Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-01-14 / 3. szám
ij%\. évfolyam 3 wáiií> §zomb«it i*ysei«, 1333, jaonár 14 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben , 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. hirdetési díj előre fizetendő Dül/ÚC JDll/iVil/iu POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Do bay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : POBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Az elferdített alispáni jelentés egy budapesti napilapban. Annak idején, amikor a vármegyék területrendezése egy bu dapesii napilapban mfgjeleat, mindenki örömmel látta azt az egészséges, jóiau szelleme», atne'y az uj megyehatárok megvonásánál érvényesült. Szinte közigazgatási racionalizálást láttak benne az ember-k, egy olyan éra kezdetét, amely a konzervatív érzelgősség sutba dobásával a praktikusság, az észszerüség szellemét juttatja érvénjre. Nem a tradíciók föladásával, csak a tradíciók korszerűsítésével. Az ószerüség rozsdás gőzgépe helyett ugyanis az eleven ütemű beuziugépet szeretné már látni a nemzet a közigazgatás mótorja- ként, amely nem áll meg időnként csikorogva s nem hullatja magából a rozsdarágta szegeket és csavarokat. Hanem fut, élettel egy ritmusú mozgással, tempót tartva az uj id: k uj iramával, a kiszámított időben kiszámított teljesítménnyel. S ennek az uj, nehezen várt szellemnek a hírnökét látta mindenki a megyehatárok uj rendezésében, megérkezését annak a korszerűsítésnek, amely felé, mint ne h.zen és régóti várt vendég felé, mindenki tárt karokkal sietett. A cikk, a terv megjelent, azóta azonban csend van. De bízunk benne, sől ismervén az uj kormányelnök egész séges szellemét s celbatalá'ó energikus intézkedéseit, bizonyosra vesszük, hogy a tervezet nem került ad acta, hanem részletes megmunkálás alatt van s rövidesen valóra is válik. Nem lehetlen azonban, még jobban boncolván ugyanis e kérdést, hogy a régi megyehatárok érintetlen hagyásával Gömbös Gyulának bizonyos demonstrativ céljai vannak, megmutatni tudniillik kifelé^ hogy Mtgyarország annyira ideigP nesnek Ítéli a jelen trianoni helyzetet, hogy az uj keretek között nem is rendezkedik be a megváltozott viszonyok kívánalmai sze- riut. Lehetséges, hogy az uj európai reláció eire komoly alapot is szóig Itat, bármint van is azonban, egyes intézkedések, bizonyos partikuláris batárkiigazítások, anélkül is keresz- tiilvihetők volnának, hogy az az elvek integritását sértené. Békésvármegyének, de külö nősen Gyulának erős reményei voltak, hogy Eleket, illetve az eleki járást hozzácsatolják, ami a geográfiái helyzetet tekintve Etrkuek éppúgy nagy előnyére, mint a felvevő körze tét elvesztett Gyulának feltétlen hasznára is vált volna. Sajnos, Elek Makónak jutott, amiből Eleknek semmi haszna, legfeljebb a hagymák Makójának és a Mávnak, lévén jehnBgi megyeszékhelyétől alig félnapi járóföldre. Erő sen hisszük, ez az intézkedés csak egészen átmeneti s Békésvármegye határátrendezése Eleknek és a jázoktól elkívánkozó ványaiak- nak hozzínkcsatolásával rövidesen meg is történik. (A „Békés“ munkatársától.) A „Népszava“ junuár 12 iki számában „A munkás ság teremtsen munkaalkalmat“ címmel egy cikk jelent meg, amely a Békésvármegye köz- igazgatási bizottsági ülésén ismertetett alis- páoi jelentéssel foglalkozik. A nevezett híradás az alispáni jelentés tartalmával jobbára megegyező, vau azouban egy passzusa, amely a jelentés vona'kozó részét elferdítve közli. Márky Barna dr. ugyanis nem azt irta, hogy a »helyzetet meg kellene érteni a munkásságnak is és segítségére kellene sietnie a hatóságnak, nem szabadna mindég hatósági közmunkák megindítását sürgetni, hanem önmagának kellene munkaalkalomról gondoskodnia^ hanem a következőket: »Ezt a helyzetet meg kell értenie a munkásságnak is és a gondokkal küzdő halóságok segítségére leuniök annyiban, hogy Dem tömegesen min dég és mindég csak hatósági közmunkák megindítását szorgalmazz»k, hanem igyekezzenek minden kínálkozó nem-tömeges munkaalkalmat is megragadni, legyen cbz a munkaalkalom egy napra, vagy pur órára szóló.