Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-04 / 1. szám

2 Békés 1934 január 4 Jellemző az adatgyűjtés széles­körű munkájára s mint érdekességet érdemes idejegyezni, hogy Veress Endre dr.-nak a bécsi hadi levéltár­ban nem kevesebb, mint 4200 kötet protokollumot kellett átnéznie s e protokollumok legtöbbje súlyban a 10-12 kilogramm körül mozgott. A munka tehát még mint fizikai telje­sítmény sem volt kicsiny, de amint a beszámoló fenti sorai mutatják, megérte a nagy fáradságot. A gyulai m. kir. áll. anyakönyvi hivatal 1933. évi statisztikája. Születtek Gyulán a mull évben 699-en és pedig 380 tiu, 319 lány. Az összes szüle­tésből gyulai lakosok gyermeke 405. 1932. évben született 664 gyermek. Házasságot kötött 235 pár. 1932 ben 184 pár. A vegyes házasságok száma az elmúlt évben 109, 1932 ben 65 volt. Elhalt a múlt évben 630 egyén, akik közül 319 férti, 311 nő. Az elhaltak közül 362 en Gyulán laktak. 1932 ben elhalt Gyulán 727 egyén. gyula, Báró Wenckheim Béla-utca 6. sz. 1934. évi december hó 4-én. csütörtökön és 5-én, pénteken délután 3, 7 és este 9 érakor mindkét nap délután 3 órakor zónaelöadásokban a teljes műsor fél- helyárakkal. A BOR Memento. A száguldó express-vonat belerohant a veszteglő villám-vonatba. Emez megállóit, mert megkésett és mert előtte is akadály volt. A karácsony békéjére, otthonukba igyekvők békésen vesztegeltek, türelemmel várva, mig ütjük szabad lesz, valahol félre­állhatnak és elszáguldhat majd mellettük az idejében indult, mögöttük dübörögve szá­guldó express. Emezen pedig messze igyekvő, talán országhatárokon is tulutazó. sietős dolgu emberek, akiknek a közelgő szent ünnep talán épolyan napja a törtetésnek, a mások megelőzésének és legyűrésének, mint az évnek, életüknek bármelyik más napja. De egy pillanatnyi elnézés, a köd ho­mályában félreismert fényvillanás, vagy a biztonsági eszközök működését megbénító fagy és pillanatok alatt romhalmaz lett egész sora az utasokkal telt vasúti kocsiknak, em­berek tömegei lettek a halál martalékai, családok százai az észvesztő fájdalom, a kétségbeejtő megpróbáltatás letiportjai. Izgalmas nyomozás kutatja a felelős­séget. Talán meg is találják egy álomtól elnyomott bakter, vagy egy kimerült vas­úti tisztviselő személyében, vagy a fagyban, avagy a ködben, de a legsikeresebb nyomo­zás, a legkegyetlenebb megtorlás sem fogja visszaadni egyetlen elszomorodottnak sem keservesen gyászoltját. Talán az emberiség mai helyzetét szimbolizálja ez a karácsony-előnapi tömeg­katasztrófa. A civilizált világ, a fehér ember vonata vesztegelve áll az anyagi és erkölcsi hala­dás holtvágányán. Villámvonatnak indult, de nem az igazi erkölcsi tökéletesedés, nem a zavartalan, igazságos anyagi jólét télé vinné utasait. A káoszba, a mindenkinek mindenki ellen vaió harcába tudna csak rohanni az­zal a veszélyes villámosenergiával, amelyet az Individualismus, a liberalizmus, a kapita­lizmus energiáiból fejlesztettek meggondo­latlan elindítói és eltévelyedett, most már régóta tétovázó vezetői. Egyelőre azonban sem előre, sem hátra nem mehet. Előtte akadály, talán a fontolva haladó, biztos utón célja felé igyekvő haladás személyvonata. Mögötte más energi któl hajtott, a civilizá­cióba újonnan érkezett embereknek még tü­relmetlenebb anyagi önzés erejével vagy talán a faji szolidaritás, az egyéni önfelál­dozás, az egyetemes emberi életküzdelem hajtóerőivel fütött, dübörögve közeledő express-vonata. Megállóit, de nem önszántából, nem jobb belátásból, hanem mert látja, érzi a veszélyt. Megállóit, de nem azért, hogy kicsereije hajtóerőit, hanem hogy felfokozza a régiek energiáit, hogy elmehessen majd mellette a gyorsabb, az erősebb és ő még mindig elhagyhassa az ósdit, a megfon­toltat. De mi lesz, ha a mögötte dübörögve érkező majd nem fogja, vagy nem akarja meglátni a megállásra intő jelzést ? Ha köd vagy fagy avatkozik bele a tervekbe és meghiúsít minden előrelátást, minden gon­doskodást. Mi lesz akkor ? Bekövetkezik az emberiség anyagi és erkölcsi haladásának nyílt, szabad pályáján a legnagyobb tömegkatasztrófa. Tönkremegy és a romok és hullák halmazává válik az a felemás energiák által hajtott vonat, amely a keresztény erkölcsök feszítőerejével indult útjára, de útközben a legridegebb önzés piszkos szénporával töltötte meg tüzszekré- nyét Romhalmaz lesz az a civilizáció, amely egyszerre akart áldozni Istennek és a -Mám monnak. Száguldani akart, de megállani kényszerült. Gyors és biztos akart lenni, de összeakadt utján a biztosabbal és utolérte őt a még gyorsabb. Nincs pedig mit této­váznia, mert a mögötte jövő nem tog sokat törődni a jelzéssel, kineveti a biztositó in­tézkedéseket és kérlelhetetlenül belé fog rohanni. Le kell szállani róla, sorsára hagyni a veszély torkában veszteglőt, előre sietni a legelsőhöz, amely talán még felvehet ben­nünket. (M. Á ) Vagy erővel folyik a nyomozás a kórházi kasszafuró kézre- kerítésére. (A „Békés“ munkatársától.) Lapunk előző számában már hirt adtunk róla, hogy ismeretlen tettesek a kórház gazdasági hi­vatalának Wertheim-szekrényét megfúrták s onnan közel húszezer pengőt magukkal vit­tek. A rablási eset óriási szenzációt keltett s napokig nagy izgalomban tartotta, sőt tartja még ma is a város lakosságát A nyomozás, amely a tett felfedezése után természetesen azonnal a legerélyesebben s nemcsak Gyulán, de az egész országban megindult, mind a mai napig nem vezetett a tettes nyomara. Gyanú alapján ugyan több embert előállítottak a kapitányságra, ezek azonban valamennyien alibit igazoltak, úgy hogy a nyomozást teljesen uj irányban kel­lett ismét megkezdeni. A rendőrkapitányság a megfúrt kassza fényképét és a kasszafu- rás körülményeiről szóló jelentését a buda­pesti főkapitányságnak is felküldötte, azon reményben, hogy a betörés stílusa alapján talán a budapesti rendőrség hasznos irányí­tással szolgálhat a nyomozást végző köze­geknek. A rendőrség azon az állásponton van, hogy a kasszafurást nem »kezdő« és nem vidéki társaság követte el, hanem gya­korlottabb betörők, akiknek legfeljebb csak cinkosuk volt Gyulán. A nyomozást termé­szetesen ettől a feltevéstől függetlenül min­den irányban tovább folytatják. U I R E U, Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ün­nepnap miatt folyó hó 11-én jelenik meg. Szentmisék. Szombaton, Vizkereszt napján a misék sorrendje a vasárnapi sorrenddel azonos. Az anyatemplomban báró Apor Vilmos dr. apát­plébános mondja a szentbeszédet Vasárnap dél előtt az anyatemplomban Dávid Béla s. lelkész, mig délután 6 órakor Farkas István s lelkész prédikál. Vizkereszt napján a mise énekszámait a Népénekkar fogja énekelni. Gyűlések a vármegyén. Békésvármegye köz_ igazgatási bizottsága folyó hó 8 án tartja januárj rendes gyűlését. Következő napon a kisgyülés tart ülést. Köszönetnyilvánítás A gyulai Nőegylet há­lásan köszöni az élelmiszer ajándékokat, miket különösen a karácsonyi ünnepek alkalmából jótevőiktől kaptak öreg lakóink. Isten fizesse meg Hálás köszönettel nyugtázzuk továbbá azt a 12 pár meleg harisnyát is, miket a Columbia r. t. tisztelt Igazgatósága küldött. Tisznjitó közgyűlés. A Nagy magyarvárosi Olvasókör folyó hó hetedikén délután 2 órai kez­dettel tisztujitással egybekötött közgyűlést tart a Kör nagytermében. Áthelyezés. Annak idején beszámoltunk róla, hogy D. Nagy István kézbesítőt és erdőcsőszt állásából Varga Gyula dr. polgármester azonnali hatállyal elbocsájtotta. A távozással megürese sedett állást áthelyezés folytán Puskás György köztisztasági szolgával töltötték be. Orvhalászok dézsmálják a Bika-ló halállományát. (A „Békés“ munkatársától.) Amint köztudomású, a város a Bika-tó med­rét és környékét igen szépen rendbe hozatta, a partot íüzfákkal ültette be s a tóban halgazdaságot létesített. A vizbe tükörpontyokat telepitettek, amik a kedvező körülmények között igen szépen megszaporodtak és meg­honosodtak. Az állományt időnként térmószetesen felfrissítik, igy a tóba az idén tavasszal is egy métérmázsa hal-ivadékot bocsájtottak. Sajnos, az értékes halállományt az orvhalászok állandóan dézsmálják, még most tél idején is. Igaz ugyan, hogy a tó vize befagyott, egy nagy területen azon­ban, ott, ahol a Reisner-maloin meleg kazánvize a tóba befolyik, a viz jég­mentes, úgy hogy ott az orvhalászok minden akadály nélkül halászhatnak. A város úgy számított, hogy a tó halállományából 6-700 pengő bevé­telhez jut, azonban az orvhalászok olyan alapos munkát végeztek, hogy a bevétel a kontemplált összegnek csak egészen jelentéktelen hányadát fogja kitenni. A halállományban oko­zott káron kívül az orvhalászok a parti fűzfákban is nagy kárt tesznek, úgy hogy a város a rendőrhatóság­gal karöltve igen szigorú rendelke­zéseket lesz kénytelen foganatosí­tani. Szó van arról is, hogy a tavat bérbe adják ki s hir szerint már van is ajánlat a bérletre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom