Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-04-15 / 29. szám

2 Békés 1983 április 15. Húsvéti álom. A szobában különös piros fény terjedt szót. A tanár ur nem tudta eldönteni vájjon a kályha kialvóban levő tüze szórja szót a piros sugarakat, vagy valami misztikus, szinte színpadias görög tüze az, amely pi rosba öltöztette a falakat, régi bútorokat Igaz azt sem tudja eldönteni ébren van-e vagy ál­modik. Mégis ébren kellett lennie, úgy érezte, mert az ágya szélén, a piros tenger közepette, Í8hér görög ruhában egy no ült Babér koszorú volt a fején, papírtekercs és iróvesz- sző a kezében. A tanár ur mintegy maga elé mormogta: nini a schrinium. A kerek szek­rény is ott van lábainál Igen, eltalált ad, szó­lalt meg a különös vendég, én Ciio vagyok. Eljöttem hozzád, mert meg akartam mondani, hogy eddig nagyon szerettelek, de ma hara gudtam rád. Miért szidtad össze a fiukat? Miért kiabáltál reájuk: olyan buták és tudat­lanok vagytok, hogy még arra sem tudnátok felelni ha azt kérdezném, meddig tartott a 30 éves háború? Te valóban azt hiszed, szólt Clio szemrehányó hangon, hogy erre könnyű felelni? Hiába fújod egy lélegzetvételre mint az eminens diák ; kezdődött 1619-ben a csehek fellázadásávai és a téli király megválasztásé val, mert ez egészen önkéntes számítás. Mond­hatnád igy is: 1607 ben kezdődött az evan­gélikus unió és a kathöl kus liga megszerve­zésével. Vagy 1609-ben, a kiévei örökösödési vitával. Ki tudja azt megmondani ? Mi volt a legfontosabb esemény ebben az időben, Gusz táv Adolf csatái é, avagy, hogy a hollandok 60 forint ára apróságokért a Hudson öbölben, a Manhattan indiánoktól megvettek egy ter­méketlen köszigetet, amelyet elneveztek N.w Amsterdamnak. Igen, mormogta a tanár, ké­sőbb elvették az angolok s ma New Yorknak hivják. Látom jól elkészültél, mondja Ciió, de ha azt is tudod, hogy mikor volt a west fáliai béke teljesen tőlünk függ, vájjon 30 évesnek, 40 vagy 50 évesnek mondjuk-e azt az öldöklést, amelyet befejezett. Ne kérdezd meg a diákoktól azt sem, vájjon meddig tar­tott a 7 éves háború ? Ne erőltesd magad és ne ismételd. Nagy Frigyes 1756 ban bevonult Szászországba és 7 év múlva Hubertsburgban megkötötték a békét. Mert Nagy Frigyes akkor szinte már 23 óv óta szakadatlanul há borúba vitte katonáit. Ne mond azt se a tanít­ványaidnak, hogy a világháború 4 évig tar­tott, mert már 1912-ben megkezdődött az olasz török háborúval, amely előjátéka volt a Bal kán háborúnak s az viszont első felvonása a világháborúnak. A háborúk folyton tartanak s a békekötések görögtüzes játékok a népek számára, amelyekben szépen, véres tréfából becsapják őket — mondotta Clio. Mindig igy volt, látod semmi újat nem tudok feljegyezni ezekre a régi tekercsekre. Most másképp lesz, mondta a tanár ur és kezdte magyarázni az entente szétbomlását, Angiia megváltozott szerepét Hagyj békében, felelte a Múzsa. Gondolj csak Nagy Frigyesre. Eiőbb Francia ország volt a szövetségese és Anglia volt ellene majd szépen helyet cseréitek. Az talán lehet­séges, hogy Anglia ez a furcsa zöld sziget ott a tengerben, a ti szerencsétek, modern euró paiaknak, Ő a mérleg nyelve ma is és taián ma is látja Franciaország a VIII Henr.k ki világított betűit: akihez csatlakozom az van elől. N ncs semmi uj és nincs semmi változás. A szélsőséges nacionalizmus túlzásait én már feljegyeztem nagyon-nagyon régen. Láttad a törököket Bizáncban ? kísérted száműzetésbe a Spanyolországból kiüldözötteket? hallottad sirat az örmény anyákat ? Erdély megkinzolt magyarjaival beszéltél ? Az ember mindig önző, vérszomjas és gonosz marad Gyilkoltak parittyával és gyilkolnak technikai csodákkal. Legyen bátorságod ezt megmondani a fiuknak, mert tudod mire tanított C.ctro: a történelem ne halljon meg semmi olyant, ami hazug­ság, de halljon meg mindent, ami igaz. Cl ó nagyot kacagott a saját maga beszédén és hozzátette: Még az sem segít rajtatok embereken, ha ezt tudjátok is, hisz a leg­nagyobb francia történelmi szemle jeli­géje ez és mégis látod, érzed a francia Tria nont? Mi olimposiak látjuk az emberek gyó­gyíthatatlan gonoszságát, ti sohasem javultok meg. A tanár ur erre hangosat kiáltott: és a népszövetség ? Clió szánakozóan mosolygott, azt hiszed uj amit csinál? Ha azt csinálná, amit a négy francia pap, Abbé de St. Pierre, kigondolt,, akkor nem volna baj mert felséges régi ideát valósítana meg. De azt csinálja amivel a régi Lengyelországot tették tönkre, a szabályai között benne van, hogy csak egy­hangú határozatot hozhat. Emlékezel a libe­rum vétóra, a „nie pozwaiam“-ra ? Egy len­gyel nemes felállt az országgyűlésen és vége volt a legjobb határozatnak. Revizio, Titulescu suttogta búcsúzóul Clio és eltűnt. A tűz is utolsót lobbant, szürke sötétség ömlött végig a szobán. A tanár ur kiugrott ágyából és ijedten a könyves polc felé szaladt. Momsen, Ranke, Carlyle nevei meredtek ott rá a hatal­mas foliánsokról és azok között akart vigasz­talást keresni a lidércnyomásos álom ellen. Nem talált semmit. Ciióriak igaza van, .sóhaj­totta szinte maga elé. Egyszerre csak halkan, majd mindig hangosabban felé-hangzott a szomszéd templomból Adam de Saint Victor húsvéti himnusza. Az egész világ újai. Uj örömök intenek. Ahogy föltámadt as Ur, feltámadnak mindenek. Érzik Alkotójukat, mily erős, és Urukat szolgálják as elemek. Husvót van suttogta s letérdepeit. S mert ő latinul tanulta a középkor talán legnagyobb latin költőjének csodálatos verseit, szinte maga elé imádkozta az egészet. Mire a végéhez ért: Christus coelos reserat et captivos liberal akkor a falakon, bezárt ajtókon és betett ab­lakokon keresztül teleharsogta a hívők egekig szárnyaló imája is a szobát : Krisstus újra eget nyit és rabokat ssabadit. Dr. Gáli Géza. 7200 csemetefát ültetett az idén a város. (A „Békés“ munkatársától) Az 1925-ben megkezdett fásitási programm során az idén a városi kertészet 7,200 csemetét ültetett el. A fácskák nagyrésze oitott-akác, mint amelyek leg­alkalmasabbak a villanyvezetékek alatti fásításra. és miután ö személyesen is ismert engem. Aradi Gerővel együtt utaztunk Pestre, öt az eszmének megnyerni és a konzorcium részére lekötni. A művésznő szívesen fogadott bennünket és főleg arra való tekintettel, hogy nagyszámú kol­légáknak párhónapra keresetet és egzisztenciát sze réz vele, nem sokáig kérette magát, elfogadta a konzorcium ajánlatát, kötelezve magát velük vá- rosról-városra utazni és előadásaikban közre­működni. Pestről hazajövet, rögtön közöltem a Blaháné- val való megállapodást Göridöccsel, aki nagy szin házkedvelő, a Gyulára jövő minden színtársulat­nak állandó bérlője és a korabeli neves színművé­szeknek jó barátja is volt. így többek között Feleki Miklós is, akivel a szabadságharc alatt kü­lönben együtt honvédeskedett és úgy ö, mint felesége Munkácsy Flóra (aki mellesleg Írva, mint fiatal leány 1850-ben Gyulán lépett először szín­padra a várkerti lovardában, ahol Havi, Szabó és Kaczvinszky szövetkezett igazgatók jáiszottak ak kor) amidőn a