Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-11-29 / 96. szám

LXIL évfolyam 96 ssám Szombat %ala, 1930. november 39, Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZÁT! LÁP Szerkesztőség, ^kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Inog a Bálvány. . . . Ma még nem lehet látni tisz­tán a helyzetet. Mindenfelé berreg­nek a lihegő telefonok, kopognak a Morse-készülékek és szikratávírók égbenyuló árbóc-csucsain lilás szik­rákban szállnak tova a végtelen té- reken át a Wolff-, a Reuter-, a Ha­vas-ügynökségek egymásnak ellent­mondó jelentései. És amig Közép- eupópa nyugati felén a Dnyeszteren túl, Kelet felé, hol millió és millió orosz szenved az egykor lerázott cári kényuralomnál sokkal borzalmasabb önkény alatt: a halál döbbent csend­jénél nagyobb a némaság. Ez a csend ma minden betonfedezéknél, minden égbenyuló kínai falnál jobban elke­ríti a forrongó orosz területeket a kultur világtól. Ám, amint nem lehet villamos drótsövények, beton-fedezékek gát­jaival sokáig széttágolni a világot, nem választhatja el az erőszak egy­mástól mesterségesen légüres zónák­kal sem az együvé tartozó, egymást kereső embertömegeket. Valami készül a szovjet hatal­mas birodalmában, és a végtelen te­rületek felett a történelem uj csoda­tételre készül. Nem az a kérdés magva, hogy él-e Stalin, az orosz rémuralom e karakterisztikus paraszti cézárja, vagy tényleg végzett vele már az elnyo­mottak, az állati sorba züllesztett tömegek kirobbanó akarat-megnyilat­kozása. A hatalom nehéz pozícióján kevés ember vetette meg nehéz csiz­máit több erőszakkal, ravaszsággal és könnyelműbb semmibevevéssel pazarolt vérrel, mint ez a georgiai grúz paraszt, aki attól sem rettent vissza, hogy saját vezéreit — akik az ismeretlenség sötét pusztáiról hív­ták elő saját végzetükre — minden további nélkül áldozza fel saját ha­talmi vágyának őrült hekatombáján. Az Istentől és embertől elszakított tömegek pedig hallgattak és vártak, szenvedtek és vártak, éheztek és vár­tak. Mert az Írás szavai szerint az „Időknek egyszer csak be kell telnie . . .“ Stalin pedig átvette a szovjet Potemkin-kulisszavilága felett az ural­mat, Mint egy torz bálvány, puffadt teste úgy nehezedett rá egész Orosz­országra. Mindenki látta, hogy e pa­raszt-cézárban saját gyilkosát szülte meg a szovjet, akin beteljesedik a végzet és aki beteljesíti a végzet tör­ténelmi akaratát az oroszországi in­tézményesített rémuralom szörnyűsé­ges évekre húzódó tobzódásai felett. A történelem mindig megszülte bál- ványait, de mindig el is pusztította azokat. S lehet, hogy a normális em­beri élet után sóvárgó, konzervatív, istenfélő és emberi jogaihoz ragasz­kodó orosz tömegek felett ma már megingott és elzuhant a szörnyűsé­ges Bálvány, az orosz rémuralom megtestesítője, a szovjet hazugság- építményének véres cézárja, a geor­giai Dsugashuilli nevű muzsik fia, Amint szerdai számunkban már örömmel regisztráltuk Kondoros község felismerve azo kát a nagy érdemeket, amelyeket vármegyénk főispánja rövid egy évi működése alatt is úgy társadalmi, mint közigazgatási tekintetben ki­fejtett, bálájának és megbecsülésének elisme­réséül díszpolgárává választotta Az erről ki A Magyarországi Vidéki Lapok Országos Szövetsége a közelmúltban tartotta közgyűlé­sét Fiühwirtb Mátyás képviselő, egyesületi elnök vezetésével Kecskeméten s ez alkalom­mal gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közok­tatásügyi minisztert örökös diszelnökóvó vá­lasztotta, A vidéki sajtó munkásainak eme tiszte letadása a nagy koncepciójú politikusnak és államférfiunak szólott, kinek munkája, akarata és kitartása a magyar kultúra mezején hatal­mas és gazdag nemzeteknek is becsületet jelentő maradandó alkotásokat keltett életre s uj utakat jelölt meg, melyeknek csapásán megőrizhetjük, biztosíthatjuk és tovább fej­Josef Vissar Stalin. Ma még — is­mételjük újra — nem tudjuk, mi történik a hallgatag Dnyeszteren- tuli részeken. Az az egy bizonyos csupán, hogy történik valami. Akár él ma Stalin, akár keresztiilzugtak már holtteste felett a történelmi ese­mények, az a nagy némaság, amely elzárja ma a szovjet szenvedő töme­geit az emberiségtől, minden szenzá­ciónál beszédesebben jelzi az idők uj vajúdását. A hamis bálványoknak pedig hullaniok kell és velük hull szét a történelem pörölye alatt mindaz a sok, mesterkélt építmény, melyet hazugságokból tákoltak össze. Az erőszak uralmát pedig uj erőszak uj uralma dönti meg, amit Oroszország­ban ma éppen azok a tömegek ko­vácsolnak megujhodó történelemmé, amelyek a proletáriátus menyorszá­gáról Stalin már épp eléggé kimerítő, eléggé részletes, — de döbbenetes ta­núságra Ízelítői adott. állított díszes oklevelet e hó 25 én adta át a község elöljárósága díszközgyűlés keretében. Az ünnepi beszédet, amely magasan szárnyaló gondolatokkal emelte ki a főispán kiváló ér­demeit, Kevicsky László esperes tartotta. A díszközgyűlés után közebód volt főispánunk tiszteletére, amelyen több beszéd hangzott el. leszthetjük a magyar kulturfőlényt, ezt a ki­mondhatatlan nagy kincset, mit el nem oroz­hatnak tőlünk az országot csonkitó, körülgyü- rüző rablók, melynek fényénél és erejénél fogva várjuk és reméljük a magyar feltámadást. De talán még fokozottabban szólott ez a tiszteletadás annak a férfiúnak, ki felismerte és először merte kimondani azt az igazságot, hogy a vidék kultúráját kell erősíteni, a vidék bulturközpontjait kell kiépíteni, hogy a ma­gyar szellem ősereje teljes egészében és egész­ségességében érvényesülhessen és védőbástyát alkothasson úgy kifelé, mint befelé minden nemzetbomlasztó és erőtsorvasztó törekvés ellen. Báró Beilitzsch Berthold főispán Kondoros község díszpolgára. Gróf Klebelsberg Kunó és a vidéki sajtó. felmondás nélkül leg- Ind fin fi földbirtokr& és házra méltá­jobban gyümölcsöztet. nyos kamatozással folyósít. JMinden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a JPesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom