Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-11-12 / 91. szám

2 Hék«i 1930. november 12 dig igazán meggyőzően mutatta ki a betonút épí­tés élőnyeit. És megállapítom, — úgymond — hogy az alispán ebben az útépítési ügyben a leg­nagyobb gondossággal járt el és akkor, amidőn öt ezért támadás érte, ez nyilván alaptalan, méltat­lan és igaztalan volt. Elnök-, én is meg vagyok győződve, hogy tulajdonképen egy konkurrens vállalat célzatos be­állítása az egész újság manőver. Ezek után a hivatalok vezetői olvasták fel rendszerinti havi jelentéseiket A főorvos jelentése szerint a múlt hónapban uralkodó betegségek voltak a kanyaró 264 meg­betegedéssel és 4 halálozással és a roncsoló torok­lob 115 megbetegedéssel és 10 halálozással. Az idült fertőző betegségek közül a nyílt gümökór 37 esetben jelentetett be 32 halálozással. A kir. pénzügyigazyató jelentése szerint az együttesen kezelt közadó hátralék 68% Dr. Te/egdy Lajos : Köztudomású, hogy az ingatlan ára még a múlt évihez viszonyítva is jelentékenyen esik Természetesen, az ingatlanokra vonatkozó jogügyletek a mostani árakban vannak feltüntetve. Ennek dacára az állampénztárak nem fogadják el ezeket az értékeket, hanem az illeté­ket az adó alapján Írják elő. Kér felülről vala­Ismeretes, hogy az egyik közeli megyegyü- j lés alkalmával a békéscsabai megyebiznttsági ta­gok valóságos blokkot alkottak abból a célból, hogy a törvényhatóság bizottságaiból a gyulai megye­bizottsági tagokat lehetőleg kiszorítsák, amely céljuk nagyrészben sikerült is. A „Békésmegyei Hírlap“ főszerkesztője dr. Cs. Varga Antal egy igen éleshangu cikkben tárgyalta a békéscsabaiak­nak, a Békésvármegye eddigi közéletében teljesen szokatlan ezt a magatartását, amely cikk miatt a békéscsabaiak dr. Csige Varga Antal ellen sajtó­pert indítottak. A per törvényszéki tárgyalása so­rán dr. Daimel Sándor alispán is tanúként lett kihallgatva, aki férfas őszinteséggel nyíltan, nem kertelve, adta elő a tényállást. Az alispán tanú­vallomását a csabaiak magukra nézve szintén sér­tőnek vették, s megbízásukból dr. Tardos Dezső a vármegye kisgyülésén kifejezést is adott eme sé­relmüknek, sőt felszólalása odáig fajult, hogy bi­zalmatlansági indítványt adott be az alispán ellen A teljes tárgyilagos bírálat már régen kellő értékére szállította le dr. Tardos Dezső inditvá­Valamennyien tudjuk, hogy a mai nyo­masztó helyzetben nehéz kérdés a beszámo­lás, a számotadás a közelmúlt eseményeiről, a jelen sivárságáról és ezerszeresen komoly a jövő megvilágítása. Az a politikus, aki a mos­tani áldatlan helyzetet, az ijesztő munkanél­küliséget, az adóztatás terheit, a kartellek el­járását, bel és külpolitikai helyzetünket — szóval mindazt, ami velejárója az Európa- szerte észlelhető depressziónak — egyenesen a kormány bűnének rójja fel, aki könnyű lel­kiismerettel politikai tőkét kovácsol a le nem tagadható, súlyos jelenségekből, az könnyű sikert arathat külsőleg, hiszen az elkeseredés vagy a rettenetes gondokba való belefásulás könnyen hajlik kilengésekre és bűnbakot ott keres, ahol ötletszerüleg és könnyelműen rá­fogják. Ezek a könnyűsúlyú politikusok tehát könnyen „számolnak be“. melyest rendelkezést, hogy legalább átmenetileg ezen az anomálián változtassanak. Elnöklő főispán és a kir. pénzügyigazgató felvilágosításai után a bizottság elhatározta, hogy feliratot intéz a pénzügyminiszterhez, amelyben kéri, hogy a vagyonátruházási illeték alapja te­kintetében legalább átmenetileg intézkedéseket foganatosítson, mert a fennálló törvényes helyzet egyesekre sérelmes. Államépitészeti hivatal jelentése szerint a békéscsaba—mezömegyeri ut teljesen készen áll és át is adatott a forgalomnak. A füzesgyarmat— karcagi ut építése nagy erővel folyik. Folyamat­ban vannak a békéssámson—tótkkomlósi, csorvás - gerendási és Orosháza—szentetornyai útépítési munkálatok. A gyulavári uj hid előreláthatólag november 15-én át fog adatni a forgalomnak Készen van a békési Malom-utcai hid is A gyepeséri csatorna­híd november 10-re, a határéri hid november 20-ra adatik át a forgalomnak. A gazdasági felügyelő jelentése szerint a szeptemberi esőzés az őszi árpa, borsó és rozs vetésekre jó hatással volt. Nemkülönben a koráb­ban vetett búza is erőteljesen, egyenletesen fejlő­dik és minden tekiutetben teljesen kifogástalan. nyát, azonban az is természetes, hogy a vármegye alispánját ez a méltatlan és igazságtalan támadás önérzetében mélyen megsértette. Dr. Tardos Dezső maga is érezve magatartásának teljes igaztalan voltát, kereste a módot és alkalmat a sérelem or­voslására. A mai kisgyülés volt az az alkalom számára, hogy elkövetett hibáit orvosolja. Napi­rend előtti felszólalásában nyíltan és őszintén be­ismerte tévedését, a megsértett alispántól bocsá­natot kért, s arra kérte az alispánt, hogy ne en­gedje gyökeret verjen szivében a megbántottság kínos érzete, és bocsássa az egész kellemetlen ügyre a feledés jótékony fátyolát. Mélyen fájlalja, hogy a kisgyülésén azt az indítványt tette annál is inkább, mert hosszú működése alatt meggyőződött arról, hogy az alispán ur páratlan kötelességtudása, szorgalma, kiváló erényei tették ezt a vármegyét a legjobban kormáryzott vármegyék között is az elsővé, mert itt mindig az az elv uralkodott, hogy nem a nép vau a vármegyéért, hanem a vármegye a népért. Lukács György dr. v. b. t. t., Gyula város képviselője a legsúlyosabb legértékesebb, kül­földön is nagyraórtékelt politikusok gárdájá ból való, akinek hosszú, küzdelmekben és eredményekben gazdag pályáján egyik leg­szebb erénye volt az őszinteség, ami visz- szariad minden piaci demagógiától, minden túlzástól és ferdítéstől. Ez a múlt, ez a karrier kötelez. A mi képviselőnk nem azok közül a politikusok közül való, kik hízelegnek a vá­lasztóknak, Nem porhintő és nem utszáli si­kereket kergető, hanem az a magasabbrendü államférfi, aki higgadtan és nyíltan feltárja a helyzetet, de egyúttal megjelöli az utat is — a nehéz és áldozatos munkával szegélyezett utat — amely a jobb jövendőhöz vezet. Ezért látjuk mellette a város választó polgárságának komoly tömegét, ezért veszi körül mindig szeretettel — amikor városunkba jön — az a komoly és hazafias ’.tábor, mely szereti az igazságot, de visszariad minden szélsőséges kilengéstől, az elkeseredett lelke­ket még inkább kifosztó bűnös demagógiától. * Vasárnap két helyen tartott megbeszé­lést Lukács György dr. képviselő Délelőtt 11 órakor a Józsefvárosi Olvasó­körben jelent meg, ahol pár szives szóval Kempf Mátyás elnök üdvözölte és kérte a képviselőt, hogy tájékoztassa a megjelenteket az aktuális politikai kérdésekről. Lukács György dr. nagy figyelem közt vázolta a jelen helyzetet, amely semmiképen sem mondható rózsásnak Szinte katasztrófális méretet önt a mun • kanélküliség. Nem kielégítő, de nómikép vi­gasztaló tudat, hogy ez nemcsak nálunk, ha­nem külföldön is így van Angliában p o. 2 millió 200 ezerre, Németországban 3 millió 200 ezerre teszik a munkanélküliek számát. Ez a szám folytonosan fokozódik. Az Észak­amerikai Egyesült-Államokban a lakosság 5 százaléka munkanélkül van. Némely állam, mint Anglia is, munkanélküli segéllyel akart ezen segíteni. De az államok ezt hovatovább nem bírják. Anglia például 350 millió P-t fizet ki e címen. Olaszország e helyett évtizedekre előre munkaalkalmat teremtett. Franciaország­ban alig van munkanélküli, sőt idegen mun­kások is dolgoznak. (Szó van a gyulai építő munkások foglalkoztatásáról is. Ezt az akciót Varga Gyula dr polgármester indította meg és a terv — remélhetőleg — sikeres lesz.) Nálunk — amennyire ez lehetséges — a munkanélküliségen munkaalkalmak megte­remtésével igyekezünk segíteni. Az állam, a vármegyék és városok erejükhöz mérten út­építéseket kezdenek, vizszabályozásokat indí­tanak s itt-ott építkezés van. Az orosz szovjet — ismerve a kontinen­sen uralkodó helyzetet — sok pénzt dob piacra, hogy forradalmasítsa Európát. Velünk is többszőr próbálkozott de pokoli terve min­dig megtört rendőrségünk éberségén. Baj a hitelkrizis. Pénz van, de bizalom nincs. A bankok nem mernek kölcsönözni. Az eredendő ok: a háború, melyben sok érték pusztult és a szerencsétlen békekötés, mely a gazdasági összhangot megbolygatta, feldúlta az egyes népeknél A gyűlölet szülte vámfalak tették azt, hogy országunk ipara, kereskedelme leszegényedett. A*monarchiában 60 milliós piac állott rendelkezésünkre, most 8 milliós kis nemzet vagyunk. Az ipari álla­mok magukat akarják ellátni mindennel s a külföldet elzárják. A gabonaár leszállásának oka a világ túltermelése, a géperőkkel való dolgoztatás» mely az emberi munkaerőt lefokozza, a terme­lés értéket csökkenti. A szovjet elveszi a pa­raszttól terményét, olcsón a külső piacokra dobja, hogy devalválja az árakat és forradal­masítson. A gazda nyomorúsága természetesen át­száll a kereskedőre, az iparosra és a szellemi pályát folytatókra is. Gazdasági válság ez, hol egy osztály sem boldogul. A boletta elgondolása helyes volt, de az élet keresztülhúzta nagyrészben a számítást. Az áresés fokozódott, a gabonaár 22 pengőről 15-re esett. A közraktárak felállítása sem hoz­hat eredményt, mert az árak nem javulnak. A kartellek működése ellen sok a pa­nasz Megszüntetése a katelleknek nem lenne indokolt, de szükséges, hogy a sok visszaélés­nek, a tulnagy haszon megállapításának elejét vegye a kormány. Erre különben törvényja­vaslat készül. Biztató jel, hogy a mezőgazdasági álla­mok szövetséget terveznek s már konferencia is volt ez ügyben Bukarestben, Sinajában ás Varsóban. a politikai helyzetről. A Józsefvárosi és a Nagyrománvárosi Olvasókörben meg­tartott gyűlések. Nyíltan feltárta a képviselő a belső és külső politikai helyzetet, az okokat, vázolta a kormány intézke­déseit és terveit. Bizalom, szorgalmas munka, töretlen aka­raterő hozza meg a szebb jövőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom