Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-12-24 / 103. szám

liXII. évfolyam 103. scant Szerda Oynla, 1030. december 34 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKÁI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Szent éjszaka. Irta: dr. PalasoüszJ^y Béla. Amiről az Írások beszéltek és a próféták jöven­dölései szóltak, azon az éjszakán valóság lett. Megszü­letett a világ Megváltója. Sötét árnyékokkal tilt Juda felett az éjszaka, de még nagyobb volt a sötétség a lelkeken, amelyek két­ségek és rettegések állandó elborulásában éltek, mert a jövő bizonytalan homályában elvesző szemeik előtt még mindig igen messzi derengett az a távoli fényes­ség, ami az Eljövendőbői árad, akiről a próféták be­széltek s aki uj világot épit a világra, megváltani jő­vén bűnei szenvedeitől az embert. Róma alapításának 747-ik esztendejét rótták az Írástudók. Augusztus császár uralkodott a nagy biro­dalom felett és Heródes volt a zsidók királya . . . Heródes Antipater, Antigonus legyőzője és Jeruzsálem meghódítója, aki akkoron már elborult lélekkel ült vérrel szerzett trónján, ijesztő árnyékokkal viaskodván. Megölt feleségének, a Hasmoneusek utolsó ivadékának : Miriamnónak lelke jött kisérteni éjszakáin; tudatára borzalmas sejtelmek fonódtak, hatalma elvesztésemiatti reszketósek és szörnyű álomlátások háborgatták, me­lyekből újabb és újabb véres tettek fogannak majdan, mikor egy éjszakán elszabaditva a vészt Betlehem fe­lett, minden apró gyermeket lemészároltat, akik között Simeon jóslata szerint Izrael királyának kell majd lennie. Sötét volt az ég. A mediterrán különös éjszakái­nak egyike borongott a hebroni ut keleti oldalán vájt sziklabarlang felett, hová az állathajcsárok terelték be barmaikat, ha útjukban meglepte az éj. Jeruzsálem messzeködlő árnyékaival szunnyadóit az éjben, amikor a Betlehem felé vándorló Asszony az Ige beteljesedését érezvén közeledni, behúzódott a barlangba, életet adni / a legnagyobb Életnek, Isten egy Fiának, a világ Mes­siásának,-^ várva-vártnak, A barlang felett már akkor is ott bolyonghatott az a különös fényesség, melyet tán a messziszállott nap vert vissza a mediterrán egére, mikor boldog fájdalma meglepte az Asszonyt, aki a természet emberfeletti ereje által lett Anyja a legnagyobb emberi Szenvedőnek, akinek léptei nyo­mán uj élet forrása fog előbuzogni a földből s aki­nek vére egy világ bűneit fogja lemosni egy koron . . . Akinek minden földi szenvedése az árvák, szegények, elhagyottak és hangtalanul elmúlok örök gyászát fogja dicsőségbe öltöztetni; akinek minden szavából gyógyu­lás fakad s aki az élet csömörletességeiből tiszta for­ráshoz vezeti a szomjazókat és vérével szenteli meg a könnyet, mely vigasztalanul folyik a semmi remény­séget nem látó szemekből. A Gyermek ott feküdt az egyszerű barmok já­szolában szalma között s az Anya átszellemült arcán felragyogott a legnagyobb földi dicsőség fénye ; földön­túli tudatába lényegülvén át legszentebb anyaságának, mely szeplőtelen fogantatásának örökké megfoghatat­lan titkaként Istennek adott életet benne, a Királyok Királyát hiva életre, aki nem e világtól való országát hozza a századok óta vajúdó emberiség vigasztalásául. Az állatok meleg testükkel közelébb húzódtak a Gyer­mekhez, mintegy az éj hidegétől óva életét és ebben az ösztönös hódolásban már abból a varázslatosságból élt valami, mely egykoron seregeket fog elindítani a népek országutján e Gyermek nevével és hatalmas, uj világot állít a gyarló emberi akarások elé a Gyermek hatalmának erejében . . . Isten országát hozza 0, mely­ben emberek, állatok, fák, virágok, folyók, tüzek és lángok mind-mind a csodálatos hatalom hirdetői és // mind eggyé forranak az O megfoghatatlan erejében. Akkor már az istálló felett egy ragyogó fényes­ségű csillag világolt. Hatalmas fénye elszóródott az éjben és fénykóvéjéből tengeri világosság áradott széj. jel. Valami csodálatos bűvöletben remegett meg min­den a pogány világ éjén. Lágy pórázatlan szállt fel a föld lelke, mint valami hangtalan himnusza az Eljött­nek, aki a Szeretet nevében szállt a földre és Atyjának végtelen jóságát hozta mindeneknek ... A város felett még tovább borongott a sötétség, de az utcákon alvó bénák és koldusok, az emberiség rut számkivetettjei feltápászkodtak nyomorult vackukról és szomjas sze­mekkel meredtek a csillag messzeragyogó fényessége felé. Heródes Antipater álmában az uj zsidó király je­lent meg azon az éjszakán, skarlátveres palástjában, töviskoszoruval vérző homlokán, szenvedő szomorúság­gal arcán és végtelen 'szelídséggel a szemében. Es a barlangistállóban az egyszerű pásztorok, akik a csodálatos pillanat bűvöletével érintettek, lebo­rultak elé és hozsanna kélt az ajkukon. És ez a ho­zsánna elharsant messzi az éjben, minden földeken és időkön által, mert attól kezdve élő lett az a halott világ, melynek bálványai senkit sem tudtak már áhí­tatra gyújtani. Élt az Ige. Az Isten emberré lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom