Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-04-15 / 29. szám
1933 április 15. Békés 3 URADALMI ES EGYÉB TŰZIFA SZÜKSÉGLETÉT KIVÁLÓ MINŐSÉGBEN ÉS IGEN OLCSÓ ÁRBAN BESZEREZHETI: IÓVT és LÄUFER FARERESHEI>0KSfÉL Telefon: Gyula 52. 9' > - * Telefon: Gyula 52. Elkészült a Göndöcs-szobor leleplezési ünnepélyének ideiglenes programmja. Lindenberger János apostoli kormányzó mondja az ünnepi beszédet. Egy pénzintézet, amely nem „leépít“ hanem fejlődik. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület fiókot állit fel Szeghalmon (4 „Békés“ munkatársától) A lapokban egyebet sem lehet olvasr i a mai szomorú gazdasági viszonyok között, mint azt, hogy most ez a vállalat, vágy ez a bank volt kénytelen üzemét, működését beszüntetni, vagy legalább is redukálni. Annál szebb eredmény nek számit tehát, ha egy intézet a mai válságos idők ellenére sem szükili meg tévé kenysége kereteit, «őt expansiv erejénél fogva azokat még szélesebbekké fejleszti A Békés megyei Takarékpénztári Egyesület, Bókésvár megye legrégibb s egyik legnagyobb pénz intézete szintén a fejlődő vállalatok sorába tartozik. Konjunktúráktól és kockázatos vál lapozásoktól távol, óvatos üzleti politikájával elérte azt, bogy a mai válságos időkben is szilárdan áll fundamentumán s nemcsak meg tartotta anyagi erejét és vele tevékenysége területeit, hanem még gyarapitotta is, illetve ki is szélesíti. Az Egyesületnek volt eddig Körösladány ban egy bank érdekeltsége, az Egyesült Bank R. T. Ezt a tiókot, illetve érdekeltséget most Körösladányból Szeghalomra helyezik át, ahol is a Debreceni Első Takarékpénztár fiókját rövidesen megszüntetik A környéken, Füzesgyarmaton ugyanakkor felszámol még egy bank, a Füzesgysrmati Takarékpénztár is, úgy bogy Szeghalmon a Bébésmegyei Takarékpénztári Egyesület fiókja igen előnyös helyzetbe kerül s működését a legjobb auspi- eiumokkal kezdheti meg. Ez az uj elhelyezkedés kétségkívül annak az óvatos, de éber szellemnek köszönhető, amely erős kritikával ugyan, de a kínálkozó alkalom teljes kihasználásával tevékenykedik. Az értékes összetételű igazgatósággal együttműködve Tar Antal vezérigazgató évről-évre igen szép eredményeket ér el s nagyrészt az ö érdeme, hogy a takarékpénztár működése Gyula, de egy ben Békósvármegye igen jelentékeny területe részére is szinte életfeltétellé vált. Blaha Lujzával való ösmeretségemnél fogva, itt Gyulán tartózkodása alatt mindern ebédre, vacsorára én is meg voltam híva; én kisértem mindig a művésznőt a parokhiáról a paviüonba próbákra, este az előadásra; előadás után az apátplébános házigazda fogatja szállította őt haza. Elvittem és kalauzoltam a művésznőt a várkertbe az óvárba és nagyon tetszettek neki, különösen a hozzájuk fűződő történelmi emlékek. Amikor szóba hoztam neki, hogy én. mint kisdiák 1869-ben láttam öt először játszani, mégpedig Nagyváradon az arénában, „A Znávok“ cimíi, azóta letűnt operettben, amelyben ö, — emlékezetem szerint — csak másodénekesnő volt, mig az első énekesnő szerepét Krecsányi Sarolta játszotta, azt mondotta: Nekem pályatársnöim sok bosszúságot, keserűséget okoztak az életben, de együttvéve valamennyi sem annyit, mint egymaga Krecsányi Sarolta, kivel vidéken sok időig egyugyanazon társulatnál működtem. Tehát ha elvagyok fogúivá, akkor inkább ellene vagyok az, nem mellette. Mindig első volt előttem és én mindig csak második mellette. És mégis azt mondom Önnek, hogy Krecsányi Sarolta volt a legjobb, a legkiválóbb magyar operetténekesnö, se előtte, se utána nem volt egyikőnk sem hozzá fogható; aki, ha nem magyarnak, hanem franciának születik, hírnévben Judic asszonyét is felülmúlta volna. Krecsányi Saroltáról mondott ezek a szavai még ma is élénk emlékemben maradtak. Blaha Lujza szereplése, hosszú, hosszú időkön át feledhetetlen, kedves emlék» maradt a (A „Békés“ munkatársától.) A Gön- döcs-szobor bizottsága csütörtökön értekezletet tartott, amelyen határozatot hoztak a szobor végleges átvételére és a leleplezési ünnepség programmjára vonatkozólag. Terv szerint a leleplezés május 14-én délelőtt 11 órakor lesz, amelyen az ünnepi beszédet Lindenberger János dr. apostoli kormányzó mondja. A műsor a következő: 1. Megnyitó ének. Előadja a 60 tagú katholikus énekkar. 