Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-09-13 / 74. szám
4 Békés 1930. szeptember 13. A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsárpan* gás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fehér nyelv, kábultság, fülzugás, halvány aroszin, kedvetlenség a természetes „Fereéc József“ keserüviz használata által sok esetben elmúlnak. Az orvosi világ a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a magyar FereiC József vízről, mert hatása megbízható és rendkívül enyhe A Fdrenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható Juhászlegény, szegény juhászlegény c. dalos játékot adjak elő a Gyulai Épitőmunkások mü kedvelői vasárnap este a színkörben A jótékony- célu, olcsó helyéru előadásra felhívjuk az olvasóink figyelmét. A frizura mindig stilus kérdése, azonkívül függ az egyéni ízléstől is Hogy milyen hajápoló szert kell választani, azt megszabja a modern frizura legfontosabb követelménye : a hajnak simulókony, elegáns esése. A rendszeres mosás minden héten Pixavon shampoon- nal, csillogó ragyogást, laza teltsóget és olyan simulékonyságot ad a hajnak, amellyel nagyon könnyen lebet a frizura stilusát bájos sajátossággal kiemelni. A könyvviteli gépek és szerepük a modern nagyüzemben cim alatt dr Sehr ans András köz gazaaságtudománykari előadó, egyetemi tanársegéd cikket irt az Adó és Könyvvitel most megjelent számában, amelyben ábrákkal illusztrálva vázolja az egyes könyvviteli gépek szerkezetét, használati módját, jelentőségét és alkalmazását. Fontosabb cikkek még: dr Sseléngi Ödöntől, Gyakorlati kérdések a jövedelemadónál, Balogh Károlytól, A racionalizálás fogalma, története és köre. dr. Baross Józseftől, Gyakorlati megvilágítás az adásvételi szerződések itletékezése köréből, Ssáse Antaltól, A magyar auditorkérdés jelentősége. A folyóirat közli még a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elvi jelentőségű állás - foglalását a tisztességtelen verseny kérdésében, valamint a megjelent lendeleteket és adónaptárt. A lap kiadóhivatala (Budapest, VIII., József körút 86) szívesen küld mutatványszámot és adó és könnyvelési ügyekben díjmentesen ad felvitágositást. Anna Geiger-Gog: Soha többé . . . Regény, fordította űr. Braun Soma, Anna Geiger Gog könyve magasra kiemelkedik a háborús regények ma már beláthatatlan áradatából és minden figyelmünket megérdemli. Hőse nem a harctereken szenvedő katona, nem a fegyverben álló férfinép, hanem a Hinterland és ebben is a hadiárvák, akikben a német Írónő a háború legszerencsét lenebb és szánalomra legméltóbb áldozatait látja. A regény főszereplője Heini Jedermann, egy kis német hadiárva, akinek erősebb a lelke mint amilyen rosszul táplált és törékeny teste volt és aki nem egészen tizenhat éves korában örökre elment az emberek közül Heini tizenhat éve azonban bővelkedett az eseményekben és telje sen valóra váltotta azt az arab közmondást, hogy az élet gazdag eseményei adják meg annak igazi tartalmát. Heini apját szinte ugyanazon órában tépte szét a gránát, amikor megszületett és ettől az órától kezdve folytonos bánat és szenvedés volt az osztályrésze. Élettörténete azonban ennek ellenére sem lehangoló, bus olvasmány. Szóhoz jut a humor is benne és a változatos és gyorsan lepergő eseményeket bearanyozza az ifjúság utánozhatatlan bája és ragyogása. Heini sok mindenen keresztülment rövid életében, az esetné- mények nyomot hagytak lelkében, de soha egy pillanatra sem tudták megrendíteni hivő optimiz musát. Az embereket szeretettel nézi és kiérdemli tetteivel szeretetüket. Optimizmusa az, amely egészen egyedülállóvá teszi ezt a szó legigazibb értelmében tiszta és magas etikáju regényt, amelyet nyugodtan adhatunk kezébe a fölserdült ifjúságnak is. A regény magyar kiadását német eredetijének két színes képe, Max Ackermann művészi festményei teszik még értékesebbé. Magyar Hét. A kereskedelemügyi miniszter megbízásából és fenhatósága alatt, az ország kereskedelmi és iparkamarái ez év október 18—26-ig újból Magyar Hetet rendeznek. Ennek az actiónak célja, a magyar ipari és mezőgazdasági termelés fokozottabb párto lása, és a magyar áruk támogatásának tudatossá való válása. A magyar áru árban és minőségben, egyaránt verseny képes a külföldivel és a magyar áru előnybe helyezése mindenkinek közvetlen érdeke, mert egyedül a fogyasztás és a belföldi termelés emelése vezethet a munkanélküliség megszüntetéséhez, ami az általános kereseti viszonyok javulásának és a jólét emelkedésé nek, egyik nélkülözhetetlen feltétele. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint minden esztendőben több árut hozunk be a külföldről, mint a mennyit kiviszünk. Az 1929. évi 1107 millió pengő behozatalból 426 millió pengőt vagyis kereken 40%-ot tesz ki a készáruk behozata, ami azt jelenti, hogy a múlt évben fejenként 53 P értékű külföldi iparcikket vásárolt az ország minden lakosa. A háború óta még az amerikai kivándorlók haza küldött milliói is elapadtak, mely összegek azelőtt a közgazdasági élet felelevenítésére szolgáltak. Az országnak külföldön elhelyezett tőkéi nincsenek, ellenkezőleg jelentős kamatmennyiséget fizetünk a külföldnek. A fizetési mérleg kedvezőtlen alakulata drága külföldi tőkehasználatot, vagyis magas kamatot jelent, ami az ország elszegényedésére vezet. Ennek megakadályozására szolgál a hazai ipar és mezőgazdaság pártolása. A rendelkezésre álló adatok szerint az 1929. esztendőben külföldről 3,939 000 P értékű cipő, 33,591 "000 P értékű gyapjú szövetet, 5,207 000 P értékű kalapot, 4,011000 P értékű fehérneműt és 31,530 000 P értékű papirost hoztunk be kültöldről. A Magyar Hét tehát nem egyéb, mint az egész ország megmozdulása a magyar ipar és általában a magyar termelők szolgálatában, megtanítása a magyar vevő közönségnek arra, becsülje meg a magyar munkát és a magyar gyártmányú árukat mert ezzel szolgálja legjobban a magyar közgazdaság és a magyar haza érdekét, la és minden este makói ÁRKUS JÓZSI hírneves cigányprímás és zenekara muzsikál a GyAC clubhelyiségében. Irt» .VÁDOK JENŐ. az OMME titkára. A magyar kereskedelem legnagyobb országos érdekképviselete az OMKE, régóta folytatott nívós küzdelmet a kirakodóvásárok leépítése érdekében. Annyit sikerült elérni, hogy ígéretet tett a kereskedelmi minisztérium a sérelmek orvoslására, de — minden esetre szép az őszinteség — nyíltan kijelentette, hogy az Ígéret beváltására csak hosszabb idő múlva kerülhet sor. Pedig nagyon is égető a probléma! Hogy mennyi mindenféle visszaélés fordul elő a kirakodóvásárokon ,hány féle fondorlattal csapják be a mitsem sejtő közönséget, azt talán végigsorolni fölösleges is volna, meg nem is lehetne. Leggyakoribb az, hogy szédelgő módon feldicséri áruját a vásáros, elsőrendű minőségű portéka árát számítja és a legsilányabbat adja érte Kedvére kialkudhatja magát a vevő a vásárban. IgeD. De olyan magas árat kérnek mindenért, hogy nem tud olyan keveset Ígérni, amennyiért még mindég nem drágán vásá rolt s nem ludhatja, hogy nem alkudott-e keveset. Amikor mérésre kerül a sor, vagy már csalafinta módon mérik az árut, vagy előbb rendesen lemérik, csak mire becsomagolják, lesz észrevétlenül kevesebb az áru, amit persze csak otthon, kicsomagoláskor vesz észre a vevő, amikor a vásárosnak csak bottal ütheti a nyomát Még ma sem múlik el vásár, amelyiken ne láthatnánk siró vagy szitkozódó asszonyokat, akik utólag veszik észre, hogy a pénzvisszaadásnál, váltásnál csapta be őket valamelyik vásáros, de utólag már nem lehet azt bizonyítani. Semmi értelme és célja, semmi haszna és előnye nincs ma már a kirakodó vásároknak. Talán csak nem akarják elhitetni azt, hogy a vásáros ládájából nagyobb választékot tud kirakni a közönségnek, mint a nagy üzlet- helyiségeket megtöltő dús áruraktárakkal rendelkező helybeli kereskedők ? A nyilt üzlettel biró kereskedők egy ró- ■ze is eljárogat egy két vásárra Miért ? Mert egy más vásárbeli vásáron való megjelenéssel az ottani vevők pénze egy részének hazahozatalával igyekszik kárpótolni magát azért, hogy a más városbeliek is eljöttek előbb ide s elvitték az itteni vovőközönség pénzének egy részét. Ha idegen árusok nem jönnek ide, a helybeliek sem lesznek kénytelenek máshová menni. Közben az áru porosodik vagy ázik, de minden esetre törődik, romlik, „hóvlizódik“ s mivel a kereskedelem árukészletei is egyik lényeges részét képezik a nemzeti vagyonnak, a nemzeti vagyon egy része megy igy tőnkre. Volt idő, amikor az országos vásárok kulturmissziót töltöttek be; olyan árukat ismertettek meg a városka lakosságával, aminek azelőtt még a létezéséről sem tudott. Azonban ma, amikor éppen maga a kereskedelmi minisztérium is elismeri egyik rendeletében, hogy ma már mindenütt elég fejlett a kereskedelem a helybeli igények kielégítésére, akkor szó sem lehet a kirakodó vásárok szükségességéről. Az áilatvásárokra továbbra is nagy szükség van, ezeket nem akarjuk érinteni. Ami pedig a városok helypénzszedési szempontjait illeti, rá kell mutatnunk arra, hogy az idegen vásárosok talán sehol, de itt semmi esetre sem fizetnek kereseti adót, mig ha az egész forgalmat a helybeliek fogják lebonyolítani, akkor a helybeli kereskedőknek nemcsak forgalma, forgalmi adója, a városnak ebből is járó részesedése, hanem a keresetük, kereseti adó alapjuk s igy a város kereseti adó jövedelme is nagyobb lesz, mert hiszen tudvalevő, hogy a kereseti adó, bár azt a kincstár veti