* (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai törvényszék Uoghváry-taiiácsa folyó hó 12-éu reggel 9 ólakor kezdte tárgyalni a gondatlanságból okozott emberöléssel vádolt ifj. Kovács János gépkocsivezető bűnügyét. Kovács János 1932 december 31 én délután negyed 5 körül, Békéscsabán az Andrásy-nton levő Eogel trafik elől az aradi gyorshoz egy utast vitt ki. N un messze az állomástól mi kor egy lófogatu kocsit meg akart előzni, elütötte az úttesten haladó, szolgálatot teljesítő Gábriel János rendőrt. Gábriel súlyos sérülésébe másnap a bébóscsabii kórház sebészeti osztályán belehalt. A katasztrófa, illetve az azonnal folyamatba tett vizsgálat után Kovácsot letartóz tatták és átkiséiték a gyulai ügyészség fogházába A csütörtöki tárgyaláson a vádlott a tanácselnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A szereucsétlenség ide jén ború*, homályos idő volt, nem lehetett jól látni és az úttest is a felolvadt sártól rendkívül sikos lett. Nem haladt nagyobb sebességgel a megengedettnél és a kerülésnél is betartotta a szükségesnek látszó kitérést, Gábriel rendőr azonban a kocsija tülkölésére A eikkiró igy fejezi be a cikket: »Ed-, dig van az alispáni jelentés. A munkanél-. feü'i pedig k*s-rüen nevet dühében és kérdezi az alispán urat, hogy vájjon miféle munkaalkalmakról tud, amelyeket eddig elmulasztott volna?« Akik figyelemmel elolvassák az alispáni jelentés és a Népszava két idézett részét, azok bizonyára azonnal észreveszik a kettő közötti értelmi különbséget és azt, hogy a két beállít ás között, illetve azok tendenciájában nagy a különbözés. Az ilyenfajta torzítások nem alkalmasak egyébbre, csak arra, hogy a dolgok ismeretében levők és azok, akik disztingválui tudnak kitétel és kitétel közölt fejüket csóválják és keserűen nevessenek. Márki] Barna dr. alispán éppen nagy szociális érzékéről és mi den inunkásproblá- mával szemben tanúsított megértéséről ismeretes Békésvármegyóben. Tehát olyan kijelen tésket nem lehet és nem méltó a szájába adni, amelyek nem csak őt, hanem a munkásságot is kedvezőtlen színben tüntetik fel a Népszava olvasói előtt. megfordult s fordulat közben oldalt lépett, úgy hogy belejutott az autó menetirányába. Ő kitért és fékezett, azonban már késő volt, mert a sárbányó elkapta a rendőr kabátja szárnyát és elrántotta. Gábriel nekizuhant a. karosszériának s homlokát belevágta az aj'ó több ceutiméternyire kiálló sarokvasába, majd leesett a kövezetre. Több tanú mellett dr. Vass Vilmos békéscsabai városi tisztiorvost és Fáry István iparfelügyelőt is kihallgatta a biróság, mint szakértőket, majd Tompa Gyula dr. királyi főügyész tartotta m;g rövid, de a vád tekin tétében kategorikus vádbeszédót, amelyben szigorú büntetés kiszabását kérte Kovács Jánosra. Forralj Lajos dr. védőbeszéde után a törvényszék meghozta Ítéletét, melyben bűnösnek mondotta ki Kovács János sofőrt gondatlanságból okozott emberölésért s ezért 3 hónapi fogházzal büntette. Figyelembe vette a biróság a büntetés kiszabásánál ' a vádlott büntetlen előéletét s ezért sulytotta csak fogházzal. Az Ítélet ellen Tompa Gyula dr. főügyész súlyosbításért, a védelem pedig a büntetés súlyossága ellen jelentett be fellebbezést. Szabadlábra helyezték a békéscsabai rertdőrggázeió séfért.
