Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-07-02 / 51. szám
LXIT. évfolyam 51. »»ám. Szombat Gyalu, 1932. Julius 2 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS FOLIllHü, TÁRSADALMI ÉS KÖZfiáZDÁSZATI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Szigorú vizsgálat folyik a kápolna tetfitfize ügyében. Ahogy ott álltunk, és néztük a Kossuth-tér óriási szabadtéri színpadán lejátszódó tragédiát, a lángban álló istenhajlék pusztulását, s ott éreztük arcunkon a tűz forró leheletét, hallottuk a gyantás fenyőfák égésének és a szarufák összeomlásának ropogását, mindnyájunkban valami rettenetes érzés iett úrrá. Egy érzés amely több volt az elemek félelménél, a magunkra gondolás megrettenésénél, több a látott lángok döbbeneténél. Több a jelennél. A szélben repülő piros szikrák és fekete pernyék mintha nem a Kossuth- téri kápolna kamvadó tetejéről repültek volna, hanem évek, évtizedek messzeségéből és mintha nem kedd dél lett volna az az idő amelyben ott félelemmel álltunk, hanem „az idő“ amely eggyé von jelent, múltat és jövendőt s amelynek nincs szüksége mozduló, mutatókra, hogy létezése legyen. Álltunk ott, és néztük a tüzet, de ami akkor az életünkben történt, az mégsem a szemeink recehártyáján megjelenő látás fizikai élménye volt, amit ottan és akkor láttunk, az nem két figyelő szem üzenete volt, hanem három szempáré. A lélek arcának szemeié. Az egyik szempár a múltra látott vissza, a másik a jelent nézte, a harmadik pedig a jövő felé tekintet szorongással. Visszaemlékeztünk ott és láttuk a világháború borzalmait, a felgyújtott falvak éjféli máglyáit, láttuk a jelent, melyet az ördög országutjává rontott a nemzetközi politika impotenciája, és láttuk a jövendőt. A jövendőt, és ennek látása volt a legfájdalmasabb. Mert a jövendő nem jövő volt, hanem a mull, mely újjá támadt. Apokaliptikus látványok gyötörtek bennünket, fias- kós konferenciák romjai felett röpültek a fekete lovasok, íélrevert harangok jajgattak s fekete pernye úszott a forró levegőben Jövendőnek láttuk a múltai, uj háborúk víziói szállták meg a lelkünket s úgy állottunk ott; homlokunkon a tiizközelség forró tenyerével, mintakikkel nem a véges tér és idő, hanem az azokon túli világ szédítő dolgait részelteti Isten. S akik úgy voltak ott, hogy tenyerükben egy gyermek félénk, puha kis kezét őrizték, azoknak ujjai szorosabbra zárultak... * Mert mivel vagyunk többek, erősebbek, mint azok a kis sárgacsőrü veréb és fecskefiókák, melyek a kápolna zsindely teteje alatti fészkükben megégtek s aláhullottak a pernyébe feketén ? N. (A „Békés“ munkatársától.) Amint lapunk előző számában már hírül adtuk, kedden, azaz 28 án a déli órákban a Kossuth* téli Szentháromság kápolna teteje kigyulladt és leégett. A tfiz a torony abíakfáit és belső gerenda zata egy részét is elhamvasztotta, szerencsére azonban a templom mennyezetét sikerült még a nagy vízhiány ellenére is megmenteni a leroskadástól, sikerült továbbá meggátolri azt is, hogy a harangláb elhamvadjon s ennek következtében a harang lezuhanjon. A tnz keletkezésének okára vonatkozólag sem a tüzeset idején, s.