Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-10-25 / 86. szám
LXII. évfolyam 86. szám Szombat Gyula, 1930. október 25 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A békésmegyei közmunkák. Azokra a heteken és hónapokon át tartó vádaskodásokra, amelyek a kormány ellen irányultak és úgy szóltak, hogy tétlenül nézi a nagy munkanélküliséget, nem akar segíteni oly sok család nyomorán, a leghatalmasabban reácáfol a kormánynak az a cselekedete, amellyel az egész országban rendkívül nagyszámú közmunka sürgős megindítását rendeli el. Természetesen most is lesznek gáncsoskodók,akik azt mondják majd : a segítség későn jött, előbb is meg kellett volna már csinálni. Ezek az urak azonban elfelejtik, hogy valóban hasznos és valóban szükséges munkálatok kellő előkészítést igényelnek. Nem lehet igen alapos áttanulmányozás nélkül megállapítani, hogy hol, milyen közmunkák azok, amelyek leginkább szükségesek. Az anyagi fedezetet is elő kell teremteni, enélkül csak rendszertelen kapkodás volna az egész. A meginduló munka nagyszerű zaja majd elnémítja a gáncsoskodókat. A közmunkák megindulása azonban nemcsak azért fontos, hogy munka- alkalmat adjon ezer, meg ezer családnak, de szükség volt már azért is reá, hogy optimizmust öntsön belénk. Hiába nyilatkoztak a legkitűnőbb államférfiak, gazdasági és kereskedelmi szakértők: nincs ok a kétségbeesésre, mert az állam gazdasági alapja szilárd, a pessiinizmus mind erősebb és erősebben terjedt. Most a munkák megindulása újabb reményt önt a magyar társadalomba, de egyúttal jó cáfolat a külföld felé is. Cáfolat főleg annak a Benesnek, aki nemrégen jelentette ki a cseh képviselőházban, hogy milyen nagy gazdasági bajok vannak nálunk. A cseh államalakulat gyengeségét az ilyen kijelentésekkel akarja időről- időre elfelejtetni. állhat meg ennél az első lépésnél, amelyet a gazdasági élet fellendítése érdekében megtett. Tovább kell mennie és intézményesen alátámasztani a kereskedelemnek és iparnak s a mezőgazdaságnak azt a szabadságát, amely nélkül nincs munkakedv, nincs vállalkozó szellem és nincs forgalom. Ha ezen az utón haladunk, akkor a pessimizmus nem vesz majd újból erőt rajtunk és belátjuk, hogy a nemzet gyönyörű múltja, amely keresztülhaladt a történelem minden poklán, legjobb prófétája a jövőnek. — Annak a jövőnek, amely csak a feltámadást jelentheti. Túl az országos érdeken igen nagy jelentőségű a munkák megindulása Békésvármegyére és reánk gyulaiakra, ahol a munkanélküliség annál is nagyobb arányokat öltött, mert itt rendkívüli sok a kubikos és kőműves. Hiszen valamikor Pozsonyt, az árvíz snjtotta Szegedet, az ország másik szélén levő Herkulesfürdőt, javarészt gyulai kezek építették fel. A nagy szegénység és munkanélAz egysógespárt agrárblokkjának vég rehajtó bizottsága a párt értekezlete után ülést tartott, amelyben elhatározta, hogy kéri a boletta árának oly mértékben való felemelését, hogy azzal együtt a gabona ára a termelési költségeknek legalább az alsó ^határát közelítse meg, Kéri azt is, hogy a gabonaár Gyula város 1931. évi költségvetését a vármegye alispánja felülbírálván, azt végleges megállapítás céljából a belügyminiszterhez terjesztette fel Az alispáni megállapítás szeküliség következtében ezek a munkás és ügyes kezek most szinte egy év óta tétlenségre voltak kárhoztatva A munkák megindulása ennek most véget vet. Amint lapunk legutóbbi számában közzétett munkatervből kitűnik, a közmunkák kijelölése is igen célszerűen történt meg. Gyulán a vizes területek feltöltése csatornák építése, például nemcsak munkaalmakat ad, azonban közegészségügyi szempontból is nagy jelentősége van. A folyammérnöki hivatal székházának felépítése, amelyre legelőször Lukács György, városunk képviselője hívta fel a figyelmet, nem csak munkaalkalmat, de a város di- szitését is jelenti. Ep úgy, mint Gyulán, az egész vármegyében is a legcélszerűbben és nagy körültekintéssel lettek a közmunkák kijelölve. Kétségtelenül nagy érdeme ez a vármegye vezetőinek, de elsősorban megyénk főispánjának, aki nemcsak körültekintésről és hozzáértésről, de arról is tett tanúbizonyságot, hogy mily nagy súlya van szavának a kormánynál. Ennek jelentőségét pedig megyénk szempontjából kell értékelnünk. és a boletta közötti differenciát ne csak köztartozások kiegyenlítésére lehessen felhasználni, hanem a boletta tulajdonosa készpénzben minden esetben felvehesse, Agrár körökben egyébként úgy vélik, hogy a boletta árát 6—8 pengőre emeli fel a kormány. P, ezek szerint fedezetlen hiány 290822 P. Minthogy pedig a város államadója 296825 P-t tesz ki, ennélfogva az alispáni megállapítás szerint a pótadó 98 százalék lenne. Természetesen a kormány nem rint a szükséglet 1031282 P, a fedezet 740459 > TD^+A-4-^ felmondás nélkül leg- g/Í 71 /) 7r&f földbirtokra és házra xnéltám Ijr7 7/T7 IjÍtj Jcí-tjL jobban gyümölcsöztet. XXUlGöUJit/AC/ 6 nyos kamatozással folyósít. s JMinclen banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7. lat-iyolc win emeli lel a Hm í Mái. Az agrárblokk a boletta mindenkori készpénzre való beváltását kéri. Gyula város m éri piinja az alispáni megállapítás szerint 98 százaién lenne.