Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-12-31 / 102. szám
1,XV. évfolyam 103 ssáan. Vasárnap %oS», 1933 Dece?nbep 31 Előfizetési árak : Negyedévre : fiatyben . . 1 F 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség;, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz.. Oobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: ItOBAT FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Újévi go into latok. Abban az időben, amelyet ina már a mesék világának idejébe sorozunk, tehát a háború előtt, egy nagyon szellemes francia iró, Barrés, azt irta, hogy Európát a barbárságtól négy intézmény védi meg A Sorbonne Párisban, az angol parlament, a Vatikán és a porosz nagy vezérkar. Azóta, mintha ezer és ezer- esztendő telt volna el. A Sorbonne egyeteme ma is ott áll a régi helyén, az örökszép Quartier Latinban, a tanárok most is előadnak, de a tanulság, amit a hallgatók és egész Franciaország a Sorbonne bölcseinek tanításából levonnak, más, mint régen volt. Az egyetemesség gondolata helyett az elzárkózás gondolatában hisznek és a „bochektól“ való félelemben megfeledkeznek arról, hogy valamikor az egész kontinensen a francia géniusz keltette fel a szabadság iránti vágyat. Az angol parlament fényes palotája ma is ott van a Themse mellett, de ragyogó példája minél kevesebb követőre talál. A Vatikán erkölcsi hatalma és jelentősége nagyobb talán mint valaha, de ezt a gyakorlati súlyt, melyet meg kellene részére adni, Európa államférfiai még mindig óvakodnak megadni s bizonyára ez az egyik oka annak, hogy az ó évből az újba alig lesz átmenthető a népszövetség. Hol a porosz nagyvezér-kar? Egy nagy nemzet szellemének sajátos megnyilvánulását a legbotorabbul szétrombolták és ez a nagy nemzet azóta nem tudja megtalálni önmagát. íme, mindezek az okai annak, hogy a most elmúlt évben az emberiség történelmének egyik legnagyobb krizise szakadt le reánk. Sajnos, nekünk, a mostani generációnak kellett az újkor nagy válságaiból egymásután kettőt megérnünk. 1518.- ban reászakadt Európára az egyház válsága, 1879-ben a francia forradalommal, a monarchikus gondolaté, 1914,-ben hosszú szünet után mi éltük meg az európai nép közösség gondolatának tragikus válságát, hogy a most elmúlt szomorú esztendőben reánk szakadjon a humanizmus és az emberi jogok krizise. Az uj bajokra az uj óv, amelynek küszöbét gondokkal és félelmekkel megterhelve most lépjük át, hoz-e megoldást, hoz-e igazi bókét ? Ha valaki belepillantott az európai újságok karácsonyi számainak könyvtárakat kitevő tömegébe, e modern könyvtár minden oldaláról három gondolat megvalósulásától való félelmet olvashatta le. A fajok és nemzetek iránti gyűlölet elterjedése Európaszerte az egyik ijesztő gondolat, az uj háború, mint ennek következménye és mindezek j betetőzéseként a bolsevizmus uralko- ; dása a világon, a többi félelmet keltő rém, amelyek a karácsonyi szeretet fénye helyett áthatják a betűk millióit. Milyen kiutat talál majd meg Európa 1934.-ben, hogy megszabaduljon e veszedelmektől, azon fordul meg mindnyájunk sorsa. Ha a darabokra szakított Magyarország és magyarság, sajnos nem is lehet döntő súllyal Európa politikájára, de a magunk problémájának megoldása miatt mi is válaszúton állunk. A választás megint csak az, ami a magyarság történetében már annyiszor elénk meredt. Nyugat, vagy kelet? A keleti módszerek nyugatra is átszármazott barbárságához kössük-e le magunkat, vagy igyekezzünk megszerezni minden akadály dacára a nyugat rokonszenvét ? A felelet nem lehet kétséges : amint Szent István a nyugati megoldást választotta, amint Mohács után a magyar nemzet nem olvadt bele a töröksógbe, úgy most is a magyarság egyéni utján, de a nyugat felé kell járnunk. Nem köthetjük le magunkat egy más nemzet mellett sem. Nekünk az európai nagy nemzetek egyetemes megértésére van szükségünk ahhoz, hogy 1934. jobbat és szebbet jelentsen számunkra, mint 1933. jelentett. A magyar revízió útját függetleníteni kell a német úttól, mert jusson eszünkbe a Széchenyi halhatatlan mondása : „a német diplomácia olyan mint a vak elefánt, mert a németben nincs meg azon certain je ne sais quoi mely más nemzetek supremá- ciáját türhetővé teszi“. Amint az el(A »Békés« munkatársától.) Péntekről szombatra virradó éjszaka az állami kórházban nagyarányú betörés történt; ismeretien tettesek a gazdasági hivatal pénzszekrényét megfúrták és a benne levő közel 20 ezer pengőt elvitték. A betörés éjjel 11 és 12 óra között történhetett. A betörők az utca felől, az egyik ablakon át hatoltak be a Kórház-utcai irodák egyik helyiségébe, ahonnan aztán abba a szobába mentek, ahol a pénzszekrény állott. A kasszát megfúrták, kivették belőle azt a vaskazettát, amelyben a kézipénztár volt, felfeszitették s a benne lévő pénzt magukhoz vették. A betörők olyan nesztelenül és óvatosan dolgoztak, hogy sem a portás, sem az éjjeli őrök közül senki nem vett észre sem mit, csak reggel fedezték fel nagy megdöbbenéssel, hogy a kasszát kifosztották. múlt évben a magyarság számára legpozitivabb nyereségként az angol rokonszenvet könyvelhettük el, ugy az újévre minden kis-entente dacára meg kell szereznünk a francia rokonszenvet. Ne hagyjuk ezt köny- nyen elintézni, ezzel a különben, más helyzetben, bölcs mondással: ne fussunk olyan szekér után, amely nem vesz fel. A francia és magyar szellem közti sok hasonlatosság, a francia gondolkodás világos volía, messzire látása, a magyar kultúra és a magyar nemzet államalkotó képességéről _yaló jobb meggyőződés és ennek az államalkotásnak szinte ©gyedül álló volta itt Európa keletén, ha nem maradunk tétlenül és szellemi energiánkat erre fordítjuk, ismét a Sorbonne szellemét keltik majd életre Franciaországban. Azt a fényes szellemet, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy céljainkat békés utón érjük el. Évszázadokkal ezelőtt a még ma is termékeny skolastikus bölcsesség azt tanította, hogy amikor változatos történik, valami marad és valami eltűnik. Talán az évfordulóval, az örök enyészetbe lezuhant 1933.-mal eltűnik a fajok, nemzetek és emberek közti gyűlölet és marad az a szeretet, amelynek minden nyomát még ez a lidércnyomásként reánk nehezedett esztendő sem irthatta ki s amely szerétéiről a nagy oiasz költő azt irta, hogy mozgatja a napot és minden bolygót, ezt a szomorú, tévelygő földet is. Ha ezt a változást jelenti az újév, akkor 1934. csak jót hozhat a számunkra. A rendőrség, amelyet a felfedezésről természetesen azonnal értesítettek, rögtön megkezdte a helyszíni vizsgálatot és a nyomozást. A betörést a jelek szerint többen követték ei és pedig olyan társaság, amely ismerős volt a helyzettel. Hir szerint a kórház egyik funkcionáriusa, amikor este 11 óra tájban hazafelé tartott, egy gyanús alakra lett figyelmes, aki a kórház iroda-épülete előtt ólálkodott. Szólt a közelben posztoió rendőrnek, hogy figyelje meg az illetőt s vonja kérdőre, az azonban mikor a közeledő rendőrt meglátta, kereket oldott. Az ablak, amelyen a kasszafurók az utcáról az épületbe hatoltak, sértetlen, nincsen betörve, amennyiben az ablak zárai a festés következtében oly rosszul működnek, hogy az ablakszárnyak a legkisebb nyomásra is felnyílnak s Így nem volt szükség arra, hogy betörjék. Dr. Gáli Gésa. wmamaaaaBam msstsan sn Kasszafuró betörök kifosztották a kórház pénztárát. Húszezer penget vittek maguk kai
