Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-09-07 / 70. szám
LXT. évfolyam 70 isii Csütörtök Gyula, 1033 Szeptember 7 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben -. . 1 P (50 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. DÚlZÚC POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy es szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Alkotmány fogalma szerint reális költségvetésnek az bizonyult, amikor a zárszámadás igazolta, hogy úgy a bevételi, mint a kiadási számtételek az előirányzattal azonosak voltak. Hol vagyunk mi már esztendők hosszú sora, mondhatni a világháború kitörése óta az alkotmányosság eme követelményétől ? Hol vannak a városok, községek, mindenféle közületek, de hol van — és pedig első sorban — maga az állam is ettől ? Valamennyinél irreális úgy a bevételi, mint a kiadási előirányzat. A bevétel any- nyiban, hogy valamennyi költségvetésben kevesebb, a kiadás pedig rendszerint magasabb az előre elgondolt előirányzatnál. Megvan ennek a magyarázata s egyben a mentsége is. A szociális és főleg a közgazdasági életben csaknem napról-napra merülnek tel olyan előre nem látható — sajnos, csaknemvalamennyi kedvezőtlen — körülmények, amelyek kényszerhelyzetet teremtenek. a bevétel csökkenését, a'kiadás szaporulatát idézik elő s lehetetlenné teszik a legjobb szándék és akarat szülte előrelátást is. Előttünk fekszik Gyula város jövő évi költségelőirányzata. A városi közélet minden ágát felölelő, megvilágító, terjedelmes, igen szép munka, melyért feltétlen elismerés és dicséret illeti a város polgár- mesterét és főszámvevőjét, akik úgy a költségvetést bevezető jelentésükben, mint a 90 oldalra terjedő sok féle kimutatásban világítják meg a város anyagi helyzetét. A város képviselőire hárul a feladat és kötelesség, hogy a költségvetést behatóan tanulmányozzák, amint publicistái hivatásunkból kifolyólag azt mi is megcselekedtük. A költségvetés 726 805 pengő kiadást és 489 816 pengő bevételt, tehát 237.289 pengő hiányt tételez fel, ami 98 százalék pótadó kivetését teszi szükségessé. Lapunk szűk tere nem engedi, hogy a számok tömkelegébe merüljünk és azok részletes ismertetésével foglalkozzunk Csákány- nyit mondhatunk, nagyon sajnálatos, hogy a város nem fordíthat kulturális, humánus célokra s a közgazdaság fellendítésére nagyobb összegeket. De hát ez a Trianon okozta súlyos viszonyok között egyszerűen lehetetlen. A kiadások között a személyi járandóságok 208.904 pengőt tesznek ki, ami a kiadások mintegy 34 százaléka, tehát a múlt esztendőhöz viszonyítva e címen megtakarítás mutatkozik. Az állami költségvetésben a személyi kiadások tudvalevőleg 50 százaléknál is nagyobbak, de más városokhoz, sőt a közeli nagyközségekhez viszonyítva is tehát Gyula város adminisztrációja határozottan kevesebbe kerül és igy 66 százalék jut mégis dologi kiadásokra. A költségvetés felülbirálatára jogosult belügyminisztérium — mint a múlt években is cselekedte — valószínűleg most is változtatni íog úgy a bevételi mint a kiadási Vitéz Marton Béla gazd. főtanácsos, orszg. képviselő és a Nemzeti Egység orsz. főtitkára körútja alkalmával meglátogatja a vidék helyi szervezeteit, igy Békésmegyét és Gyula városát is. Gyulára szombaton este fog érkezni és vasárnap délelőtt fél 11 órakor naggyülés keretében ismerteti a (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye kisgyülése folyó hó 5-én délelőtt Korossy György főispán elnöklésével ülést tartott Az ülés a hatvan ügyből álló anyagot közel egy óra alatt letárgyalta. Gyulai vonatkozású akta mindössze 4 volt az anyagban s ezek közül is csak a városi szesz főzde üsthasználati dijának mérséklése különösebb érdekességü. A képviselőtestület ugyanis elhatározta, hogy a szeszfőző üst (A „Békés“' munkatársától.) Az idén márciusban, amint azt annak idején hírül adtuk, a város a körgátópiíésnéi érdekelt gazdákkal egyezkedést kezdett a gát további építéséhez szükséges földterületek megváltása ügyében. Az egyezkedési tárgyalások azonban nem vezettek sikerre, mert a földtulajdonosok egy- rósze 1 60—2 pengőt, tehát olyan árakat kért négyszögölenként, hogy azokat a város nem adhatta meg. Ezek után, mivel a megegyezés nem jött létre kisajátítási eljárás indult, illetve Varga Gyula dr. polgármester a földmivelés- ügyí minisztertől az igényelt földekre vonatkozólag kisajátítási jogot kért, amit a miniszter a múlt hó folyamán meg is adott. Ennek alapján Bókésvármegye közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága folyó hó 20-án délelőtt a városházán az órdetételeken. Ezek a változtatások azonban, már most megállapíthatjuk, nem fogják a költségvetést reálisabbá tenni, mint aminőnek ez most lenni látszik. Az élet, a rideg kényszerűség pedig — mint cikkünk elején mondjuk — kérlelbetlenül átgázol majd úgy a város, mint a kormány legjobb hi- szemü előrelátásán és intézkedésein. Nemzeti Egység feladatát és munkatervét Beszélni fog még ez alkalommal dukai Takács Géza orsz. gyűlési képviselő és Költő Gábor közp. várm. titkár is. A naggyülés elé a gyulai választókerület közönsége nagy érdeklődéssel tekint. használati diját tetemesen mérsékli, vagyis 64 fillérről 24 fillérre redukálja. A közgyűlés az alispán javaslatára ezt a mérséklést nem hagyta jóvá, mivel azt túlságosan nagyméretűnek találta. A 40 filléres mérséklés ugyanis a városi költségvetésben mintegy másfélezer pengős hiányt jelentene, ezért olyan értelmű határozatott hoztak, hogy a város a szeszfőző üst használati diját 64 fillérről csak 40 fillérre szállíthatja le. keltőkkel tárgyalást kezd és pedig azzal a céllal, hegy bár a miniszteri engedély megadja a jogot a városnak a kisajátítás törvóny- megszabta formájához, a barátságos megegyezést újból megkísérelje. Ebben az ügyben Korossy György főispán a következő hirdetményt bocsájtotta ki: Gyula m. város részére az u. n. Galbács- kerti körgát helyreállítására, illetve áthelyezése céljaira Gyula m város határában szükséges területek megszerzésére a m. kir. Földmivelós- ügyi M'-niszter 25.584—1933. számú rendeletével engedélyezett kisajátítási jog alapján a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter 53 108—1933. szám alatt a kisajátítási eljárást elrendelte. Ennek alapján Békésvármegye közigazgatási bizottságának kisajátitási albizottsága az 1881. évi XL1. f. c. 38. §-ában körvonalazott-THrírnrrnmiimi mirrm kiih MiiMmrrBTiTirraiiMBBMrraMMMmMMwgTmwiMMwmMBnimnflMwnMMMaiMMMUMmiuuii! A Nemzeti Egység orsz. főtitkárának látogatása Gyulán. A kisgyülés nem hagyta jóvá az üsthasználati dij 40 filléres redukcióját. I III Ml 111 IIHII || I li i I ill f ■ 11 I III ■»! MIMI I ír WTlFTi— Ujahb egyezkedés indul a körgátépitési telkek ügyében.