2. Alkalmi költemény. (A „Békés“ munkatársától.) Köztudomású, hogy tisztviselőit a város április hónapra még a mai napig sem tudta kifizetni. Az adók lanyha és csak jelentéktelen hányadban való befizetése következtében a városi pénztár ugyanis szinte teljesen üres. .• Varga Gyula dr polgármester, hogy ezt az igen kellemetlen és a város iparára és kereskedelmére nézve is igen kedvezőtlen helyzetet megszüntesse, feliratot intézett a bel ügyminiszterhez, majd személyesen is eljárt a minisztériumban, hogy a városnak kölcsön formájában siessenek segítségére. A belügyminisztérium azonban a kölcsönre vonatkozó kérést nem tartotta teljesíthetőnek, hanem a kölcsön gyulai közönségnek. Idestova 44 esztendő telt el azóta és bizony, bizony, nagyon megfogyatkozott azoknak a száma, kik akkor művészetében gyö. györködtünk. Többet nem is jött Gyulára Amikor az Erkel Ferenc Színkör felépült és alkalmas színpadon játszhatott volna, Somogyi Károly váradi színigazgató kérésére felkerestem őt s hívtam Gyulára vendégszerepelni, azt mondotta: nézze, milyen sz Ívesen emlékszem Gyulára vissza. íme itt a csoportos kép, amelyen az aradi konzorcium összes tagjaival és Önnel együtt le vagyunk véve a kertbeni ebédkor, amelyen házigazdám a társulat összes tagjait is vendégül látta. Meghatottan gondolok önökre, különösen pedig Istenben boldogult Göndöcsre, aki olyan vendégszeretetben, kitüntetésben részesített, aminő magyar színésznőnek sohase jutott még osztályrészül Ezt az emlékemet soha megnemszíínő kegyelettel ápolom. Ez a kegyeletes visszaemlékezés azonban arra is késztet, hogy az ő halála után ne menjek többé Gyű Iára, mert nélküle az ottlét elviselhetetlenül fájdalmas lenne rám nézve. Ezt könnyezve mondotta. Én megértettem és egy szóval sem kíséreltem meg tovább is kapacitálni. Életem folyamán a legkedvesebb élmények közé tartozik az a négy nap, amelyet Blaha Lujza körében töltöttem, akinek ime a Göndöcs-szobor leleplezése küszöbén kegyelettel újítom fel szép emlékezetét. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Lindenberger János dr. apostoli kormányzó. 4. A szobor megkoszorúzása. A polgár- mester átveszi az emlékművet. 5. Himnusz. Énekli az Erkel-Dalkör. A bizottság azonkívül a ! Stúdióhoz is feliratot intéz és kéri, hogy a rádió a leleplezési ünnepségről adjon helyszíni közvetítést. Amennyiben a rádió a kérést teljesíti, Scherer Ferenc dr. az ünnepség előtt rövid beszédben ismerteti a mikrofon előtt a város történetét. helyett segélyt ad a városi tisztviselők illetmé nyelnek folyósítására. Ez a segély előreláthatólag csak kisebb összegű lesz, úgy, hogy kérdés, vájjon az egy havi illetményeket kitevő 30 ezer pengő csak egyszer is kitelik e belőle? Kívánatos voina pedig, ha a fizetések kérdésének megoldása nem csak rövid időre szólna, mert a vagyontalan tisztviselők helyzete igen válságos, már pedig a gondokkal küzdő hivatalnok nem tudja teendőit, még ha minden erejét megfeszíti is úgy ellátni, amint az a tökéletes adminisztráció érdekében szükséges volna. Nem is szólva arról, hogy a hitelezők jóindulatára kényszerülő tisztviselő a helyzetből kifolyólag olyan szituációba is kerülhet, ami éppen nem mondható kívánatosnak. Újabb lemondások a Kereskedelmi Csarnokban. Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk arról, hogy gyulai Czinczár Dezső a Kereskedelmi Csarnok elnöke és Tar Antal társelnök lemondtak tisztségükről. A folyó hó 9-én összeült közgyűlés nem fogadta el lemondásukat, hanem egy 3 tagú bizottságot küldött ki, hogy az elnököket lemondásuk visszavonására bírja. Ezen bizottság csütörtökön megjelent a lemondottak lakásán, azonban minden eredmény nélkül távozott. Mint értesülünk, most már végérvényesen bejelentik távozásukat Klein Vilmos pénztárnok és Schloss Zoltán főtitkár is. Tekintettel arra, hogy Czinczár Dezsőnek a Kereskedelmi Csarnokban nagy pártja volt, valószínű, hogy további lemondások és kilépések történnek. KIADÓ LAKÁS! Május elsejére, Szentpálfaiva, Vasút utca 1. szám alatt 1 szoba (bútorral, vagy anélkül), konyha és kert kiadó. Bővebbet Ec8edi u 5. sz. a. i— jt Nem kap kölcsönt a város.
