Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-12-13 / 100. szám

iLXIl. évfolyam lOO. §«ám Szombat Gyula, 1930. december 13 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fii!. Hirdetési díj előre fizetendő. TDTÍ?TZ'C' Q DJ2/jVil/0 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Báró Feilitzsch főispán irányítja Békésvármegyében az országos nyomorenyhitö akciót. A Törvényhatósági Segítő Bizottság Horthy Miklós kormányzó kézirata foly­tán a népjóléti és munkaügyi miniszter orszá­gos nyomorenyhitö mozgalmat indított meg. Tagadhatatlan, hogy az akció már eddig is gyönyörű eredményekről számolt be, Azonban ez az országos mozgalom csak akkor lesz tel­jes, ha annak minél erőteljesebbé tételében az egész ország résztvesz. Minden érző lelkű ma­gyar ember látja a nemzet életerejét sorvasztó rettenetes nyomorúságot, munkanélküliséget, öregek és betegséggel sújtottak nehéz hely­zetét. Bizton hisszük, hogy e vármegyének minden igaz fia egyetért velünk, amikor föl­tétlenül szükségesnek és célravezetőnek tart­juk, hogy e vármegye közönsége is belekap­csolódjék az országos mozgalomba. Várme gyénk főispánja, báró Feilitssch Berthold már számtalanszor adta jelét kiváló szociális érzé­kének. Jelen esetben is ez a szociálpolitikai belátás indította arra, hogy kinevezze a Tör­december 20-án tartja első ülését. vónyhatósági Segítő Bizottság tagjait, hogy igy együttesen, a magyar segiteniakarás és közös munka erejével kapcsolódjék be vár­megyénk az országos mozgalomba. E célból hívta egybe vármegyénk főis­pánja a segitőbizottságot december 20 án dél­előtt 11 órára — a közgyűlés után — a vár­megyeház kistermébe, ahol a megyeszerte meginduló gyűjtés központi irányitó és pro­paganda teendőit beszélik meg. Amikor magyar lelkünk melegével üd­vözöljük ezt a rendkívül fontos, országos jelentőségű megmozdulást, erősen hisszük, hogy azt vármegyénk közönsége a legszere- tetteljesebb figyelemmel fogja kísérni és meg érzi azt, hogy boldog karácsony csak akkor lesz a földön, amikor béke és megnyugvás költözik be azoknak szivébe is, akiket most a rettenetes holnapok kínzó nincstelensége gyötör. Négyen pályáztak az Dr. Daimel Sándor alispán nyugalomba vonulásával megüresedett alispáni állásra a folyó hó 10-én délután 2 óráig lejárt pályá­zati határidő alatt pályázataikat benyújtották: dr. Márky Barna vm. főjegyző, dr. Kiss László orosházi főszolgabíró, dr. Schauer Gábor szatvasi főszolgabíró és Moldoványi János békési főszolgabíró. Az alispáni állás be­töltésével, esetleg megüresedő főjegyzői állásra dr, Pánczél József vm. II. főjegyző, tb. vm. főjegyző és Jeney Viktor szolgabiró, íb. fő­szolgabíró pályáztak, az esetleg megüresedő főszolgabírói állásra bejelentett pályázatát dr. Pánczél József vm. II. főjegyző, tb. vm. fő­jegyző, Jeney Viktor szolgabiró, tb. főszolga­bíró, Marsehall Ferenc szolgabiró, tb. főszolga­bíró, Bakos János szolgabiró, tb. főszolgabíró, alispáni állásra. Forgách Béla szolgabiró, tb. főszolgabíró és dr. Valkovszky György szolgabiró, tb. főszolga­bíró. A II. főjegyzői állásra pályázati kérel­müket előterjesztették: dr. Uhrin László vm. aljegyző, tb. főszolgabíró, dr. Marschall Fe­renc szolgabiró, tb. főszolgabíró, Bakos József szolgabiró, tb. főszolgabíró. Az előrelátható­lag megüresedő szolgabirói vagy aljegyzői állásra : dr. Ormós Zsigmond vm. fogalmazó, tb. szolgabiró, dr. Haviár Lajos közig, gya­kornok, tb. szolgabiró, dr. Lázár Géza közig, gyakornok, tb. szolgabiró, dr. Domokos Károly közig, gyakornok és dr. Zsilinszky Lajos bu­dapesti lakos pályáztak. A közigazgatási gya­kornoki állásra pedig dr. Varga Lajos buda­pesti lakos és dr. Blahó Dezső OTL szám­ellenőr jelentették be pályázatukat. Walko Lajos külügyminiszter lemondott. A kormányzó a miniszterelnök előterjesz­tésére dr. Walko Lajos külügyminisztert ez állásától saját kérelmére felmentette és gróf Károlyi Gyula koronaőrt, a felsőház tagját külügyminiszterré kinevezte. Nagykárolyi Károlyi Gyula gróf külügy- ügyminiszter 1871-ben született Nyirbaktán, róm. kath., nős, cs és kir. kamarás, földbir­tokos, volt főispán. Atyja Károlyi Tibor gróf, a főrendiház elnöke volt. Középiskoláit Buda­pesten a piaristáknál, jogi tanulmányait pedig a budapesti, berlini és bonni egyetemeken végezte 1906 ban Aradmegye és Arad város főispánjává nevezték ki. Állásáról 1910 ben lemondott. A háború idején a cs. és kir. 3. huszárezred kötelékében az orosz fronton tel­jesített szolgálatot. A bolsevizmus idején az ellenforradalom megszervezésén fáradozott — 1919. májustól júliusig elnöke volt az aradi és szegedi kormányoknak. A felsőházba az örö­kös jogú főrendek küldték be. (1930. dec. 9.) Az ülésen báró Feilitzsch Berthold fő­ispán elnökölt. Az ülés első tárgya dr. Daimel Sándor ny. alispán és dr. Zöldy János ny. vm. tiszti főorvos búcsúlevelei voltak, amelyeket a bi­zottság az érdemek őszinte elismerésével vett tudomásul. A búcsúzó vm. t. főorvos érdemeit is a bizottság jegyzőkönyvében inegörökitette. Az alispán rendszerinti havi jelentését dr. Pánczél József vm. tb. főjegyző olvasta fel, amelynek főbb pontját az alábbiakban közöljük: A közbiztonsági viszonyok terén emlí­tésre méltó változás nincs. Öngyilkosság előfordult 11 esetben. Feltűnően magas a balesetek száma: 39, melyek közül említésre méltó a Gyulavári községben Z. Papp Róza 9 éves gyermeket ért baleset, aki a tűzzel való gondatlan bá­nás következtében oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy azok következtében elhalt, továbbá Vajda József malommunkást ért az a baleset, hogy saját vigyázatlansága kö­vetkeztében a gépszij elkapta és a gép ke­reke teljesen összetörte. A vagyonbiztonság elleni nagyszámú cselekmények között említésre méltó eset nincs. A hozzám érkezett jelentésekből azt állapíthatom meg, hogy a földmunkások nyári és őszi keresete általában kevés volt, abból tartalékolni nem tudtak, túlnyomó részben felélték vagy pedig az előző évi adósságaik törlesztésére fordították és igy az elkövetkező téli hónapokban nagy nélkü­lözéseknek vannak kitéve. A földmunkások helyzetét javította az elmúlt hónapban az, hogy a vármegyei be­kötő utak építése az időjárási viszonyodra tekintettel hoszabb időn át folytatható voLt, továbbá hogy a hosszufoki ármentesitő tár­sulat is folytatott gátmagasitási munkálato­kat, Gyulán pedig Gyula város indította meg a minisztertanács által kilátásba helye­zett segély terhére a Bika tó szabályozását. A munkások napi keresete P50 és 2 P kö­zött mozog. A kereskedelem és ipar állapota válto­zatlanul kedvezőtlen, valamint felette nehéz a kisgazdák helyzete is, mert a gazdasági termények rossz értékesítési viszonyaira te­kintettel régi vagyonos gazdacsaládok napjai kerültek válságos helyzetbe. Súlyosbítja a gazdák nehéz helyzetét, hogy a pénzintéze­tek a felvett kölcsönök nagyobb összeggel való törlesztését követelik. A törlesztésekre szükséges pénzt a gazdák a mai viszonyok Betéteket ZZZ földbirtokra és házra méltá- jobban gyiixnölcsöztet. í/ nyos kamatozással folyásit, minden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Eesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom