Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-04-11 / 29. szám
LXK1I. évfolyam 29. szám. Szombat Gyula, 1931. április 11 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. TDT^T^'É'Q XjH/JaíI/u POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A gyulai kölőszöuő-gyár és elnö. Amerikából, amely még rövid idővel ezelőtt a boldogulni vágyók eldorádója volt, egymásután jönnek a levelek, a kivándorlotlak európai hozzátartozóihoz, hogy vége a boldogulásnak, óriási a nyomor, és amilyen gigantikusak voltak méreteikben a gyárak óriási munkástáboraikkal, épp olyan gigantikus a munkanélküliség. Franciaország, amely rövid idő előtt még azt a benyomást tette, hogy nemcsak a háború győztese, de a békéé is és ahova a háború utáni években szintén nagy volt a kivándorlás, ma kiutasítja az idegeneket és bezárja a gyárakat. így van ez a győzőknél és természetes, hogy még szomorúbb a helyzet a legyőzőiteknél. Még néhány napja sincs, hogy az egész országot gondolkodóba ejtette a Strasser és König világhírű gabonacég bukásának hire, amely az existentiák százait ragadta magával. Bármennyire szeretnők is, ez a gazdasági krizis nem vonulhat el nyomtalanul Gyula felett sem. Sok minden oka lehet a krízisnek, de azt még sehol sem olvastuk, hogy az igy előállott bajokért bárhol is a világon, az országgyűlési képviselőt okolták volna. Helyi laptársunk ezen a téren valóban újat produkál. Ő a város képviselőjét, Lukács Györgyöt a legvehe- mensebb módon támadja meg azért, hogy a Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár át menetileg 83 munkást volt fénytelen elbo- csájtani. Azelőtt is megszűntek gyárak, elbocsátottak alkalmazottakat, a közelben Csabán is erősen redukált munkáslétszámmal dolgoznak a nagy üzemek, Gyulán is megszűnt pl. a Turul. Ki okol ezért egyeseket? Lukács György megtámadtatása tehát általános szempontokból sem, indokolt, de nem indokolt még helyi szempontból sem. A Hitelbanknak 3 hasonló feladatú vállalatát, a budapesti, veszprémit és gyulait egyesíteni kellett, mert különben mind a három tönkrement volna. A racionalizálás hozta magával, hogy a három gyár festődéjét Budapesten, körkötőgépeit pedig Gyulán kellett elhelyezni. A veszprémi gyár üzemenkivül lett helyezve. Lukács György, mint a város képviselője tehát egyenesen megmentette a gyárat Gyulának és egyedül neki köszönhető, hogy ma nem a gyulai gyár van üzemenkivül. A festődé elhelyezésével átmenetileg felmondtak 80 embernek, mert a helyiségeket ki kellett üríteni, hogy befogadják azt a 150 gépet, amelyek még ebben a hónapÍme itt közöljük a pénzügyminiszter most április 3-án kelt levelét, amelyet Lukács Györgyhöz intézett. Igen Tisztelt Barátom ! Szives voltál ismételten figyelmembe ajánlani az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár általános forgalmiadé megosztási ügyét. Kapcsolatban az 1930. évi november 19-én ebben a tárgyban Hozzád intézett levelemmel, van szerencsém nagybecsű tudomásodra hozni, hogy a pénzügyi hatóságok illetékessége szempontjából a vállalat székhelye Budapest, mert itt vezetik a vállalat egész üzleti forgalmát feltüntető könyveket. Ezenkívül a vállalatnak Budapesten központi áruraktára is van, a korábbi levelemben közölt joggyakorlat szerint tehát a vállalat adómegosztása tárgyában kiadott az a rendelkezésem, hogy a vállalat íorgalmi adójának 50% át Budapesten, 50%-át pedig Gyulán fizesse, a fennálló szabályoknak minden tekintetben megfelelt. Nagybecsű érdeklődésedre való tekintettel azonban kivételesen elrendelem, hogy a vállalat 1930. évi április 1-től kezdve általános forgalmi adójának Gyulán GO^l^-át, Budapesten pedig csak 40^1^-át fizesse. Fogadd kérlek kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Wekerle. ban ideérkeznek és utánuk a következő hónapokban, egy másik vidéki gyár feloszlatása folytán, további uj gépek jönnek Gyulára. A 83 munkást még e hó végén visz- szaveszik és előreláthatólag a közeljövőben legalább ugyanennyi újat fognak alkalmazni. Szomorú, ha 83 ember átmenetileg is ál- lásnélkül van, de ha ez teszi lehetővé azt, hogy másik 200 állandóan alkalmazásba legyen és hogy rövidesen a régiek, sőt még újak is állásba kerüljenek, akkor ezt a megoldást, a mai világégés közepette, megnyugvással kell elfogadni. A gyulai kötőszövő gyár a konjunkturás időkben 400 emberrel dolgozott, ma 200-al, a kistarcsai világhírű gépgyár ott áll üresen, nincs egy munkása sem s rég elfelejtették a munkások, hogy valaha volt, egy Turul nevű gyár. Lukács György tehát nevéhez méltó befolyásával megvédte a város érdekeit jóval a Békésmegyei Hírlap cikkének megjelenése előtt. Ezek mellett a teljesen megcáfolt vádak mellett laptársunk egyéb vádjai eltörpülnek, de azokat is könnyű megcáfolni. A Békésmegyei Hírlap informátorai is jól tudják, hogy Lukács György tantiemje se maradt meg, hanem még az eddiginek fele sem és annyi, mint egy jobb előmunkás fizetése és alig elég készkiadásainak, útiköltségeinek fedezésére. Azt is tudják, hogy Kardos Mihály, akit a megszüntetett veszprémi gyárból hoznak ide, szintén gyulai ember, semmi bűnt a kommun alatt el nem követett és ha van »pikantériája a dolognak«, akkor az tényleg finoman izgató — a pikáns szó ezt jelenti, — hogy a Békésmegyei Hírlap támadja Lukács Györgyöt azért, mert nem tesz tönkre egy embert, akit a kommun miatt vádolnak, de e vádakat a bíróság sohasem erősítette meg. Egy olyan gyulai embert, akiről nemcsak Veszprémben, de Budapesten is tudják, hogy szakmájának mestere. Az is tény, hogy Salamon Oszkár, már 7 éve a veszprémi kötőszövőgyár főtisztviselője volt, amikor »hatalmas rokona« a Hitelbankhoz került, de akárhogy is áll a Lukács György azzal, hogy elnöke a vállalatnak, nemcsak a gyulai munkások kenyerét mentette meg, de megmentette a város gazdasági érdekeit is. HW W mawyAk Koszorú * könyvnap MLmL-~--------—--------40 0 OLDAL Előfizetést elfogad: Dobay János könyvárus Gyula. Ára díszes kiállításban P 1*20