nyolcvanas években mint a Nem­zeti Színház tagjai Gyulán vendégszerepeitek, a papiakon Göndöcs kedves vendégei voltak. Göndöcs nagy örömmel fogadta bejelentése­met és miután a pavilion már teljesen készen volt, elhatározta, hogy azt, a Blaha Lujzával Gyulára is ellátogatandó színtársulattal fogja megnyitni és ünnepélyesen felavatni. Pesti első utjakor szemé­lyesen is felkereste Blaha Lujzát és olyan szere- tetreméltóan ajánlotta fel neki Gyulán tartózko­dása tartamára vendégszeretetét, hogy valósággal elbűvölte vele a művésznőt, aki meghatottan és boldogan fogadta el az öt mélyen megtisztelő ajánlatot, kijelentve, hogy most már kétszeres örömmel jön Gyulára, hol eddig még soha nem volt. Az aradi konzorcium Békéscsabán kezdte meg működését, onnan jött át Gyulára 1889. év junius 20 án kora délután és még akkor estére volt megnyitóul Konti „Királyfogás“ cimii ope­rettje előadásra kitűzve. Blaha Lujzát én vittem be az apátplébános saját fogatán az állomásról a papiakra, melynek küszöbén a házigazda elragadó kedvességgel, gyö­nyörű csokorral fogadta illusztris, bájos vendégét, rendelkezésre bocsátva neki legdíszesebb szobáját. Blahánét, élete, pályája hosszú folyamán mindenütt nagy tisztelettel, szeretettel és megbecsüléssel fo­gadták, de — mint ö maga moudotta — olyan kitüntetéssel soha sehol, mint aminöben páratlan kedvességü házigazdája itt Gyulán részesítette. Ittléte alatt reggelin, ebéden, uzsonnán és vacso­rán lukullusi lakomákban volt része. Amivel pedig sok van mondva, mert a gourmand Göndöcsnek kitűnő konyhája tudvalevőleg országos hirneyü volt. Míuden reggel, délben és este gyönyörübbnél- gyöayörübb virágcsokrokkal kedveskedett a házi­gazda, még pedig valamennyi Perotti akkori világ­hírű trieszti kertészetéből jött, ami igen nagy költségbe került, úgy hogy Blaháné a túlzásig menő nagy figyelemtől könnyekig meg volt hatva. Hanem az első estére hirdetett Királyfogás­sal majdnem baj keletkezett. A Csabáról kocsikon hozott díszletek közöl egy ládát ugyanis Csabán felejtettek ; éppen azt, amely a Királyfogáshoz volt szükséges, ügy volt, hogy a miatt este az elő­adás elmarad, ami igen kellemetlenül érintette Blaha Lujzát. Göndöcs. vendége kedvetlenségét látva s annak okát megtudva, Máté nevű udvari szabójával hirtelen összetákoltatta a zászlót, mely alatt a darab szerint Granada érseke vonul fel, úgy a többi rekvizitumokat is és ezzel Blaháné legnagyobb örömére az első előadás lehetővé vált. Másnap, junius 21-én Irigy enélök, 22-ón Sultane, 23-án bucsuelőadásul Parasstkisasssony került színre, természetesen valamennyi Blaha Lujzával; mondanom sem kell, mindig zsúfolt ház előtt, amely minden este nagy ovációban része­sítette a nemzet csalogányát. Nagyon sajnáltuk ugyan, hogy jobb és nagyobb hirü szerepeiben nem láthattuk, például Falurosszában, Piros bugyel- lárisbau, Tündérlak Magyarhonban, de hát ezek előadása a primitiv színpad miatt leküzdhetetlen technikai akadályokba ütközött. Nagy rezignáció- val fájlaltuk ezenkívül, hogy a magyar népszínmű páratlanul álló leghivatottabb művésznőjének, az áldatlan viszonyok miatt operettekben is kellett páratlanul fényes tehetségét elforgácsolnia. De hát az akkori népszínház sem tudott Blahánéja és Tamássyja mellett sem, tisztán népszínműveket produkálni és Blahánénak, kénytelen, kelletlen, operettekre is rá kellett fanyadodni. Igaz, hogy ezekben is kiválót produkált, de bár ne kellett volna produkálnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom