Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-07-02 / 51. szám

2 Bebe» 1932 julius 2. Nóhány szó a szaléziánus rend- alapitóról és rendjéről. Legelső emléke életemnek, hogy anyám igy szólt hozzám — a kétéves fiúhoz : »Nincs többé atyád.« Boldog Don Bosco János vvlt ez a fiúcska, aki 1815, aug. 16-án Felső Olasz­országban született. Élesanyja nagyobb test­véreivel a család földeeskójét művelte és a házukhoz tartozó réten ott találjuk a tehenek mellett János fiút is. Mivel iskolába nem járhatott, 8 éves korábin egy földműves em bér tanította meg olvasni. 1824. teléH pedig naponta kétszer járt át a szomszéd községbe iskolába. M<jd egy pap oktatta latin nyelv­tanra, amit bátyja nem szívlelt és tilalmazott is ilyeténképp : »A nyelvtannak legyen vége ! Én felnőttem és erős vagyok, anélkül, hogy valaha is ilyen könyv lett volna a kezem­ben.« E szavakra szomorúság és harag fogta el János gyermeket és mint őmaga Írja »olyan feleletet adtam neki, amilyet nem kellett volna adnom.« »Ugyancsak furcsán beszólsz ; szamarunk az istállóban még nálad is erős bb ós az sem járt soha iskolába.* De legidősebb bátyja még most sem nyugodott bele, hogy tanulgat. Kénytelen volt idegenbe mezei munkára menni; 13 éves korában egy gazda-ember állataira vigyázott teljes ellátásért és évi 15 líráért, ami ruház kodásra elég volt. Mint otthon, itt is magá­hoz vonzotta a gyermekeket; szénacsomón ülve oktatta őket. Mig munkálkodva megismerte a földmű­ves, a kertész, a pásztor ós vincellér élet­pályáját, nem aludt el vágya a könyvből való tanulás után. 15 éves volt, amikor először került nyilvános iskolába a falujokhoz közel eső városkába. Ide hozta be édesanyja heten­ként a hat napra való kenyeret. Társai ele inte ékelődtek a szegényes ruházatú, erős parasztim fölött, de nemsokára már becsül­ték, szerették. Ekkor tanult hegedülni s or­gonán éneket kísérni, de velük együtt a szabómesterséget és a lakatosságot. 16 éves korában édesanyja 40 liter ga­bonát és 12 liter kölest adott át Jánosnak, hogy ellátási költségeit ebből fedezze. A harmadik gimnáziumi osztályt végezte s előbb instruktorkodással kereste kenyerét, majd egyik rokonánál piacéri szolgálatot vál­lalt. Egy sütőkemence fölött levő kamrácska volt a hálóhelye. Létráu kellett fölmásznia. Ha csak egy kissé jobban kinyujtózott fekvő­helyén, lába ltlógott a szűk nyilásfélén át a szabadba. Uj hivatalában nagyon szemfüles volt és elsajátította a különféle likőrök és sütemények készítési módját. Boldog volt, mikor jól sikerült vizsgája után vakációban 19 éves korában egy plébános kapusnak fo­gadta mag, mert ott kényelmesen tanulhatott. Bámulatos emlékező tehetsége volt; amit elolvasott, máris tudta. A gimnáziumi évek után ingyenes növendéknek vették föl a sze­mináriumba. De mivel auyja nem tudta a ruhaféléket beszerezni, azért egyik reve­rendát, másik köpenyt, harmadik gallért, avagy harisnyát vásárolt neki. és keresztényi módon nevelhesse és oktat­hassa őket. Fölszentelése után néhány évre Turin mellett Valdoccóban Oratóriumot nyi­tott jólelkek támogatásával. Az oratóriumhoz tartozott egy kápolna és a mellette levő rét; a kápolnában kate kizmus oktatás folyt; a réten pedig a leg­vidámabb játék, melyet őmaga irányított. A jóhauguak énekeltek, az Írástudatlanok irni- olvasni tanultak. Mindegyikre vigyázott, rniudegyikhez volt pír nyájas szavt. A mun­kanélküli fiukat jó mestereknél helyezte el. A tehetségeseket ingyen tanította latin, olasz, francia nyelvre. Ilyen szerény kezdetből indult ki a nagy mü az ifjúság lelki gondozására. Szerzetes társulatot alapított s a szelíd lelkű Szalózi sz. Ferencről nevezte el azt, mivel az ifjú hibákat szelídséggel és szere­tettel lehet legjobban gyógyítani. Ezért is nevezzük szerzetét szaléziánusoknak. Mikor 1888-ban elhalálozott, már Olaszországon kívül is szerették intézményeit. A szerzet nagy gyorsasággal fejlődött, 1859 ben 57 tagja, Í930-ban 8442 tagja volt, akik 623 intézetben gondozták az ifjúságot. A köréjük csoportosuló oratoriumi ifjúság 196.000 volt abban az évben. Hetenként keresik fel az oratórium he­lyiségeit s ott ájtafosságon, oktatáson, játék­ban, színi előadásokon vesznek részt. A vilá­gon levő intézeteikben 130.000 fiú neveik - dett 1930-ban. Magyarországon első házuk Budapesten volt. Megtelepedtek Rikospalotán 8 mindkét helyen tartanak ünnepi oratóriumot. Működ nek Esztergom-táhorban, Nyerg^sujfaluban, Szentkereszt-bucsujáróhelyen, Ujpest-megyeren, Viiegrádon, Szombathelyen. Legújabb meg- települési helyük Gyula lesz szeptembertől kezdve. Itt nyitják meg fiuinteruátusukat. Sz. A. Özv. gróf Woracziczkv Jónosnó feldíszítette a rokkant-zósziót. Minden külsőségtől mentes egyszerű ke­retek között folyt le a gyulai hadirokkant zászló feldíszítése. Szerdán délelőtt a nép­kerti pavillonban megjelent özv. gróf Wora- cziczky Jánosné zászlóanya és az egybegyült hadirokkantak előtt felkötötte a zászlóra »Hiszek Magyarország feltámadásában* felirata szalagját. Ez a feldíszítés azért történt külön ün­nepség keretében, mert a szallag a junius 12-iki ünnepségre technikai akadályok miatt nem készülhetett el. A díszes szallagot Varga Gyula polgár- mester köszönte meg meleg, keresetlen sza­vakkal, majd a zászlómya a hadirokkantak, »zvegyek és árvák körében lefényképeztette magát. Tekintettel arra, hogy a zászlószageket többen nem küldték vissza, sen pedig meg nem váltották, felkéretnek, hogy ado­mányaikkal a zászló előállítási költségeihez hozzájárulni szíveskedjenek, vagy pedig a szeget küldjék vissza, h'gy azzsl a zászlót díszíteni lehessen. A gyulai iparosság részvétele az országos kézműipari társulat arany koszorús mester verseny én Szeptember 1 -18-ig lesz a kézműipari társulat aranykoszorus mesterversenye Buda­pesten. A Békésmegyei iparosság a kiállí­táson külön Békésmegyei pavillonban vesz részt, mert igy kevesebb lesz az egyesekre háruló költség. Felhívjuk a gyulai iparostársadalmat, hogy ne feledje, mire kötelezi sikerekben oly gazdag múltja s minél napyobb számban vegyen részt a kiállításon. A koszorút az az ipar testület nyeri, melynek legtöbb tagja mutat fel kiváló eredményt. Az aranykoszo- rut jelenleg Debrecen védi, de reméljük, hogy a gyulai iparosság erősen beleszól majd az ezidei nemes küzdelembe. Részvételre jelent­kezni lehet az ipartestületi székházban julius hó 4-ig. Olafosué ügyében ma hirdette ki a törvényszék a Kúria Ítéletét. Olajosné előtt a Kúria Ítéletét, mely életfogytiglani fegyházra Ítéli az arzén- mérgező asszonyt, ma hirdette ki a törvény­szék. Ismeretes, hogy a gyulai kir. törvény­szék annak idején Olajosnét halálra Ítélte, ami ellen a vádlott felebbezett. A tábla egyésfél év után hozta meg Ítéletét, mely a büntető­törvénykönyv idevonatkozó pontja értelmé­ben a halálbüntetést életfogytiglani fegyházra változtatta át. Indokolás szerint azért, mert Olajosné már nagyon súlyosan bűnhődött az­zal, hogy másfél éven át halálra Ítélt volt. Olajosné azonban nem nyugodott meg, hanem semmiségi panasszal élt a Kúriához. A Kúria helyben hagyta a Tábla Ítéletét, mely a törvényszék halálos iléletét élet­fogytiglani fegyházra változtatta át s ezt a gyulai kir. törvényszéknek megkiildötte a vádlott előtt való kihirdetés végett. A Si-ocláU» MIssulA kerti ünnepelje jnlius h<> 3-án aBÁknsm egyel Kaszinóban „HARMATVIZ“ ér1 a Hungária Gyógyforrás szénsavval telített vize. Erre az időre is ráillett, amit később Don Bosco János mondott: »Éa állandóan mindenkire rászorultam.« Az első bölcseleti évfolyamot elvégezve meglátogatta azt a derék családot, amelyiknél pásztorkodott és kertész­kedett két éven át. Éppen búzát csépeltek, mikor ő feléjük közeledett. Ámnlva és örven­dezve ismertek rá és ő könnyező gazdájához igy szólt: Nos, ugy-e, hogy pap leszek ? Folyton érlelődött benne hivatása, hogy- maga | köré gyűjtse a szegény és elhagyott fiukat FORGALOMBA HOZZAi BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ ÜZEME. KÖRZETI KIZÁRÓLAGOS EGYEDÁRUSITÁS i SCHNEIDER JÓZSEF ÁSVÁNYIflZ.TELEP, GYULA. A „MARHAT“ névre ügyeljünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom