Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-08-16 / 66. szám
Józsi. Irta : Radványné Ruttkay Emma. Ma az volt a dolga, hogy a lóbogarakkal vesződjék. Igaz, hogy már egy hete, vagy talán kettő is, hogy azt csinálja és fogja még, ki tudja meddig. — Mert átkozott rusnya féreg az a lóbogár. Nem marad meg attól a gyep. Kitúrja-furja, fel- dombositja még a gyökereit is. De csak itt ezen a helyen, a nagy szökőkút körül, ahol a legkényesebb úri népek járnak. — Máskor olyan sima volt itt a gyepes térség, mint a tenyerem és zöld, mint a sima tenger, most ne aggy' Isten, hogy megfoghassa a gyökér a földet, mint elsárgul. — Fene a fajzatodba, — mordul fel Józsi és végig tapsikolja deszkatalpakon, deszkaalkotmánnyal az egész térséget, akárcsak káposztát taposna. De mire a túloldalra ér, amott elöl már újra kezdheti. És még azongyák, hogy az a disznóféreg csak éccaka furkál. — Mindegy magának, hogy mit csinál, — mondom neki séta közben — a fizetés csak jön. — Gyünni, gyün, hiszen 12 esztendeje itt dolgozok én már a ligetben, de azért mégis csak jobb szereti az ember, ha láccattya van a munkának. Józsival többször összetalálkoztunk már a ligetben. Van úgy, hogy februárban köszön rám, amikor a bokrokat nyesi, de néha nyáridon egy- egy magas szilfa tetején mesterkedik, hogy horgot vessen a száraz ágaknak, miket aztán odalenn a többien lerángatnak a fáról. Mikor az „Aggvon Isten“ elhangzik, meg kell keresni a lombok közt Józsit Aztán az ember csak úgy felszól: van-e fönn sok kakuk-fészek, vagy: mit csinál a karkály ? Akkurátusos felelet jön, mert hát az már tudnivaló, hogy kakuk-fészek nincs is, hiszen más madár fészkibe rakja a tojást is a kakuk, — a harkály az meg a harmadik határban kopácsol, ha meglátja Józsit a lombok közt. Tudja, hogy recsegés-ropogás kerekedik a legsűrűbb lombok közt, ha a „kétlábú“ ott megjelenik. — No de — mondom — most mégis csak könnyebb itt a lóbogarak fejét barackoloi, mint odafönn a toronymagas fákon kúszni mászni ? — Azér én aztat mégis jobb szeretem, erős- ködik Józsi, mer én világéletembe már odahaza Körösön is ollan nadrágszaggató, famászó gyerek vótam. — Az ám, mi újság otthon ? — Most megyek majd két innepbe. bemutatkozók az anyámnál. — Örül majd ugye ? — Örül hát, kivált mikor befalom a nagy tál tötöttkáposztát, meg egy rúd rétest. Csakúgy ragyog a szeme. Dehát jó az, amit az anyám főz! — És a gyerekkori pajtások ! Jó egy kicsit köztük lenni, persze, hogy jó. — A fenéket jó. Nagyon buták azok én- hozzám. Mer — lehet mondani — én itt növekedtem Pesten a ligetben, a locsolónál voltam gyerekkoromba. — Aztán, ha ük beszélnek nekem, én- gem az nem érdeköl, — ha én beszélek nekik, aztat ük nem értik Nem is bírom ki egy napnál tovább otthun. Mégis csak más itt Pesten szórakozni. Jó helem van. a fölfigyelő házban rendes szállásom, csak osztég az az egy a baj. hogy ha kilencre otthun nem vagyok, ugornyi kő — Ugorni ? — Persze, mer be van zárva a kapu, oszt a palánk magas, de az se baj, ösmernek éngem a kutyák. — No, tessék má nézni ezt a tábla gyepet, sose zödül ez ki. Tegnap még szép vót, ma, ehun-e, mind fölrücskölte a lóbogár. Józsi a falu elszármazottja csak döngeti a füves földet, itt-ott beletörüli izzadó tenyerét a bricsesz oldalába s megmosolyogja a gatyás földit) ha éppen errevetődik bámészkodni. — A nagy tábla aranysárga, ringó buzavetések álmában talán még megjelennek néha, máskülönben eszébe sem jutnak, talán akkor sem, amikor a pék cipóját megszegi. Mert Józsi kertészlegény. Városi „állás“ Mintásán kirakott pompás virágszönyegen legelteti a szemét. Istenkém, hol van ettől a pipacs, a búzavirág, meg a szarkaláb ? Pompázatos dáliák, dús rhododendronok élik itt világukat s ha az áldott feketefölddel tövükbe téved egy pipacsvirágmagja, a félénkén sarjadó kis ágacskát kitépi Józsi, a keresztlegény . . . Délután fél 7 órakor Nemzetközi Mária ünnepség az Ünnepi Csarnokban. Augusztus 21—22-én Nemzetközi Katholi- kus Pedagógiai Érekezlet. Augusztus 21—22-én katbolikus jogtudósok, publicisták, államférfiak értekezlete. Augusztus 22-én Mária Kongregációk nemzetközi gyűlései. Délután 6 órakor nemzetközi katholikus irodalmi estély a pesti Vigadóban. Augusztus 21—23án nemzetközi katholikus szociális napok. Augusztus 23 án nemzetközi katholikus orvoekongresszus. Orialiüran az aigiploian. A folyó évi szeptember hó 28-án a belvárosi plébánia templomban rendezendő orgonahangverseny széles körben keltett érdeklődést. A rendező-bizottság állandó permanen- ciában van s mindent elkövet, hogy az egy- házmüvészeti esemény minden tekintetben kiváló, nívós s a mindennapok szürkeségét megszépítő és emelkedett szellemű legyen. A főváros előkelő művészeivel folynak a tárgyalások s ezek eredményéről — annak idején — tájékoztatjuk olvasóinkat. A gyulai Szent Cecilia énekkar két hatalmas, klasszikus számmal szerepel. P Alleluja. Händel: »Messiás“ c. oratóriumából a 42. részt énekli a vegyeskar. 2. Händel : Messiás c oratóriumából a 44 részt (Egy ember vétkéből lön bünhödó- sünk, a halál) énekli a férfi és női kar. Az oratórium jelzett részeinek német sző vegét Tamássy Dezső reálgimnáziumi tanár fordította. Orgonán kísér dr. Kovalszky Róbert( vezényel Huszár László karnagy. törlesztésére fordítandó. Mindezek figyelembevételével a vármegye jövő évi háztartási költségvetése, az ideinél legfeljebb másfél százalékkal magasabb pótadóval lesz megállapítandó, ami viszonyítva a többi vármegyék pótadójához, még mindig a legkisebb az egész országban. Egyébként a költségvetést a vármegye alispánja a közgyűlés előtt 10—12 nappal közzé fogja tenni a vármegyei hivatalos lapban, hogy a törvény- hatósági bizottság tagjai azt kellőképen áttanulmányozhassák és a közgyűlésen arra nézve megfelelő észrevételeiket megtehessék. A budapesti Szent Imre ünnepségek programmja Augusztus 16 -23. A Pápai Legátus fogadása. — A Szent Imre szobor felavatása. — Kongresszusok. — A pápai Legátus tábori miséje a Vérmezőn. — Szentségen hajákörmenet a Dunán. Eucharisztikus népgyülés. — Szent Jobb körmenet, — Az országgyűlés Szent Imre ünnepe. — Nemzetközi katolikus irodalmi estély és kath. orvoskongresszus. Augusztus ltí án délelőtt 10 óra 10 perckor a Pápai Legátus fogadása a Déli vasúti pályaudvaron. Augusztus 17 én reggel 8 órakor a Szent Imre szobor felavatása a Horthy Miklós körtéren a Pápai Legátus jelenlétében. Augusztus 16—18 án a Credo Egyesület országos kongresszusa. Augusztus 16—18-án nemzetközi kath. Alkoholellenes kongresszus. Augusztus 16—22-én a XV. nemzetközi katholikus Eszperantó világkongresszus. Augusztus 17— 18-án a Mária Társulatok országos gyűlése az Irgalmas Nővérek szék- házában. Augusztus 18 án az Union Cleri pro Mis- sionibus nemzetközi gyűlése az egyetemi templomban. Délután 5 órakor Nemzetközi Katholi kus Női nap az Ünnepi Csarnokban. Este 8 órakor Üdvözlő és Ismerkedési Estély az Ünnepi Csarnokban. Augusztus 18—20 ««nemzetközi katholikus ifjúsági kongresszus. Augusztus 19-én reggel fél 9 órakor a Pápai Legátus tábori miséje és áldásosztása a Vérmezőn Délelőtt 10 órakor a mise után nagy eucharisztikus magyar népgyülés a Vérmezőn. Délelőtt fél 11 kor németnyelvű eucharisztikus népgyülés a Városmajorban. Délelőtt 11 órakor Nemzetközi Eucharisztikus Főgyülós az Ünnepi Csarnokban. Délután 6 órakor Krisztus Király diadal - útja a Dunán. Szeutsóges hajókörmenet a Felsőmargitsziget és az összekötőhid végpontokkal. Az egyházi ünnepség befejezése után nagyszabású kivilágítás és tűzijáték. Augusztus 20 án reggel 9 órakor Országos Szent Jobb kőrmenet a lipótvárosi Bazilikától az Andrássy-uton át a Milleniumi emlékműig Délben 1 órakor az országgyűlés Szent Imre ünnepe az országház kupolacsarnokában. Délután 3 órakor Internacionális Katho- ikus Legény-nap. Augusztus 21 én délelőtt 11 órakor Mária- kongregációs emléktábla leleplezése Budán.
