Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-10-25 / 86. szám
2 Bekéi 1930. október 25 Páduai Szent Antal-bazilikája. A „győzedelmes Egyház“ ünnepel, készséges örömmel jubilál valamely dicső tagja halálának, illetőleg a mennyország számára újjászületésének évfordulóján. Ezt az ünneplést százéves időközökben a szokottnál fényesebben, nagyobb pompával szokta megtartani. Erre csak a közelmúltból is számtalan példát hozhatnék föl, de legyen elég a folyó évet, melyben szent Ágoston hippói püspök XV. centennáriumát, a magyar szűz szt. Imre herceg mennyei meg- koronáztatásának pedig kilencszázados évfordulóját tartja. — Ezen évvel azonban nem szűnik meg az Egyház joga. hogy tovább jubiláljon. Már a „Békés“ hasábjain is lel- keshangu felhívás jelent meg, hogy t. olvasói figyelmét a legnépszerűbb Szent, a nagy Csodatevő halála és szenttéavatása hétszázados évfordulójának méltó megülésére terelje. Engemet is ezen cél vezérel, amikor Pádua nevezetességeit ismertető soraimat közölni és a t. olvasóközönség figyelmébe ajánlani bátorkodom. Az Egyház sz. Antal kanonizációjá- val fiát minden nemzet tiszteletének tárgyául avatta, hogy erényeiben kövesse, Istennél való hathatós közbenjárását pedig kérje. Azóta már közel hét- százesztendő múlt el és a legtávolabb fekvő országok népei zarándokoltak sírjához, mely oly varázserővel bir, hogy közelében nem egy lélek nyert már csodálatos képességeket. A páduaiak tudatában voltak, hogy nagy nyereség számukra, ha a Szent sírját őrizhetik, ezért a legnagyobb bőkezűséget tanúsították a drága kincs elhelyezésére szolgáló templom felépítésében. És valóban a sz. Antal-bazilika egyike a középkori hitből, vallási meggyőződésből emelt elsőrendű műemlékeknek. Pádua büszke volt arra, hogy a Szent testét birtokában tarthatja, azért a nagynevű Nikoló da Pisa-t bizta meg a templom fölépítésével és számos világhírű művészt hivott meg, hogy az uj templom díszítésében tudásuknak legjavát nyújtsák. A keresztény elvek uralkodnak az építészet, szobrászat és festészetben. Szent Antal csodáitól átszel* lemült keresztény elme alkotása e főn- séges épület, az égi Jeruzsálem élőképe. Benne láthatók a mennyország lakói, az angyalok és szentek képei bátorítják az élet mindennapi viszontagságai közben elesetteket. Amikor az ember e szentélyben térdeire ereszkedik; úgy érzi magát, mintha a hit szárnyain lebegne. — A főkápolna — melyben a Szent hamvai nyugosz- nak — az arany és ezüst lámpa, a drága márványok szemet kápráztatnak. A művészet remekei azok a finom dom- bormüvek, amelyek a Szent nevezetesebb csodáira emlékeztetnek (majd ezeket is bemutatom és ismertetem) és körülveszik az oltárt. — De a legdrágább gyöngyök, melyek Isten színe előtt leginkább bírnak értékkel: a lelki élet és feltámadás, a nagy bűnök megtérése, az eretnekek megigazulása. Ez a templom tornyainak csúcsaival, hatalmas hajóival, hét kupolájának fönségével már messziről hirdeti a vándornak, hogy ez Pádua nagy szentjének bazilikája. „Valóban az Ur van e helyen. Ez a hely nem egyéb, mint az Isten háza és a menny kapuja.“ Horváth J. Ferenc. Elkészült a közigazgatás racionalizálásáról szóló tervezet. Magyari Zoltán egyetemi tanár most készült el a közigazgatás racionalizálásáról szóló javaslattal. A javaslat adatai szerint Magyar- ország költségvetése a szanálás kezdetén 300 millió aranykoronával maradt alatta az 1900-as történelmi Magyarország költségvetésének, viszont az idei költségvetés 150 millió aranySzeged városa hatalmas keretek között ünnepli történelmi jelentőségű nagy eseményét: a Fogadalmi templom felavatását. A felavatásra nagybányai vitéz Horthy Miklós, a kormányzóné, a pápai nuncius, a kultuszminiszter, Tormai Cecil és sok más előkelőség! kisóretébenl szombaton* reggel 8 órakor különvonalon érkezett Szegedre. A hatalmas ünnepség melyet a rádió is közvetít és melynek rendezője vitéz Shvoy Kálmán dandárparancsnok, a város vezetőségével kapcsolatban már minden részletében pontosan kidolgozva és előkészítve áll. A Programm kiemelkedő pontjai: a szegedi 9-ik gyalogezred ünnepélyes átvétele, a Fogadalmi templom, a Templom tér, a magyar Szent Márk tér és az azt körülvevő nemzeti emlékcsarnok felavatása, a téren levő törtónelm i emlékmű leleplezése, a Dohnányi hangverseny a Fogadalmi templom hatalmas méretű, koronával nagyobb, mint az 1900 évi Nagy- magyarország költségvetése volt. Az adózók vállaira 251 ezer közalkalmazott eltartása nehezül és ugyanakkor mindössze 329 ezer a jövedelmi adót fizető adóalanyok száma. — A minisztériumokban több aktát gyártanak most, mint ezelőtt a 20 milliós Magyarországon különleges rendszerű orgonáján, a MANSz kiállításának megnyitása, melyet a Főméltó- ságu asszony — ki a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének meghivására megy Szegedre — ünnepélyes külsőségek között nyitjmeg, melyen Tormai Cecil a szegedi Leánykor ünnepélyén tart nagyszabású tagavatási beszédet. A fényes ünnepségekre az egész város lázasan készült. A hivatalokban, iskolákban már szerda óta szünetel a munka. A „Magyar Hét“ a magyar mezőgazdasági termelés megerősödését is hirdeti. Magyarok! a magyar föld termékeit fogyasszátok! A ,,Magyar Hét“ október 18—26-ig tart. Köriratok a vármegyénél Csongrád vármegye felirt a keresk. miniszterhez a kisiparosok részére engedélyezett hitel feltételeinek módosítása tárgyában. Nevezett vármegye ugyanis megállapította, hogy a kisipari hitel, amihez az iparosság évek óta tartó sürgetés után most végre hozzájutott, oly súlyos feltételek mellett nyujtatib, hogy az iparososztály nem bírja azt igénybe- venui. Ilyen súlyos feltételű hitel egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a súlyos válságokkal küzdő iparostársadalom helyzetén segítsen. Csongrád vármegye tehát azt kéri, hogy a kisiparosok részére nyújtott váltó- hitel hosszú lejáratú amortizációs kölcsönné alakittassék át. Ugyancsak Csongrád vármegye kéri, hogy a kormány tűzze napirendre a Duna—Tisza csatorna mielőbbi megépítését és pedig olyan módon, hogy a csatorna Csongrádnál torkolják be a Tiszába. Közöltük, hogy ugyanebben az ügyben Szolnok vármegye is felirt a kormányhoz, de azzal a különbséggel, hogy a csatorna betorkolása Szolnoknál legyen. Csongrád vármegye köriratát hosszasan indokolja és előadja, hogy a Duna—Tisza csatornának Csongrádnál való betorkolása felel meg az ország érdekeinek, mert ily módon a csatorna a Tiszának hajózható medrét majdnem a közepén érinti és annak a legnagyobb mellékfolyóját, a Hármas-Köröst egyenes voNagy ünnepségek a szegedi Fogadalmi templom felavatásán.
