Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-12-31 / 102. szám
Békés !933 december 31 Betöréses-lopás és rablás elleni biztosításokat leielínijöselllieil Viliit a Fonciere Általános Biztosító Intézet. „8Kerületi fóflgynökség: BEKESNEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET. GYULÁN. A nyomozás nagy eréllyel folyik s tekintettel arra, hogy bizonyos jelek igen jó támponttul szolgálnak a nyomozáshoz, remélhető, hogy a rendőrség rövidesen kézre is keríti a tetteseket. Amint az, sajnos, a közhivataloknál általános s amint a példa mutatja, magát nem egyszer súlyosan megbosszuló szokás, a kassza betörés ellen a kórházban sem volt biztosítva s igy a hatalmas összeget kitevő kár nem fog megtérülni. nem az volt a célja, hogy uj termelési forma felé terelje a gazdákat, hanem az, hogy a jelenlegi ültetéseken szakszerű gondozással olyan és annyi gyümölcsöt termeljenek, amely a helyi piacot úgy minőség, mint mennyiség tekintetében ki tudja elégíteni. Szakértők véleménye szerint a békésmegyei talaj a besztercei és a muskotály szilvák termesztéséi e a legalkalmasabb, kívánatos tehát, hogy a gazdák ezt a gyümölcsfajt termeljék. Jelenleg is van ugyan már a megyében szilvatermelés, azonban hasznosítása nem olyan formában történik, hogy az a maximális hasznot tudná biztosítani- A gazdák ugyanis a szilvát éréskor azonnal piacra viszik s akkor igyekeznek értékesíteni, amikor a nagy kínálat miatt ára alig van. Amit pedig igy nem tudnak értékesíteni, azt cefrébe töltik és pálinkát főznek belőle Igv csak a régi világban lehetett gazdálkodni, ma már nem lehet. Aszalókat keli epiteni, s a termés egy részét meg kell aszalni s úgy értékesíteni. Hogy a vármegye Útmutatásul szolgálhasson a gazdáknak, boszniai mintára aszalót fog építeni. Márkij Barna dr. bejelentését a közgyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel vették tudomásul. A második indítványt Varjú Imre end - rődi gazdálkodó nujtolta be, amelyben az adók leszállítását javasolta. Mindkét indítványt elfogadták. A közgyűlés befejező részében Varga Gyula dr. polgármester őszinte köszönetét fejezte ki a Gazdasági Egyesületnek azért, hogy közgyűlését az idén Gyulán rendezte, majd a gyűlés fél 12 órakor véget ért. (A „Békés“ munkatársától.) A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület, amely a vármegye agrár rétegének legtekintélyesebb és legproduktivabb szerve, rendes évi köz gyűlését az idén, folyó hó 29-én, pénteken, a gyulai városháza tanácstermében tartotta. A közgyűlés iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg úgy a megye, mint Gyula város birtokosai részéről. A gyűlést fél 11 órakor csákói Oeisst Gyula, az Egyesület társelnöke nyitotta meg. Köszönetét mondott a gazdáknak az érdeklődésért, továbbá a megyének s annak élén Márkg Barna dr. alispánnak azért a megértő és áldozatkész támogatásért, amelyben részükről az Egyesületnek állandóan része van. Márky Barna alispán Békésvármegye gazdaközönségét a nemrégiben lezajlott ki állításokkal igen nagy hálára kötelezte, különösen a békéscsabai buzakiáilitással, amelynek jelentősége a megye határán is messze túlterjed. Ezek után az elmúlt esztendőre vetett visszapillantást, majd a gazdák helyzetével foglalkozott. Aggályainak adott kifejezést a birtokosság jövője miatt s annak szükségét hangoztatta, hogy a közterheket ! s az ipari árakat arányosítani kell a mező- ; gazdaság áraival, továbbá a hitelkérdést is gyökeresen rendezni kell, úgyszintén az államvasutak tarifapolitikáját. Utána Sólgomi Lipót titkár a költségvetést terjesztette elő, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, majd az elmúlt esztendő eseményeit ismertette. Beszéde után összefogásra buzdította a gazdákat s felszólította őket, hogy egységesen álljanak az Egyesület mögé. A közgyűlés elé mindössze két indítvány került. Az egyiket Láng Frigyes dr békéscsabai ügyvéd nyújtotta be s abban kormány intézkedést kért a gyümölcsösök létesítéséhez szükséges hitelek megszerzésének megkönnyítésére. mert különben az uj termelési ághoz szükséges tőkét a gazdák nem tudják előteremteni. Az indítványhoz, illetve azzal kapcsolatosan a gyümölcstermeléshez Márkg Barna dr. alispán is hozzászólt. Vigyázatra intette a gazdákat a gyümölcsösök létesítésénél s figyelmeztette őket, hogy csak olyan gyümölcsfajtákat termeljenek, amelyek értékesíthetők. A nemrégiben megrendezett kertészeti és gyümölcskiállitásnak tulajdonképpen Tibiké Egy fotográfia mellé Irta: DUBÁNY1 IMRE. Tibiké még nagyon pöttöm kis legónyke, de ezerszer több érdekes dolgot cselekszik, mint sok nagy embertársa. Legutóbb szülei és nagyszülei számára, akik úgy lesik a Tibiké fejlődő értelmének megnyilatkozásait, mint a meteorológusok a minimumnak és max imum nak alakulását, hogy abból a jövőre következtessenek. Természetes, hogy Tib ke sokszor épen úgy megtréfálja övéit, mint a ciklonok az időjós