Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-07-26 / 60. szám
LXII. évfolyam 60. §xám Szombat Oynla, 1930« julius 36. Előfizetési árak; Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Lukács György Londonban. Városunk országgyűlési képviselője néhány héttel ezelőtt Genfiben, most pedig e napokban Londonban emelte fel szavát a magyar ügy érdekében. Ennek a londoni útnak a jelentősége kétszeres. Jelentős azért, mert ha az interparlamentáris konferencia, amelyen most Lukács György beszélt, nem is hozhat határozatokat, amelyek a mi bajainkon gyökeresen segiteni tudnának, mégis szava mesz- szire elhangzik. A latin közmondás: gutta cavat lapidem, a csepp lassan kivájja a sziklát, nagy igazságot rejt magában. Ha pedig sok olyan csepp esik arra a sziklára, mint amilyen Lindhagen svéd delegátus beszéde volt, aki azt javasolta, vesse fel a konferencia azt a kérdést, vájjon nem érkezett-e el az ideje az elhamarkodott békeszerződések révén felállított határok revíziójának, akkor az a szikla, amely a mi boldogulásunkat zárja el, szétmálik és mi feltámadunk. A másik nagy jelentősége a londoni útnak az volt, hogy módjában állott a magyar delegációnak s igy Lukács Györgynek a magyarok nagy barátjával, Rothermere lorddal behatóan tanácskozni. A kishitüek, akik mert a nemes lord akciója még nem érlelte meg a gyümölcsöt, már hajlandók azt hinni, hogy rajtunk már ez sem segít, azok persze most sem tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget. Mi azonban erős meggyőződéssel hisszük és a külföld folyton fokozódó rokonszenvéből látjuk, hogy a nagy lord eddig is már nagy eredményeket ért el számunkra és ha nagy műveltségű és sok európai nyelven beszélő államférfiak, mint Lukács György, a külföldön folytatják és alátámasztják az ő munkáját^ annak eredménye nem maradhat el. Persze a nagy Zrínyi mondása „az sebünk senkinek úgy nem fáj, mint miné- künk, senki sem érzi nyavalyánkat úgy, mint mi“ ma is igaz. De ma sajtó van, ma rádió van, ma Európa egyik sarkában egy pillanat múlva meghallják azt, amit a másik sarkában beszéltek. A technika csodáján kívül azonban a háború utáni nyomorúság kezdi Európát megtanítani arra, hogy büntetlenül egy népet sem lehet tönkretenni, mert egy nép igazságtalan tönkretétele maga után von olyan konfliktusokat, amelyek egy uj háború csiráját rejthetik magukban. A kishitüeken kívül azonban azok, akik ellenzik a mai kormány- politikát is, úgy okoskodhatnak, hogy nincs szükség külföldi utakra, mert ha bent a kormány jó politikát csinál, akkor lesz boldogság, gazdasági prosperálás, Trianon dacára is. Mi is hangoztattuk sokszor e helyen, hogy a kormány politikájával nem mindenben tudunk egyetérteni. KétségAz 50 százalékon felül pótadóval adminisztráló községek költségvetéseit, amint már megírtuk, a miniszterközi bizottság vizsgálta felül és állapította meg a költség- vetési pótadó százalékot. A miniszterközi bizottságnak vizsgálata alapján, a belügyminiszter rendelete most érkezett le a vármegyéhez. A rendkívüli hosszú és terjedelmes leiratból hözöljük az alábbi fontosabb részeket. A belügyminiszter Békés község költségvetését 90 százalékos pótadóval állapította meg. A vármegye összes községei között tehát Békés az egyedüli, amely ilyen magas pótadót vethet ki. Békés községre nézve elrendelte a leirat, hogy a halottkémi orvosi állás, ha az megüresedik, megszüntetendő. Az 5 községi előfogat háromra szállítandó le. A közvilágítási költség nemcsak Békésen, hanem a legtöbb községben, a pótadónak 10—12 százalékát teszi. Ezt a belügyminiszteri leirat kifogásolja s azt kívánja, hogy ezek a költségek 7 százalékra mérsékeltessenek. Hogy azonban ez, a fennálló szerződés ellenére hogyan lehetséges, azt a leirat nem mondja meg. Észrevételezi télén ül sokat tett a Bethlen kormány az ország érdekében, de véleményünk szerint ma már gyorsabb léptekkel kellene haladni a háború előtti magyar szellemtől áthatott liberális politika felé, mint ahogy az ma történik. De azt azonban el kell ismernünk, hogy a mai határok mellett a kis Antant, minden bukaresti konferencia dacára is gyűlölködő és teljes gazdasági tönkretételünket célzó politikája mellett, békebeli viszonyokat semmilyen kormány sem tudna teremteni. A külföld meggyőzése oly feladat, amelynek teljesítése ma egyike a legnagyobb nemzeti érdekeinknek. Lukács György ezt a feladatot a legnagyobb önfeláldozással, nagy tehetséggel és sikerrel végzi már esztendők óta. Nemcsak a gyulai kerület, de az ország háláját is kiérdemelte ezzel a munkájával, amelytől az elismerést senki se tagadhatja meg. a belügyminiszteri leirat, hogy a faiskolák fokozottabb jövedelmezőségéről a községek gondoskodjanak, mert máskülönben azok megszüntetése iránt lesz kénytelen intézkedni. Az igaz, hogy a faiskolák közvetlenül nem sok jövedelmet hoznak, de annál nagyobb a hasznuk közvetve, mert a községeket és azok lakosságát olcsó csemetefákkal látják el és ezáltal a községeknek és a köznek nagy előnyt nyújtanak. Kimondja a leirat azt az elvi álláspontot is, hogy a községekben uj állások csak ott rendszere- sithetők, ahol a rendszeresítéssel járó költségek következtében, a pótadó az 50 százalékot nem haladhatja meg. Ezen álláspont alól azonban a szükséghez képest bizonyára sok kivételt kell tenni, mert a helyzetek és szükségletek különfélesége miatt ilyen mereven ezt a fontos kérdést eldönteni nem lehet. A belügyminiszteri rendelet általában kifogásolja, hogy a községekben az alkalmazottak száma túlméretezett és alapelvként megállapítja, hogy minden 1000 lakosra szervezhető egy rendszeresített állás. Ez az elméleti megállapítás azonban a gyaBetéteketfeliaonaás né,*ül ,effKölesönöket földbirtokra és házra méltájobban gyümölcsöztet. o nyos kamatozással folyósít. Minden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Festi Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7. A. községek költségvetési pótadó százalékának megállapítása.
