Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-11-23 / 91. szám
LXV. évfolyam 91. szám Csütörtök üynla, 1933 November 33. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fül. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utcá 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A nemzeti egység gondolatának újabb diadalai Békésmegyében. Csak a felületes gondolkodás fájlalhatja s csak a tendenciózus beállítás csinálhat belőle örömtelen és dicstelen kázust, hogy Gömbös Gyula kormányelnök még a mai napig sem jött Gyuiára és vette át díszpolgári oklevelét. Aki bele lát a bel- és külpolitika probléma-halmazába s tisztában van azzal is, hogy komoly koncepciójú politikus számára elsősorban az ország s csak másod- és harmadsorban léteznek a magánélet ügyei, az csak őszinte örömmel veheti a díszpolgári oklevél átvételének eltolódását. Éppen ez a magatartás tette és teszi érdemessé Gömbös Gyulát a díszpolgári méltóságra s ez a személyi szempontokon és külsőségeken való felülemelkedés kölcsönöz megelégedést és megnyugvást azok számára, akik a nemzet egyetemének jövőt jelentő problémáit számon tartják s aggódó szívvel figyelik azok megoldását. Erős meggyőződésünk, hogy Gömbös Gyulának a határszéli Békésvármegye s Gyula városa épen úgy a szivébe van zárva, mint az ország minden más talpalatnyi helye, sőt szomorú sorsánál fogva még jobban, mégsem várjuk, hogy díszes aktusra, dolgait hagyva, helyi elgondolások szerint való időben közénk jöjjön, mert jól tudjuk, a határköveket a közeli határról stentori hangú szólamokkal úgysem lehet odébb tolni. Ha nem is mondja el Gömbös Gyula újból és Gyulán is, számunkra külön, jól tudjuk: minden gondolata és minden energiája azé a célé, amelyben benne van a végek jobb sorsa, az ország jobb jövőjében Békésvármegye s Gyula város emberibb élete is. Nem frázisok, hanem tettek, nem külsőségek, hanem puritán odaadás: ezek ma a magyar élet szükségletei. S Gömbös Gyula ezeknek a szükségleteknek a felismerésében él s ezek kielégítésére fordítja energiáját. Éppen ezért várunk türelemmel, megértéssel, sőt őszinte örömmel, s nem látunk és nem érzünk dicstelen mellőzést abban, hogy a díszpolgári oklevél átadása mindinkább eltolódik. Sőt: igy vártuk Gömbös Gyulától, ezt a dokumentumot is elvártuk tőle s ezek után még teljesebb örömmel üdvözöljük őt azok sorában, akik között Kossuth Lajos, Apponyi Albert gróf és Lukács György kaptak helyet. Ilyennek képzeltük az igazi vezért, ilyennek azt a politikust, aki egy ország gondjait vállalja. Teljesen feloldódni a kollektiv érdekek szolgálatában, eggyé lenni a nemzettel, személytelenül élni: igy képzeljük mi el a tökéletes államférfi alakját. A megnyilvánuló hála és ragaszkodás nemes és szép dolog s annak, aki küzd, szüksége is van rá, mint biztatásra, mindebben azonban a lényeg, a tartalom, s nem a parádés külsőség a fontos. Tegnap fejezte be dr. Temesváry Imre képviselő beszámoló körútját a békésmegyei szeghalmi választókerületben. Ezt a körutat nyugodtan lehet nevezni a Nemzeti Egység diadalutjának, mert a megye közszeretetben álló országgyűlési képviselőjét és a kíséretében lévő Köllő Gábor központi vármegyei titkárt mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadta a kerület közönsége. A beszámoló beszéd, melynek főtárgya a Nemzeti Egység szükségességének ismertetése és a legújabban megjelent gazdaadósságok rendezésére szóló miniszteri rendelet ismertetése volt, végig az egész kerületben nagy megelégedést váltott ki s a központi vármegyei titkár gyújtó magyarérzéstől áthatott beszédeinek hatása alatt a kerület minden községében a község lakossága száz számra jelentette be csatlakozását a Nemzeti Egység Pártjához. 17-én délelőtt 11 órakor Füzesgyarmaton, 18-án 11 órakor Körösladányban volt nagy beszámoló az ottani Ipartestületi Székház nagytermében. A nagytermet zsúfolásig megtöltő közönség előtt hangzottak el a nagyhatású beszédek s utána több mint (A „Békés“ munkatársától.) A kéményseprési ipar hosszú esztendők óta vajúdó problémáját, az újabb kéményseprési kerületek létesítésének kérdését napokban kiadott rendeletével a kereskedelmi miniszter végre megoldotta. Megállapította, hogy egy- egy kerületben hány kémény lehet maximálisan s ezzel kapcsolatosan megszabta azt is, hogy újabb kerületek létesítésének mik a feltételei. Egy-egy kerület kontingensét 3000 darab éves kéményben állapította meg s elrendelte, hogy ahol arra szükség van, a kerületeket a rendelet értelmében szervezzék át. A rendelet Gyulára is leérkezett, a gyulai helyzetet azonban a rendelet nem érinti, amennyiben a két kéményseprési kerületben a -. éves kémények száma nem hogy nem haladja túl, de el sem éri a háromezres létszámot. Az első kerületben ugyanis 1995 darab éves, 1274 darab féléves, összesen 2632 darab éves kémény, mig a 11-ikban 1187 darab éves, 2032 darab féléves, összesen tehát 2203 éves ké300-an jelentették be csatlakozásukat a Nemzeti Egység mozgalmához. 19- én, vasárnap Vésztőn a Községháza udvarán, több mint kétezer főből álló tömeg jelenlétében tartotta meg nagy beszámoló beszédét dr. Temesváry képviselő, utána a központi vármegyei titkár tartott nagy beszédet, aminek hatása alatt a gyűlés befejezésével 819 ember jelentette be csatlakozását a Nemzeti Egység mozgalmához. 20- án Köröstarcsán tartott nagy beszámoló beszédet Temesváry képviselő, több száz főnyi hallgatóság előtt. A gyűlés itt is, mint a többi helyeken, leglelkesebb hangulatban folyt le s a közönség szűnni nem akaró lelkesedéssel ünnepelte a gyűlés szónokait s itt is több száz aláírással dokumentálta a résztvett közönség a Nemzeti Egységhez való csatlakozását. Röviden összefoglalva, nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a beszámoló körút a Nemzeti Egység Pártjának diadalutja volt a kerületben s a csatlakozó tagok nagy száma bizonyította azt, hogy mennyi megértéssel támogatja a Magyar Nép a Vezért nemzetmentő munkájában. I mény van. Harmadik kerület ezek szerint ! nem létesíthető. Újabb kerület létesítésére vonatkozó kérelem az idén tavasszal érkezett ugyan a képviselőtestülethez Szilágyi Mihály békéscsabai kéményseprősegédtől, a képviselőtestület azonban elutasította a kérelmet, megállapítván, hogy a kémények száma éppen csak, hogy biztosítani tudja a két jelenlegi mester megélhetését. Egy bizottság, amelyben a Keresztényszociálista Kéményseprő Munkások Országos Szövetkezetének kiküldötte is résztvett, a kérdést akkor behatóan tanulmányozta s részletes statisztikát készített a gyulai kéményseprési viszonyokról. Megállapította, hogy az egyik kerületben a bruttó bevétel cca 5000, a másikban pedig mintegy 4 és fél ezer pengő évenként, amiből a jelentős összegű kiadások mellett nem sok marad nettóként a mesterek megélhetésére. A miniszteri rendelet, amelynek az a célja, hogy érdemes, idősebb segédek számára megadja az önállósulás lehetőségét, ebből a szempontból Gyulán nem jelent produktivitást. A kéményseprési kerületekre vonatkozó rendelet Gyulán nem jelent változást.
