Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-04-15 / 29. szám
4 Hőkén 1933 április 15 A gyulai Ruszwurm. Ahoi Apponyi Albert gróf fagylaltozott. „A jó Ízlést tanúsító cukrászati készítmények*1 boltjában. (A „Békés“ munkatársától.) Fenn a budai várban, szemben a Mátyás-templommal van egy rövid kis utca s ebben az utcácskában egy cukrászda: a Ruszwurm. A Ha lászbástyán és a várbeli ódon házak halga- tag sorain bolyongó szerelmesek pihenőhelye. Büszkesége a pestieknek, főként pedig a budaiaknak s egyike a régi világ legkedvesebb emlékeinek. Százötvenesztendős asztalkái mellett régen porladó szépapák és szépanyák ültek valamikor s fogyasztották kecses mozdulatokkal a cukorporos sittemé nyékét, miközben tekintetük egymásba mé- lyedt s szavakká nem formálható üzeneteket küldöttek egymásnak. Minden úgy van ott, ahogy száz és százötven évvel ezelőtt volt. Gyulának is van Ruszwurm-cukrászdája: a Reinhart. Egyik legrégibb s legérdekesebb épületében a városnak, a plébánia- templom és az Erkel-szobor háta mögötti Popp-féle emeletes házban. Boltíves, tágas szoba a cukrászda helyisége, falain és me- nyezetén az eredeti s féltve őrzött régi, kézzel festett díszítésekkel. Berendezése a hosszmenti íal mellett álló 6 rekeszes, 4 polcos és 3 fiókos szekrény, a fehér már- ványtetejü kiszolgáló asztal hat kétajtós szekrénykével, továbbá a fa'ba épített vitrin görcsös jávorból és cseresznyefából készült. A polcok mögött tükörlapok vannak s a polcokon piros talpú antik cukor»atartók, 80 darab. A rendkívül Ízléses, barok-stilusu berendezés azonnal megkapja s valósággal elbűvöli a hozzáértőt s legtöbb idegen addig nem is ül le, amig körül nem járt s nem nézett meg mindent őszinte csodálattal s valami finom meghatódással A vitrinben, ha már csonkán is, kecses mozdulatu gavallér áll, természetesen cukorból, de művészi ízléssel formálva és színesen, mellette régi mivi'i bonbonos dobozok, tütartóval s apró tükrökkel köröskörül. Egy letűnt világ beszédes emlékei, amelyeket látni és érinteni nem lehet anélkül, hogy megilletődés ne fogná el az embert s hogy ennek a letűnt világnak a hangulatát ne vinné magával Egy régi óra is méri az ódon falak között halk kettyenésekkel az iramló időt. Egy antik óra, amely a másodperceket is mutatja s amelyet havonta csak egyszer kell felhúzni. Van itt egy u-lábu, finom-mivü asztal is, amelyen bizonyára szintén finom süteményeket és cukorkákat tároltak a betérő ura- ságok részére. A cnkrászda 25 éve van jelenlegi tulajdonosa kezén. Azelőtt Balaskó Béláé volt 7 évig, megelőzőleg özv. Reinhardt József- néé, előtte pedig Reinhart Józselá. Hire messze földet bejárt s a környék arisztok rátáinak is igen kedves csemegéző helye volt. A hires megyebálakon Reinhart árulta a finom süteményeket és bonbonokat, amikből nemcsak ott fogyasztottak igen bőven, hanem egész ládácskákkal és kosarakkal el is vittek magukkal az elutazó vendégek. Mesélik, hogy Apponyi Albert gróf, valahányszor Gerendás felé, vagy más irányba átutazóban volt Gyulán, mindég meglátogatta a Bein/iart-cukrászdát, mert, mint mondta, mé« Pesten sem tudnak olyan remek fagylaltot csinálni, mint a gyulai Remii artnál. Két elismerő okmány függ bekeretezve a falon, mint hiteles és hivatalos testálói a cukrászda hírnevének. Az 1879 iki kiállításon nyerte őket Reinhardt József, az egyiket a »jóminőségü cukorkákért«, a másikat pedig »jó Ízlést tanúsító cukrászati készítményeiért.« A cukrászda berendezését a városba érkező idegenek legnagyobb része megnézi. Sőt olyanok is voltak, akik meg akarták venni, hogy könyvszekrényt készíttessenek belőle maguknak. Nemrégiben Bécsből is érdeklődött egy régiségkereskedő, hogy nem volna-e hajlandó a tulajdonos eladni neki az antik berendezést. Özvegy Lázár Jánosné azonban nem válik meg hangulatos és finom bútoraitól. Megtartja és féltő vi- gyázássa! ápolja őket, tisztelő emlékezéssel a múlt iránt, s áldozatkész szeretettel az anyag és forma szépségeivel szemben. E sorok túlértékelése és szerénytelenség volna most azt mondani, hogy ime, felfedeztük a Reinhart-cukrászdát. Nem fedeztük fel, az emberek legtöbbje tudott és tud róla, de bizonyára nem tartja úgy számon, amint az megilletné, s amint azt a lokálpatriotizmus is megkívánná. Pedig szép és komoly érték s büszkén lehetne mutogatni még a filléres' gyorsok utasainak is. Szinte fáj e cikk következő passzusát ideiktatni. A cukrászda, s vele az Erkel- szobor környékét rendezni kell. Nem lehet, hogy a Himnusz zeneköltőjétől s egy antik cukrászdától, a gyulai Ruszwurmtól néhány lépésnyire egy egészségügyi házikó álldogáljon. Módot kell keresni s találni arra, hogy ez a zöldre festett vaskalicka elkerüljön jelenlegi helyéről, oda, ahol sem az esztétikai, sem a higiéniai szempontokat nem sérti. A Hagy magyar városi Szociális Misszió Társulat virágvasárnapján tartotta a Katolikus Polgári Körben délután fél 5 órai kezdettel böjti délutánját. Az ünnepi beszédet P. Harangozó Jínos szalóziánus intézet igazgatója tartotta. Előadásában ismertette Krisztus urunknak virág vasárnapján Jeruzsálemben végbement diadalmenetének jelentőségét, tanulságát, buzdítva a híveket, hogy virágvasárnapján mindig, mig élünk, most és örökkön vegyünk részt Krisztus „győzelmi ünnepében“ az „Egyházzal együtt“ zengő énekszóval, pálmaágakkal, tisztelettel, imádással. Krisztust kövessük I Életünk legfőbb boldogságát. Lelkes taps köszönte meg a szép pász- torációs beszédet. Az ünnepély fényét nagyban emelte a városunkban újonnan alak»lt 60 tagú népének- kar első nyilvános szereplése. A nópónekkar „A keresztfához megyek“ és „Ah I félek rettegek“ böjti énekeket adta elő meglepő precizitással A szépen kidolgozott vegyeskari népénekeket nagy tapssal jutalmazta meg a közönség. Ének és szentbeszéd között a népének- kar szavaló gárdája vett részt az ünnepélyen. Minden szavaló kitünően megállta helyét, sok tapsot szerezve szép szavalatával. Különösen a kis „Bozsó“ baba „Feltámadunk“ cimü szavalatával váltott ki nagy hatást a közönség szivéből. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy gazda közönségünk, akikre leginkább számítottunk, nagyon kevés számban jelent meg ünnepélyünkön. A Sz. M. T köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a böjti délutánon megjelentek és közreműködtek. Figyelő Feltámadási körmenet. A legméltóságosabb Oltáriszentséggel tartandó körmenet a belvárosi templomból szom baton este 7 órakor indul ki. Gyülekezés. A körmenetben résztvevő egyházi alakú latok, testületek stb az anyatemplom előtti háromszög területén gyülekeznek akként hogy este 7 órakor a osoportok indulásra készen álljanak. Az egyes csoportok gyülekezési helyeikről este 7 órakor indulnak. Sorrend: 1. Elemi iskolások szivgárdával 2. Polgári fiúiskola tanuló'. 3 Polgári leányiskola tanulói. 4. Reálgimnázium tanulói. 5. Mária Kongregáció. 6. Cipésztársulat, 7. Pintértársulat. 8. Kömlvestársuiat. 9 Kovácstársulat 10 Kötél- verő társulat, 11. Asztalóstársulat. 12. Szabó- társulat. 13 Csizmadiák társulata. 14. Földé szék társulata 15. Katolikus Kör. 16. Gyulai egyháztanács 17. A legméltóságosabb Oltári- szentséget vivő papság baldachin alatt 18- Előkelőségek (kegyúri család, polgári és katonai hatóságok stb képviselői) 19. Irgalmas nővérek. 20 Oltáregyesület. 21. Olvasóegyesület. 22. Katonai diszszázad. 24 Közönség, azok ugyanis kik a fenti sorrendben beosztást nem nyertek, Tudnivalók: A menet zárt hatos sorokban halad. A sorrendbe be nem osztottak az utcai betonjárdán két oldalt a menetet szegélyezve is haladhatnak. A templom előtti háromszög teiület rendőrkordonnal lesi lezárva s oda csak azok léphetnek be, kik a fenti testületek valamelyikéhez tartoznak. Társulatok és egyesületek vezetői kéretnek, hogy a gyülekezési helyre zászlóik alatt vonuljanak fel s minden egyes katolikus tagot értesítsenek és a körmenetben való részvételre felhívjanak A társulati zászlók a Winkler gyógyszer- tár előtt állanak fel s ide so'akoznak a társulatokhoz tartozó tagok. A templomból a férfiak a papság előtt vonulnak ki, a nők kéretnek, hogy a férfiak kivonulásáig a templomban maradimnak. A körmenetben résztvevők lehetőleg gyertyát hozzanak magukkal. Az útvonalba eső házak ablakainak szent képekkel való díszítését és kivilágítását kérjük. Kérjük a közönséget hogy a példás rend fenntartásával is mutassák és bizonyítsák, hogy a szent nap jelentőségétől is áthatva, bensőséges érzéssel vesznek részt abban. A plébánia-hivatal. Egyházi népének és nép- liturgikus tanfolyam. (A „Békés" munkatársától.) A gyulai rk. Egyházközség és a mi megértő, az istentisztelet szépségéért lelkesedő apátplóbánosunk támogatásával megtartott népének és nópii- turgikus tanfolyam az idén is, immár negye dik óve, szép eredménnyel, 1933 április 9 ón zárult be A tanitás minden bét csütörtök napján, este 7-9 ig, 10-ig tartott 4 és fél hónapig és most a tavaszi munkák kezdetével véget ért. A kitűzött egyházi népénekek és liturgikus korális énekek tárgyi feldolgozásának ered mónyóről a záróünnepélyen és gyertyaszentelőn, s virágvasárnap tettek tanúságot a tanfolyam hallgatói. A záróünnepélyen a tanfolyam agilis vezetője : Huszár László kántorunk összefoglalta az elmúlt évek és az idén tartott tanfolyam eredményeit, tanulságait Rámutatott az egyházi és liturgikus énekek jelentőségére. Köszönetét mondott a siker előmozdításáért úgy a hallgatóknak, mint az egyházközségnek. Kétszeresen fontos és örvendetes volt az idei tanfolyam nagy, tömeges látogatottsága A hallgatók száma estónkint 150—160 főre szaporodott. így a hasznost szépet és jót szélesebb rétegben tudjuk tovább terjeszteni. Hiszen a templomi ének felvirágoztatásának hívei a leghatékonyabban alapozzák meg a pásztorá- oiós munkát. Adja Isten, hogy a tanfolyamot látogató híveink tanulása, működése legyen egyaránt áldásos Egyházközségünkre és hazánkra. Figyelő.
