Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-06-25 / 49. szám
LX1T. évfolyam 49. »»ám Szombat Oyula, 1933« jnnius 35 Előfizetési árak-. Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fül. Hirdetési díj előre fizetendő. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. se. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Kienitz Vilmos lett az ármentesitö társulat igazgató-főmérnöke. A közgyűlés határozata a csatornaépítési program végrehajtása kérdésében. — Köszönetét szavaztak Korossy <*yörgy lfiispánnak, a társulat tisztikarának és a lolyammérnökségnek. Az ármentesitö társulat szerdán tartotta választmányi gyűlését. Egyik kiemelkedő pontja volt Pongrácz Jenő gróf orszgy. képviselőnek az az indítvány?, mely az igazgató- főmérnőki állásra Kienitz Vilmos eddigi helyettes igazgató-főmérnök megválasztását célozta. A választmány egyhangúlag magáéra tetto az indítványt és igazgató-főmérnökké választotta azt a férfiút, aki eddigi hivatalos működésével a rátermettségnek, a műszaki tudásnak olyyan jeleit adta, amely őt a jog, igazság és méltányosság szerint praedeszti- nálta erre a vezetői állásra. Amikor örömmel vesszük tudomásul az igazgatóság bölcs döntését, hisszük, hogy a vármegye és Gyula város közönségének jóleső megnyugvását és örömét fejezzük ki a társadalom egyik előkelő gondolkozást!, humánus felfogású, megnyerő modorú tagjának jól megérdemelt előléptetése fölött másrészt Isten áldását kérjük további működésére, hiszen most van igazán szüksége minden vezetőnek töretlen energiára, munkakedvre és szociális megértésre. A csatornaépítési program végrehajtása ügyében a közgyűlés határozata az, hogy mindenütt megépíti a csatornát, mégpedig a jelentkezés sorrendjében azzal a föltétellel, ha az érdekeltek a szükséges földterületet a társulatnak ingyen rendelkezésére bocsájtják. A közgyűlés ezután igazán nobilis gesztussal fejezte ki Korossy György főispánnak a legutóbbi árvédekezéskor kifejtett értékes munkásságáért köszönetét, ugyancsak köszönettel adózott a közgyűlés a társulat műszaki és tisztviselőkarának és a folyammérnökség- nek is ernyedetlen és eredményes munkásságáért. A gyulai ipartestületnek a jelentést lezáró statisztikai tábla jzarinf, 1931-ban 474 tagja volt. Kiléptek 85-an, beléptek 68-an. A tagok létszáma tehát csökkent, ami különben nem elszigetelt, hanem országos jellegű tünete a válsággal küzdő ipari és kereskedelmi életnek. Létszámcsökkentés az Orsz. Társadalombiztosító gyulai kerületi pénztáránál. A népjóléti minisztérium rendelete értelmében az OTI nál beállott létszámredukció folytán a gyulai kerületi pénztárnál rendelkezési állományba helyeztettek: Szóbél Dávid dr, főorvos, Zsarkó Péter titkár, Benedek Lajos dr. fogalnmó (Békéscsaba), Hankó Gyula, Biahó Dezső dr. szám- ellenőrök, Gutái László irodatiszt (Békéscsaba), Sz*kolay János, Szalay Istvánná, Kós István, Radó József, Gabányi Tibor és Pogarassy Gyuláné segédtisztek. A rendelkezési állományba helyezett tisztviselők közül a kinevezettek nyugdijat kapnak. Ezenkívül 6 hónaptól egy évig terjedő időre 10 százalékkal csökkentett fizetést, a dijnokok pedig — akiknek felmondását az OTI vezérigazgatója végzi — egy havi fizetést kapnak. 1931 ipara és kereskedelme. hideg lakás és siegénfes étkesés !“ A szegedi kereskedelmi és iparkamara 1931. évi jelentése Tonelli Sándor dr. főtitkár összeállításában a napokban jelent meg. A több, mint 100 oldalas, nagy körültekintéssel és részletességgel szerkesztett jelentés hü tükörképét adja a gazdasági helyzetnek, illetve annak a fokozatos leromlásnak, amelyen a múlt esztendőben egész gazdasági életünk átment. A bevezető részben Tonelli dr. a nemzetközi- és belpolitika, továbbá a világgazdaság nagyobbjelentőségü mozzanatait sorakoztatja fel, keretet és legalább részbeni magyarázatát kívánván adni a magyarországi gazdasági helyzetnek. A jelentés további részében a termelés és értékesítés különféle ágainak helyzetét ismerteti, sajnos, megállapításaiban, a helyzet kényszerítő erejénél fogva, tele panasszal. A tények leplezetlen feltárása különösen azokat az oldalakat teszi szomorúvá és döbbenetessé, amelyek a kisegzisztenciák problémájával foglalkoznak. A kisiparosság és a kiskereskedők hovatovább odajutnak, hogy még a létminimumot sem tudják tudják megkeresni. A jelentés összeállít:;sa előtt a kamara tájékoztatót kórt az ipartestületektől a helyi viszonyokra vonatkozólag s kivétel nélkül mindenünnen az a válasz érkezett, hogy a kisegzisztenciák körében fokozódó elégedetlenség tapasztalható. A tompái ipartestület például drámai szavakkal röviden igv jellemzi a helyzetet: 'hideg lakás és szegényes étkezés /« Az orvoslást valamennyien a közmunkákban, az adó és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésében látják. Némelyek numerus clausust javasolnak. A kerület nagyobb városaival aztán külön is foglalkozik a kamara jelentése. Gyulára vonatkozólag megállapítja, hogy az általános jellegű bajokon kívül a gyulai iparosok és kereskedők helyzetét speciális bajok is súlyosbítják. Ezek: a város közlekedési elszigeteltsége és a békeszerződések következtében beállott határeltolódás. Azt a felvevő területet ugyanis Gyula, amely kereskedelmét és iparát a békeidőkben virágzásban tartotta, szinte teljes egészében elvesztette. Ezért mozgalom indult meg, hogy Csonka Arad és Biharmegyéktől Elek és környéke, illetve a sarkadi járás Békésmegyébez csatlakozzék, mert úgy gondolják, hogy ez az annexió az ipari és kereskedelmi forgalmat kedvezően befolyásolná. Nagyszabású lépkiáilitás nyűik meg vasárnap reggel a Városház-ulca 1 szám alatt, melyet régi ismerősünk, Vastagh Gyula hozott városunkba, ki már több ízben rendezett nálunk igen szép sikerű képkiálliíást. E nívós gyűjteményben 40 neves magyar festőművész alkotásában gyönyörködhetik a szépet és művészi alkotásokat kedvelő közönségünk. A résztvevő művészek közül felemlítjük Vastagh György és Géza, Edvi-lllés Aladár. Pállya Celes- tin, Papp Emil, Éder Gyula, Innocent, Koszkol Jenő, Komáromi-Kocz és felesége, Benczúr Ida, Romek, Garai Ákos, Juszkó, Kiss Kálmán, Isí- vánffy, Horváth, Bácskay, Bauer, Szánthó Mária, Szirmai stb. mind jellegzetes alkotásával szerepel e nivós tárlaton Ajánljuk olvasóinknak, ne mulasszák el annak megtekintését, mert egy nagy műélvezetben lesz része, ki ezt megtekinti. Belépődíj nincs. Az érettségi vizsgálatok a helybeli reálgimnáziumban dr. Tihanyi Béla szegedi kegyesrend gimnáziumi igazgató elnök- lésével folyó hó 20 21 és 22 ik napján voltak. A vizsgálatok eredménye a következő: Kitünte téssel érett: Bálint Imre és Läufer László. Jól érett: Dundler Ferenc, Gombos György, Hoffmann Károly, Oláh Gabriella, Rosenthal István, Szilvássy Béla, Vajda Pál, Verner Dénes, Érett: Czakó József, Czinczár Ferenc, Csonka István, Erdős Emilia, Góg István, Mahó Endre, Sebeiben Ferenc, Schriffert Béla, Schwartz András. Két tanuló egy-egy tárgyból szeptemberben tartandó javító érettségi vizsgálatra utasittatott.
