Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-08-31 / 68. szám

IjXIV. évfolyam ©8- »íisra Szerda Gyula, 1932, «ngn^ztos 31 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. r BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. se. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Megtörtént a szigetmajori Szent-Erzsébeí kápolna < alapkőletétele. Egészséges, fürge testtel akik a strand vizében úszkálnak, vagy akik az irodák és műhelyek munkáit ép tagokkal vég­zik, azoknak bizonyára eszükbe sem jut ott a csillogó hullámokban, vagy a munka lázában, hogy testük für­geségét, tagjaik épségét, kedvüket és munkabírásukat kiknek köszön­hetik? Hogy voltak, akik azt meg­váltották, akik a kigyulladt határú ország oltárain látásukért szemüket, fürgeségükért épségüket, karjaikért karjukat áldozták fel, akik a moz­gósítási plakátok egyetlen riadójára fegyverbe szálltak és testükkel, ép­ségükkel és életükkel állottak falat hazájuk védelmezésére. Nem jut eszükbe, hogy éjszakáik nyugalmá­ért voltak, akik virrasztással fizet­tek, akik hálószobájuk csendjét és kényelmét földbe vájt odúk sokszor állati sorával váltották meg s van­nak. akik testi nyomorúságuk és fájdalmaik hősi aranyaival még ma is egyre fizetik a váltságdíjat értünk. Nem jut eszébe, az emberek legtöbb­jének, hogy akiket a véres vihar nyomorulttá tépett, azokkal szemben mi, áldozatuk pillanatában, adósokká lettünk s ez az adósság épp ngy fi­zetésre kötelez minket, mint ahogy őket kötelezte rnagyari voltuk a ha­zával szemben. És, sajnos ezeket a szavakat nem az elfogultság és nem a pesszimizmus mondatja velünk, hanem a tények objektiv vizsgálata és teljes ismerete. Úgy igaz, hogy a társadalom annak ellenére, hogy a rokkantak élő mementókként itt jár­nak közöttünk, elfelejti kötelességeit, mert ha nem igy volna, akkor nem történne meg az, hogy a gyulai ha­dirokkantak zászlójának kiküldött szegei jelentős részükben még ma is megváltatlanui hevernek az asztal­fiókokban. Hogy tanuljon akkor az uj generáció hazaszeretetei, amikor a közöny példáját látja tőlünk s az elfelejtkezést arról a megszentelt kö­zösségről, melynek úgy vérünknél, mint hitünknél fogva tagjai vagyunk? Súlyos mulasztás, nehéz vád ez a közöny, és iszonyatos jele az idők­nek. Mi is lett volna velünk, ha tizennégyben is a közöny és az ön­zés zászlói lobogtak volna, ha a ío- borzó szava a pusztába veszett volna, és nem állott volna ki senki áldo­zatra? Ha nem lettek volna, akik ha kellett életükkel, tagjaikkal, testijk épségével megváltsanak minket? És mi szánunk tőlük egynéhány fillért, amivel büszkén emelt zászlójuk sze­geit megváltsuk ? Pénzt, amikor ők szemüket, hallásukat, karjaikat, lá­baikat adták mi értünk ? Jaj volna, lia már szégyenkezni sem tudnánk ! (A „Békés* munkatársától.) Lapuuk előzi) számában már birül adtuk, hogy gróf Pongrács Jenő országgy. képviselő és neje, gróf Almássg Jeanne, Arpádházi Szent-Erzsó- bet és a fiatalon elhunyt Almássg Erzsébet grófnő emlékére, Szigetmajorban kápolnát építtet. A kápolna, amely majd a gyulavárii katholikusok összeségónek hitéletét szolgálja, a volt tisztilak átépítésével épül, melyhez szentélyt, sekrestyét és oratóriumot újonnan építenek. A kápolna mellett felállítandó ha­rangláb harangjait emelkedett gondolkozásra valló nemes áldozatkészséggel ugyancsak Pongrácz Jenő gróf és Almássy Jeanne grófnő fogják beszerezni. Az alapkőletételi ünnepély vasárnap dél­előtt ment végbe, melynek szertartását báró Apor Vilmos dr. apátplébános végezte. Az ünnepélyt megelőzően a községi óvodában, a grófi család, továbbá az uradalom tisztikara és a gyulavárii katholikusok részvételével szentmise volt, amelyet ugyancsak báró Apor Vilmos apátplébános celebrált. Az alapkőbe elhelyezett okirat szövegét, melynek rendkí­vül ízléses, művészi rajzát Kovács Lajos iparisk. rajztanár készítette, az alábbiakban közöljük: A Teljes Szentháromság Dicsőségére, árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére és fe­Az aranykoszorus mesterverseny gyulai résztvevőinek száma négyre emelkedett, (A „Békésil munkatársától.) Az aranykoszorus mesterverseny, amelyet az or­szág kézmüvesiparosai évenként kiállításuk keretében rendezni szoktak, egyike a magyar ipar legszebb és legnemesebb mozgalmainak. A kiállításra minden szakma felvonni és a mesterek legjava munkáikkal szállnak harcba a sikert és dicsőséget jelentő aranykoszorus mester címéért. Sajnos, a kiállítás vezető­sége az idén, az iparosság viszonyaihoz mér­ten, elég magasra szabta a részvételi dijakat, úgy hogy ennek következtében Gyuláról mindössze csak egy iparos jelentkezett. Sze­rencsére az utóbbi napokban még három je­lentkező akadt és igy Gyulát, illetve annak iparát négyen fogják képviselni. A kiállítók névsora : Gyepes János (hentes m.) Makrag Sándor (szűcs m.) Murvag István (szabó m.) és Stéberl András (hentes m.) A kiállítás, amelyet csütörtökön, szeptember 1-én Kenés Béla kereskedelmi miniszter nyit meg, szept. lejthetetlen néhai gróf Álmásg Erzsébet ke- gyeletes emlékezetére e kápolnát emeltették szentmiklósi és óvári gróf Pongrács Jenő és hitvese zsadányi és törökszentmiklósi gróf Álmásg Jeanne, valóra váltva ezzel szüleinek: zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Dénes v. b. t. t. s nejének nagykárolyi Ká­rolyi Gabriella szándékát. Ezen alapkő elhelyeztetett és megása­tott az Urnák 1932. esztendejében, nyárutón, kisasszony havának 28. napján, midőn a róm. kath. Egyház főpásztora XL Pins pápa, a kegyetlen békekötésben megcsonknlt magyar hazának királyi trónja üresedésben lévén, az ország kormányzója nagybányai vitéz Horthy Miklós, a trianoni határ által szétválasztott nagyváradi egyházmegye magyar részét dr. Lindenberger János, mint apostoli adminisz­trátor kormányozza és a gyulai plébánia lel­kipásztora altorjai báró Apor Vilmos e. apát. Kelt Gyulaváriban az Urnák 1932. esz­tendejében. A kápolnaépittetós kegyes cselekedetével és nemes gesztusával gróf Pongrácz Jenő és Almásy Jeanne grófnő Istennek tetsző szolgá­latot végzett, s vele Szigetmajor, illetve Gyulavári katholikus lakosságát is mélységes hálára kötelezte. 18-ig marad nyitva. Az államvasutak igaz­gatósága a kiállítás látogatói számára 33% os menetdijkedvezményt adott. A menetdijked- vezinény igénybevételére jogosító igazolvá­nyok az Ipartestület irodájában szerezhetők be 2 pengő 20 fillérért. Lukács György dr. nyugalmazott kultuszminiszter kitüntetése. (A „Békés* munkatársától.) Az idén tavasszal, amikor Goethe halálának százesztendős évfordulóját az egész müveit világ megünnepelte, a magyar Goethe-Társaság is impozáns Goethe- emlékünnepet rendezett. A centenná- ris emlékünnep sikeres megrendezé­séért és azokért a sikerekért, ame- ket Lukács Cyörgy dr., illetve a ve­zetése alatt álló Goethe-társaság, a Goethe-kultusz terén szerzett, Hin- denburg birodalmi elnök most Lukács György dr. nyug. kultuszminisztert Goethe-éremmel tüntette ki. Rajta kívül még a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Bersevicsy Albert v. b. t. t. kapott Goethe-érmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom