1000 pengős alapítványa. (A „Békés“ munkatársától.) A Rotary- club gyulai csoportja folyó hó 6-án este a Békésmegyei Kaszinó nagytermében Márky Barna dr. alispán elnöklésével összejövetelt tartott. A vacsora keretében letolyt összejövetelen Sebők Elek dr. békési ügyvéd a Körösök hajózhatóvá tételéről tartott előadást. Ismertette a vizhasznositás és hajózhatóvá tétel gondolatának térhódítását, megállapítván, hogy az eszme a Rotary-club egyik üléséről indult el a megvalósulás útjára. A első előadás erre a problémára vonatkozólag a club 1932 évi decemberi ösz- szejövetelén hangzott el s ettől az időponttól kezdve haladt a terv mind nagyobb és nagyobb léptekkel a mai, rövidesen reális eredményeket felmutató stádium felé. A Rotary-clubban helyet foglaló kiváló közéleti faktorok nagyban hozzájárultak ahoz, hogy a Körösök hajózhatóvá tétele a Tiszántúl egyik legnagyobb érdeklődéssel kisért prob(A „Békés“ munkatársától.) A Gyulai Szépmives Céh folyó hó 5-én délután a polgári fiúiskola fizikai előadótermében ülést tartott. Ez az első nyilvános összejövetel arról szolgáltatott bizonyságot, hogy a város társadalma a legteljesebb megértéssel és érdeklődéssel viseltetik azon kulturális célok iránt, amelyeket a Céh maga elé tűzött. A kétkedő lelkek azt gondolhatták, és valljuk meg, méltán is tartottak tőle, hogy az érdeklődés nem lesz olyan tágkörü, amint az elvárható volna, s amint azt a város legifjabb kulturális egyesületének programmja megérdemelné, sőt megkívánná. A kétkedők csalódtak, a terem teljesen megtelt az érdeklődőkkel. Ssentes Károly céhmester általános figyelem közepett kezdte meg bevezető beszédét. Ismertette dióhéjban a Céh megalakulásának történetét, majd arról a kapcsolatról beszélt, amely a város két kultúrintézménye : a muzeum, a könyvtár és a Céh között fennáll. A Céh e két intézmény körül kívánja tevékenysége körét megvonni s e két intézmény szolgálatán keresztül kíván hasznára lenni a város és vele az egyetemes magyar kultúra érdekeinek. Kérte, hogy a város társadalma fogadja megértéssel a Céh munkaprogrammját s annak megvalósításában legyen segítségére a tagoknak. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Csincsár Dezső olvasta tel a hangyák és pókok életéről, szóló megfigyeléseit. A rendkívül érdekes, mélyre ható tanulmányban egy lelkes természetbúvár és gondolkodó lémája lett s hogy a nagyjelentőségű mozgalom számára úgy a törvényhatóságot és érdekelt községeket, mint magát a kormányzatot is sikerült megnyerni. Ma már kor- mányrendeikezésre négy állami mérnök dolgozik Budapesten egy külön erre a célra bérelt helyiségben a vonatkozó tervek elkészítésén s minden remény megvan arra, hogy a tervek elkészítésével a megvalósításhoz szükséges anyagiak előtemtése is minden nehézség nélkül fog megtörténni. Igen örvendetes, hogy a lelkesedés mellett ugv a társadalom, mint a közületek anyagi áldozatokra is hajlandók, igy a Be- késmegyei Takarékpénztári Egyesület legutóbb tartott közgyűlésén 1000 pengős alapítványt tett a Gyula alatt létesítendő kikötő céljaira. Sebők Elek dr. előadására lapunk következő vasárnapi számában még visszatérünk. kulturált szelleme nyilatkozott meg. A következőkben Nagy Gusztáv a »Békés« szerkesztője néhány mély hangulatú versét, majd Pécséig József, a magyar paraszt mesteri ábrázolója »Julcsa leszakítja az almát« cimü elbeszélését olvasta fel. A jelenkori magyar elbeszélő irodalomban Pécséig József előkelő helyet foglal el s a Céh ülésén felolvasott novellája is a legtisztább irodalmi értéket reprezentálja. A rendkívül jóízűen felolvasott elbeszélés után Kovács Dezső néhány lendületes. szép versét adta elő, majd I/nplorn József a történetírás és archeológia tudományáról tartott érdekes, nívós előadást. Igen nagy érdeklődéssel és élvezettel halb gáttá a