bácsikat, mert Tibiké jelenlegi még ki nem gyomlált ősöszteneivel az időjárásnál is veszélyesebb. Ami ma megkacagtatja őt, holnap sírásra fakasztja s amit az előbb ki nem lehetett venni a kezéből, azt a következő percben olyan unottan dobja el magától, mint a képviselő a választóit, mikor már miniszter lett. Egyelőre azonban Tibiké nem tart a miniszterségnél, bár érdekelt szülők és nagy szülők meg vannak győződve arról, hogy Ti bike csakis koránál fogva nem alkalmas még erre az állásra. Mert ő még csak most Karácsony előtt ünnepelte az első születésnapját s igy nem érte még ei azt a kort, mely a miniszterséghez kívántatik. Igaz, hogy sokan el érték a miniszterséget, de nem igen mutatkoz tak erre az állásra alkalmasabbnak Tibikénél No de hiszen minden úgy van jól, ahogy van s még egyelőre nincs ok a panaszra, hogy a kis unokát nem kínálták még meg a belügyi tárcával ő egyelőre ugyanis még csak a bél ügyekkel törődik, de e tekintetben aztán akkora energiát fejt ki akaratának érvényesítéséért, hogy tanulhatnának tőle a mindenkori miniszterek. Az ebédnél, vacsoránál 6 a főszemély, aki olyan energiával követeli jussát a húsos fazék körül, hogy a legelőkelőbb kormánypárti korfeusok is tanulhatnának tőle. Pedig Tibiké a szónoki pályának még csak a legelején van, amennyiben előbb még meg kell tanulnia beszólni, hogy szónok lehessen. Jelenleg még csak az angyalok nyelvén társalog, mely égi beszédet mi, felnőttek, akik oly messze eltávolodtunk az Égtől, sajnos, már elfelejtettünk De azért mégis megértjük, mikor Tibiké azt mondja hogy: — Kau ... kau ... gaja .. gaja . . 1 mert ez azt jelenti, hogy almát akar. Ezt annál is inkább meg kel! érteni, mert különben addig rángatja az asztalnál mellette ülő mamája karját, mig csak anyuka oda nem ad egy gerezdet a félig hámozott almájából, hogy a többit zavartalanul lehámozhassa. De igényt tart az almán kivül oly élelmi szerekre is, melyeket a doktorbáosi szigorúan tilalmaz ily kis legényeknek E tekintetben is a nagyokkal tart kiknek nagy része szintén nem veti meg a tiltott gyümölcsöket. Ám a tiltott gyümöl csők élvezete kicsinyekre, nagyokra egyaránt komoly következményekkel jár, melyektől Tibikét megóvandó, kénytelen megelégedni a vajleves, tejbegriz, a zamakó és egyéb jámbor ebédekkel, korán rákónyszerittetvén ama belátásra, bogy az étel nem más, mint lemondás és megalkuvás a lehetőségekkel Tibiké azonban em nyugszik bele oly fáradt rezignációval ebbe, mint a nagyok, hanem kézzel-lábbal tiltakozik e ráoktrojált életfilozófia elleD. Bánata azonban nem hagy mély nyomokat lelkületén, A csalódásokon hamar tulteszi magát, nem úgy, mint a nagyok, kik elég bután, sokszor egész életen át kérődze nek egyetlen csalódáson 0, a kis epikurista, uj élvezet felé fordul és minden órának le szakajtja virágját. Több gummi babája van. Mind egyformán nyöszög, ha nyomják, akár a különféle társadalmi osztályok, ha az adó emelkedik A formája azonban mindig más. Az egyik futball-labdát tart a kezében és „Zsák Karcsinak“ hívják, mig Tibiké ki nem zsige- relte a jeles sportférfiut. Jelenleg csak szörnyen leamputált tarsoja és hiányos végtagjai hevernek a játékos kosár fenekén. A pilóta- ruhás „Lindbergh ezredes“ nevét viseli de nem sokáig, mert a balpofája már hiányzik a derék lógjárónak. „Edvárd király, angol király“ még léptet fakó lován, de ha a jelek nem csalnak, Ö felsége nem sokáig fogja lóhátról szemlélni a velszi tartományt. Tib ke körmeit legjobban állja a cilindere«, redmgottos, szentóletünek látszó anglikán pap, kit „Copperfield Dávid“- nak keresztelt a családi tanács. Dickens remek örökéletü alakja nemcsak a regényben állja az idők mohát, de itt is dicsőségesen állja a sarat Tibiké támadásaival szemben. Áll, mint S on hegye. Zsebredugott kezeit a Tibiké körme se tudja kiemelni helyéről, bár mindkét kezével dögönyözi a jeles férfiút, De van Tibikének felfújható kutyája is, melyet már nem lehet felfújni, labdája gummiból kilyukasztva és labdája celluloidból beborpasztva. Kétfenekü dobja is vau, de már hiányzik mindkét feneke. Mert a játék csak akkor játék igazán, mikor már el van rontva. Addig semminek se hívják. Az ősember rombolási eszköze nyilatkozik meg a Tibiké vandalizmusában. Mert ő még a kultúra szelétől alig érintett kedves, kis vademberke, akinek lelke melyen ragadozó indulatok szunnyadoznak és kárt okozni vágyó hajlamok feszülnek, ép úgy, mint a történelem előtti ősök és a mostani vad emberek lelkében. Igaztalanság lenn# azonban ha Tibinek csak inkultur cselekedeteit jegyeznök fel és megfeledkeznénk kultúra terein tett haladásáról Hogy megtudja már mulatni a Mária képen a kis Józuskát, a lámpát, a kályhát, az ablakot, a rádiót 1 Tudja, bogy van kis „tik-tak“ és nagy „tik tak“. Az utóbbi a falon lóg és Tibiké tágraoyitott szemmel felejtkezik bele ebbe a csodába. De jó lenne megrángatni a sétálóját I Primitív kis
