Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-11-29 / 96. szám

2

üt e k e a

1930. november 29

Padova nevezetességei.

Rohamos léptekkel közéig felénk Padova dicső Szentjének hétszázados jubileuma. Az egész világ katholikussága megmozdul, hogy méltóképen vehesse ki részét a Csodatevő halálának VII. centenáriuma alkalmával rendezendő ünnepségekből. Különösen Amerika, Spanyolország és Itália nagyobb városai jelentették már be zarándoklásukat az ünnepségeket redező padovai bizottságnak. A Magyar-Alföld népe sem maradhat el és zárhatja ki magát a jubileumi búcsúkból és ezért a minorita-rend kötelességének tartja, hogy a magyar zarándoklatot a lehetőségek szerint megszervezze. Amikor a Csodatevő közbenjárása által kéréseink meghallgattatá- sára számítunk a kegyoltárnál, ugyanekkor ismereteinkben is meggazdagodva kívánunk visszatérni a tudomány és művészet hazájából.

Mielőtt belépnénk a padovai szent Antal templomába, álljunk meg egy pillanatra az előtte levő széles téren.

'Itt látható egy magas koporsóalaku trachit alapzaton a világ egyik legszebb lovasszobra, méltó párja a velencei Colleoni-emléknek, a reneszánsz egyik legnagyobb szobrászzsenijének, Donatellónak müve: a hires Gatta- melata bronz lovasszobor. Eramso da Narni-t nevezték igy ravaszsága miatt.

Ennek különös jelét adta, mikor mint a velenceiek hadvezére Filippo Maria Yisconti-t legyőzte 1438-ban Padová- ban halt meg a Lion-féle házban a via Vescovado-n 1443. január 16-án.

A szobrát Donatello öntette formába fia (riamantonio és felesége Giacomo Leonisa költségére. 1650 dukát aranyba került. Donatello már 1450-ben a bazilikával szemben levő házban lakott, de remekművét csak 1453. szeptemberében tudta teljesen elkészíteni és ekkor került a talpazatára.

Az ókoriak után az első öntött lovasszobor Itáliában. Gattamelata (hízelgő, hamis macska) nehéz fegyverzetben, sokat ígérő nemes mozdulattal ül a harci ménen. Hajadon fővel, férfias komolyságával akadályt nem ismerő erős akarata jut -kifejezésre. Jobbjában tartja a parancsnoki pálcát (a legfőbb hatalom jelvénye) és egy hadvezéri gesztussal rámutat az eszközökre és módozatokra, melyek garantálják a biztos sikert. A világháború alatt a város többi művészeti kincsével és a velencei szent Márk templom homlokzatán levő 5 bronzlóval együtt Rómába szállitották, ahol a Palazzo Venéziában nyert

elhelyezést. Ekkor itt volt a világ legszebb istállója. A világháború végén a padovai hősiesség megörökítésére a Városi Tanács azt indítványozta, hogy Gattamelata bőrrel bevont fapajzsát ezüsttel cserélje föl. Trentacoste még 1918-ban eleget tett a Tanács megbízásának. Nem sok idő múlván visszahozták a történelmi műkincset és igy került vissza régi helyére 1919. jul. 23-án Gattamelata lovasszobra. Horváth J. Ferenc.

A magyar becsület.

Még magyar volt ott fent a fenyvesek tája, magyar dalt turbékolt a kis gerlepár, mikor a Tátrában jártam. Jó néhány évvel ezelőtt volt, még diákkoromban, de a kedves emlékek még élnek lelkemben Turisták voltunk. Jártuk a szép Felvidéket. Gyönyörködtünk a Tátra fenyveseiben, azokon a sudármagas, viharral dacoló ég felé törtető fákban. Hallgattuk a csermely csobogását, erdők suttogását, élveztük a természet gyönyörű panorámáját Boldogok voltunk.

Vakációs emlékeket kellett gyűjtenünk, azokat prózában vagy dalban kellett megénekelnÜQk. Ezt kaptuk utravalóul a magyar irodalóm tanárától. Az ideális lelkű premontrei tanár, a természetet kedvelő pap boldogan olvasta diákjainak hangulatos Írásait. Megdicsérte a jól sikerült dolgozatok szerzőit. Egyik vakáció után, a megdicsértek között voltam én is. Dicséretet kaptam a „Magyar becsület“ cimü kis dolgozatomért. És mert semmit nem kifogásolt benne, semmit alá nem húzott, hát leirom úgy, amint leírtam diákkoromban.

Júliusi forró napsütésben, elcsigázva, fáradtan érkeztünk Tátrafüredre. Szállodai pihenőre gondolni sem mertünk. A diáknak szállodára nem volt pénze. Meghúztuk hát magunkat egy kurta

kis korcsmában, annak is a padlásán Éjjeli pihenőnk előtt megvacsoráztunk. Vacsora közben egy verkli szórakoztatott minket Kedves magyar dal szólt belőle: „Esik eső, majd lesz mező . • .“ Ezt huzattuk, mert a többi pólyák nóta nem tetszett nekünk. Ki hitte volna, hogy ez a > ed vés magyar dal, melynek hallatára melegség, öröm járta át szivünket, néhány óra múlva véres tusák, küzdelmek oka lesz. Azzá lett.

A szomszéd asztal mellett három kecskeméti fiú szórakozott. Kőmivesek voltak. Szombat este lévén, volt pénzük böviben. Hát valami gyönyörűen mulattak. Élet, erő, jókedv, mind, mind benne volt abban a szórakozásban- Öröm volt nézni őket.

A korcsma egyik helyiségében csak mi voltunk és ők, a három kecskeméti. A másikban tót legények idogáltak csendesen, ahogy a tót legények szoktak. Egyszer csak nyílott az ajtó s egy hang szólt be:

— Verklis, mihozzánk átjönni!

— Csiba te rongyos 1 Tedd be az ajtót, mert kupán váglak — volt rá a felelet.

— Hallgatni, magyarszki! — szólt vissza a tót legéuy.

Szegény nem is sejtette, hogy ezzel a két szóval borzalmas verekedésnek vei ette el a magját. hogy lelkeket hozott izzásba, vért kavart fel, idegeket feszitett ki, csendes nyugalmat zavart

A Városi Muzeum ünnepélyes megnyitása.

Gyula városának nagy és örvendetes kulturális ünnepe lesz vasárnap délelőtt 11 órakor. Ekkor nyílik meg a teljesen átalakított és kibővített Városi Muzeum a polgári fiúiskolában, amelynek földszinti termeiben nyert kényelmes, uj otthont s muzeum.

Az ünnepélyes megnyitás — mely iránt megyeszerte hatalmas érdeklődés nyilvánul meg — vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a polgári fiúiskola tornatermében az alább közölt műsorral.

Különös érdekessége a megnyitásnak, hogy azon a magyarság egyik legjelentősebb írója: Móra Ferenc, a szegedi muzeum igazgatója tart előadást. A Gyulán is nagy szere tetnek örvendő irót nem szükséges bemutatni, hiszen gyönyörű könyvei közkézen forognak. A kitűnő irót, aki tudomásunk szerint, most szerepel először Gyulán, lelkünk őszinte sze- retetével üdvözöljük

A megnyitási ünnepély műsora :

1. Magyar Hiszekegy. Énekli a ref. énekkar. (Karnagy Kertész Lajos)

2. Megnyitó beszédet mond dr. Varga Gyula polgármester.

3. Márton Lajos nemzeti múzeumi igazgató őr beszéde.

4 Móra Ferenc előadása.

5. Humusz. Énekli az Erkel Dalkör. (Karnagy dr Kovalszky Róbert)

Az ünnepélyre belépődíj nincs Az ünnepély után a muzeum megtekintése a főbejáraton át történik.

Han! az orosz döipinü ellen.

Somogyvármegye feliratban fordult a kormányhoz, hogy az orosz búzának Magyar országba behozatalát akadályozza meg és egyben hasson oda, esetleg a külföldi kereskedelmi szerződésünk módosításával, hogy a f magyar búzának külföldve exportálása meg- könnyittessék.

Feliratát támogatás véget megküldötte Békésvármegyónek is.

meg. Nem gondolta, hogy tátongó mélység előtt áll, örvény szélén jár, hogy ez a játék szomorú játék, tragédia lesz, melynek sajnálatraméltó főhősei között ott lesz ő is.

A verkli csak szólt, mélabusan, csendesen. Belemarkolt a szivekbe Kint esteledett. Az éjszaka árnyéka leselkedett be a korcsma ablakán s mint sirályok a vihar előtt, úgy repdestek a három kecskeméti fölött.

— Még ma vér folyik pajtás! — mondotta elkeseredetten az egyik.

Néztem őket és szerettem volna lecsillapítani. Dehát nyugodt, csendes maradhat-e a tó tükre, melyet vihar korbácsol? Tudunk-e parancsolni a dühöngő orkánnak ? A vihar, az orkán pedig már ott tombolt a három magyar szivében. A kérlelő, csititó szó csak olaj volt a tűzre.

— Az urfiak is jobban teszik, ha elkotród- nak innen — figyelmeztetett a másik.

Nem lett volna tanácsos egy szót is szólni. Fizettünk tehát, elköszöntünk s éjjeli szállásunkra mentünk Álom nem jött szemünkre, beszélgettünk— Rosszat sejtek — mondotta mellettem fekvő pajtásom — Meglássátok, itt ma rettenetes dolog történik Láttam haragjuk, gyűlöletük fer- getegét, az embereket térit le, életet olt ki. Nagyon félek.

— Nem akarom hinni, hogy oly szomorú