közönség előadásának főként azt a részét, amelyben a gyulai ásatások gazdag és szén ációs eredményeiről beszélt. Az ülést Szentes Károly céhmester szavai zái ták be. Megköszönte a vendégek megjelenését és ismételten pártfogásukba ajánlotta a Szépmives Céh munkásságát. Tizenötödikén lesz a Kádashangverseny. (A »Békés« munkatársától.) Amint már több ízben is jeleztük, Kádas György, a kiváló dalszerző Gyulán szerzői estet rendez. Bevezető beszédet az esten Harsányt Pál esperes mond, inig Mitrovits Gyula dr. egyetemi tanár egy esztitikai tanulmányát olvassa fel. Kádas György dalait Sebő Miklós és Karácsonyi Márgit éneklik, Vigh Endre pedig magyar dalokat fog csellózni. A hangverseny a Pavillonban lesz és este 8 órakor kezdődik. Tavaszi uzsonna. Április 11-én délután 5 órakor tartja a Misszió Társulat tavaszi uzsonna délutánját az Egyesült Kath. és Polg. Körben. Ezeket a kedves családias délutánokat mindég örömmel látogatta a közönség. Az idén még többet kíván nyújtani a résztvevőknek a Misszió Társulat, amikor az uzsonna keretén belül tizenöt igen értékes nyereménytárgy kisorsolását is tervezi. Nyereménytárgyak : egy ebédlő asztalra való gyönyörű inatyó- teritő, egy nagy horgolt terítő, egy nagy ólomkristályváza, hatszemélyes finom por celán kávéskészlet s még 11 darab más értékes nyeremény tárgy. Sorsjegyeket már lehet jegyezni az Egyesült Kath. Körben. Egy szám ára 1 P Kéri a vezetőség a közönséget és a tagokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. Egymáshoz közelebb. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az április 14-iki székely vacsora csak a fehér asztal és a tánc örömei után vágyakozók- nak szól. Kétségkívül a székely vacsora ebből a szempontból is elsőrangú csemegének Ígérkezik. Igazi fűszere az a jókedv és vidámság iesz, amely a szépen és Ízlésesen terített hófehér asztalok mellett, kedves és meghitt társaság körében hatalmába fog ejteni mindenkit, amig a székely konyhának nagy szak- avatottsággal készített különlegességei és vidám muzsikaszó fogják kinálgatni a maguk gyönyörűségeit testnek és léleknek egyaránt. De ha ez a székely vacsora csupán izes falatokat s táncra hívogató alkalmat nyújtott és néhány pengőt a jótékonyság számára) nem érte el igazi célját. Mert hiszen az a dúsan terített fehér asztal, amely mellé felekezeti különbség nélkül odatelepednek majd Gyula város polgárai, egy nagy szimbólum lesz csupán. Szimbóluma annak a sokkal nagyobb s ajándékokkal még jobban megrakott asztalnak, amelyet az Isten terített a Kár- potoktól le az Adriáig a magyarság számára. Ez asztalnál a magyarság jószívűséggel látta vendégül mindig azokat is, akik most a megszállott területeken a hatalom korbácsával kergetik el az asztal mellől a jószivü vendéglátót, a magyart, mintha Isten e nagyszerű asztalának nem is legelső meghívottja, hanem hívatlanul odatolakodott élvezője lett volna. S azután a pohárban előttünk pirosló borra nézhetünk e másképen, mint annak a sokszor hullott magyar vérnek a szimbolulumára, amelyet drága válságul kellett adnunk azokért a hosszabb-rövidebb időszakokért, amelyekben Isten ama nagyszerű asztalának ajándékait nyugodtan élvezhettük. Ezért a székely vacsora minden résztvevőjének meg kell éreznie azt a lelki s életközösséget, amely minden látszólagos s ideiglenes elválasztó különbségen felül egy valóságos és örök egységbe fűz össze bennünket, magyarokat, Isten rendelése szerint. És amikor majd a székely vacsorán összecsendülnek a poharak és egymás felé hajolnak a mosolygó arcok, akkor csendüljenek össze sziveink is egy érzésben s hajoljanak egymáshoz leikeink is egy gondolatban: megtiport és megalázott magyar fajtánk áldozatos szeretetében! Előkelő közönség jelenlétében, nagy erkölcsi sikerrel tartotta első nyilvános ülését a Gyulai Szépmives Céh.