-m pedig rögtön az oltási munka bef-jeztével nem lehetett biztosat megállapítani, úgyhogy szigorú vizsgálatot kellett indítani a tűz okának ki derítésére. Jumus 30 án, csütörtökön délelőtt ezért bizottság ment ki a Szentháromság kápolnához, hogy a tető kigyulladnának körűimé nyeit tisztázza. A bizottság tagjai Bagi Sándor városi főmérnök, Pettner József tűz oltópsranesnok és Köves Ere rendőrkapitány voltak. Részt veitek a vizsgálat munkájában rajtuk kívül még br. Apor Vilmos dr. apát(A Békés munkatársától.) Az Alsó- Fehér-Körösi Ármentesitő, Belvizszabályozó és Vizhasznositó Társulat“ junius hó végén tartott közgyűlésén tárgyalta le azokat a kérvényeket, amelyek csatorna építési ügyekben a közgyűlés napjáig érkeztek be a Társulathoz. A gyulai földtulajdonosok három kérvényt nyújtottak be, amely kérvények összesen 170 holdnyi terület vizmentesitését kérik. A közgyűlés Kienitz Vilmos ig. főmérnök előterjesztésére elhatározta a kérvényezők által kért csatornák megépítését s elrendelte azok munkába vételét abban a Szerdán délelőtt fél 11-kor tartotta meg a Gyulai Önkéntes Tüzoltóegyesület rendes közgyűlését. Schád János parancsnok számolt be az 1931. év munkásságáról. Az 1931. évi zárszámadást és az 1932. évi költségvetést, úgyszintén a számvizsgáló-bizottság jelentését Laczkó Dénes pénztárnok terjesztette a közgyűlés elé. A közgyűlés a zárszámadást elfogadta és a költségvetési előirányzatot jóváhagyta, Uj választmányi tagok: Ujházy László, Volent János, Kurilla Miklós. Póttagok : Lővei János és Wessely László. Számvizsgáló-bizottsági uj tag Hegyi András városi főszámvevő lett. Schád János felolvasta Sál József elnök lemondó levelét, melyet a közgyűlés őszinte sajnálattal vett tudomásul. Az előadó papi ébános az egyház, Ssathmárg Péter főintéző és Trenkó József főtiszt az uradalom képviseletében. A vizsgálat folyamán két feltevés alakult ki, s az egyik az, hogy a tető kigyulladását a kisvasút mozdonyából kiszállott szikla okozta. A pálya ugyanis a kápolna mellett erősen kanyarodik és a gépnek a kanyarban fokozott munkát kell kifejtenie. A fokozott munka fokozott gőzfejlesztést kíván s igy nem lehetetlen, hogy az erősebb tüzelés következtében szikra hullott a mozdony kürtőjéből, amit aztán a szél a kápolna gyúlékony zsindely tetőjéra hordott. A második feltevés az, hogy valaki Agő cigarettát dobott el a templom közelében s a cigarettától valami ottheverő papírhulladék, vagy szalma tüzet fogott és azt a szél fslhordta a tetőre. Hogy melyik álláspont a helyes, azt majd a folyamatban lévő büuügyi vizsgálat fogja eldönteni. Igen valószínű azonban, hogy, mivel a mozdony kürtője fel volt szerelve szikrafogóval, a vizsgálat az utóbbi feltevést fogadja mijd el a kápolna-tüz magyarázatául. sorrendben, amilyenben az érdekeltek a csatorna létesítéséhez földdel hozzájárulnak. A 170 holdnyi terület csatornázása körülbelül 7.600 pengő költséget jelent a társulatnak. A gyulai határban végzendő vizmentesitési munkálatokon kívül a folyó költségvetési évben még Dobozon, Békésen és Borosgyán- ban történnek csatornázások, ami nemcsak a belvizszabályozás, illetve a termőföldek felszabadítása tekintetében, hanem a munkanélküliség enyhítése szempontjából is örvendetes körülmény. rancsnok egyúttal javasolta Sál Józsefnek diszelnökké való megválasztását, amit a közgyűlés elfogadott. Démusz Lajos vm-i tűzrendészet! felügyelő méltatta a lemondott elnök kiváló érdemeit. Heilinger Károly városi főjegyző javaslatára a közgyűlés kimondotta, hogy Sál József érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg s az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot küldöttség utján juttatják el hozzá. Uj elnökké Heilinger Károlyt választották meg, ki székfoglalójában lelkes munkára biztatta a tagokat s megígérte, hogy előde nyomdokain fog haladni. Alelnök lett Blahó Dezső dr., uj al- parancsnok Kovács Lajos, segédtitkárrá pedig Oláh Lászlót választotta meg a közgyűlés. A Bíeere dűlőben és az Oláhréten, továbbá a dobozi OFRföldeken megépítik a csatornákat A gyulai Önkéntes TüzoltótestQlet közgyűlése.
