Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-01-19 / 5. szám

2 Békés 1929 január 19. indította abban az irányban, hogy különösen az adó- és vámpolitikát gyökeresen megjavítsa s mindent megtesz ebból a szempontból ad­dig, amig az államháztartás veszélyeztetve nincs. A királykérdésben ugyanaz az álláspontja, ami azelőtt: nem időszerű és nem is szabad vele foglalkozni. A sajtóról leveszik a bi­Kedden reggel 9 óra tájban súlyos auto- mobilszerencsótlensóg történt a Békéscsaba és Gyula között fekvő Veszei-hidnál. A Bp. 28—181. számú Steyer kocsi nekirohant a hid kármórőjónek, felborult és utasait maga alá temette. A szerencsétlenül járt autó után nem nagy távolságban haladt egy autó, amelyen Györkös Károly orosházi csendőrszázados ült, aki a szeroncsétlenség színhelyén megállittatta az autót és segítségére sietett az autó utasai­nak Az autó romjai alól három férfit húztak ki, akik mindhárman súlyos sérülteknek lát­szottak. Az ármentesitő társulat közeli telefonján értesítették a gyulai és békéscsabai mentőket, akik a három sebesültet a békéscsabai köz- kórházba szállították. Megállapítást nyert, hogy az autó utasai Tibor Andor a debreceni tincseket, nem lesznek többé lapmegszünte­tések és betiltások. Készül a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvény is. A miniszterelnök azzal végezte beszédét, hogy a »respublict suprema lex« elvét kell mindenkinek, mindenekelőtt szem előtt tar­tania. A miniszterelnököt hosszasan ünne­pelték. Merkur cipőgyár igazgatója és két barátja Singer Sándor és Brilliáns Miklós, akiknek sérüléseit a kórházban bekötözték. Tibor Andor a bekötőzés után nyomban elhagyta a kórházat. Singer Sándor, aki bor­datörést szenvedett és Brilliáns Miklós, aki koponyáján sérült meg, a kórházban marad­tak, azonban sérüléseik nem életveszélyesek. Györkös századosnak a szerencsétlenül járt autó kilomótorjelzőjóről leolvasott megái lapitása szerint az autó 72 kilométeres sebes­séggel haladt. A vett telefonértesítés után a gyulai mentőautó is azonnal a helyszínére robogott, de már akkor a sebesülteket a csabai kór­házba szállították s csak a sérülést nem szen­vedett soffőrt találták a megrongált autó mellett. Az ügynökök — épp úgy, mint a buda­pesti sertésvásáron — márciusra áremelkedést sejtenek és remélnek és igyekeznek előmoz­dítani a hizlalás elleni agitálásukkal. a gaz­dáknak márciusra nagy áresést jeleznek, való­ságos sertéskrachot harangoznak be. Beszélik a gazdáknak, hogy a saját érdeke ellen vét, ha tovább is hizlal. A rémhírek terjesztése mellett, — ame­lyek azonban sok helyütt egyáltalában nem találnak hitelre a józan gondolkozásu gazdák­nál — az ügynökök az állatok összevásárlásával is segítik megalapozni a tavaszra tervezett árn- hiányt és ezzel kapcsolatos árdrágulást. A sertéstenyésztés mai helyzete mellett igen veszedelmes ez a spekuláció és az ügy­nökök rémhirterjesztő hadjárata, mert a vidé­ken ma alig keresik a hízott sertést. A keres­kedők csak éppen a legszükségesebb meny- nyiséget hozzák fel a fővárosi sertósvásárra, mert igy akarják megtartani mai nívóján a sertésárakat. A közvetítő kereskedelemnek ez a vissza­térő káros manővirozása ismét csak arra készteti a fogyasztókat, akik végeredményben erre a spekulációra ráfizetnek, hogy sürgessék a teljesen szabadon működő közvetítő kereskedelemnek valamikép­pen való megrendszabályozását, mert, ha valóban végre tudják hajtani tervei­ket, veszedelem fenyegeti nemcsak a sertés­tenyésztést, de a fogyasztók kárára uralmuk alá kerül a sertéspiac. Autószerencsétlenség Békéscsaba és Gyula között. A.z autó utasait Györkös orosházi csendőrszázados részesítette első segélyben. Olasrail szemben döntő összecsapásra M\ igsziái. Belgrádi jelentés szerint a jugoszláv hely­zetről a belgrádi politika egyik beavatott sze mélyisége azt mondja, hogy a diktatúra be nem vallott igazi célja az, hogy Jugoszlávia zavartalanul felkészülhessen az Olaszország­gal való döntő összecsapásra A jugoszláv po­litika tengelye eddig is odairányult, hogy mi nél erősebb frontot vonjon Olaszország felé. A külpolitika a francia orientáció által már nagyrészt el is végezte feladatát, amennyiben a jugoszláv-francia katonai szerződés teljes mértékben biztosítja Franciaország támoga­tását. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy az adriai hegemóniáért megindult küz­delem háborús konfliktust fog előidézni. Ju goszlávia már évek óta készül erre a nagy összecsapásra, titokban nagyarányú fegyver­kezéseket folytat. Miután a parlamenti kormányzat nem adta meg a lehetőségét, hogy korlátlan mór tókben fordíthassanak óriási összegeket fegy verkezósre, ezért vált szükségessé a katonai diktatúra életbeléptetése, hogy ezáltal a par­lamenti ellenőrzést elkerülhessék A királynak nem volt más választása minthogy deferáljon a katonai tanácsadók előtt és a diktatúra fegyverét válassza a parlamenti ellenőrzés meghiúsítására. Azt az időt, amig Jugoszlávia befejezi fegyverkezézét és elkészül a nagy küzdelemre, 3—4 évre becsülik. Ügynökök rémitik el a gazdákat a sertéshizlalástól A közvetítő kereskedelem újabb manővere a sertéshús árának emelésére. A fővárosi sertésvásáron a spekuláló ke­reskedők és fizetett ügynökök a márciusi ser­tésdrágulást harangozzák be jó előre. Most vidéki jelentések alapján arról ér­tesülünk, hogy a spekuláció már a vidéken is meg­kezdte tavaszra végrehajtandó árdrágí­tásának előmunkálatait. Különösen Sopron környékén és a Du­nántúl más részén sorra felkeresik a sertés­tenyésztéssel és hizlalással foglalkozó gazdá kát és arra próbálják rábeszélni őket, hagyjanak fel a sertéshizlalással, mert a hizlalásra csak ráfizetnek. A kevés takarmány és a drága tengeri már is alaposan lecsökkentette a tenyésztést. A hizlalás eredménye költséges és még in­kább bizonytalanabb, hogy a hizó élőállatot tudja e értékesíteni a gazda Mindezek amúgy is elkedvetlenítették a sertéstenyésztő gazdá­kat és ezt a helyzetet akarják lelkiismeretlen, megfizetett ügynökök kihasználni a spekuláció céljaira. i oiii fiatal leány igüotója. A padláson felakasztotta magát. Egyik délután 2 órakor id. Dénes György orosházi lakos átment a szomszédba ahol temetés volt A házban egyedül maradt Déaes unokája, a 17 éves Bors Róza. A lakásban egyedül maradt leány végzetes tettre szánta el magát Egy kezébe került uiságlap szélére ceruzával felírta: „Fölmentem a padlásra egy­negyed háromkor“ s magához vett a szín alól egy kötőféket és azzal a padlás szarufájára akasz­totta magát. Dénes György 4 óra tájban tért haza a temetésről. Keresni kezdte unokáját és e köz­ben szemébe tűnt, hogy a szin alól hiányzik egy kötőfók. Bent a szobában a sublóton megtalálta az ujságlapot unokája utolsó üze­netével. Felment a padlásra és ott találta a leány éllettelen testét. Dénes fellármázta a szomszédokat, akik levágták a leányt a kötélről Első pillanatra látszott, hogy a segítség hiábavaló, a leány már meghalt. Hogy a vigkedélyünek ismert fiatal le­ányt mi késztethette a végzetes lépésre, hoz­zátartozói nem is sejtik Női zenekar j a Vadászban. Wove Béla jazz-band zenekara es Varam futtymuvesznő minden este 9 órai kezdettel HANGVERSENYEZ. Belépődíj nincs. — Szombat és vasárnap záróra reggel 5-kor r‘1 4 Szives pártfogást kér: BODONCZY MIKLÓS. A szezon nagy érdeklődéssel várt mulatsága a Csizmadia-bál 1929. január hó 20-án lesz az Ipartestületben. Hé cipó javítást szakszerűen vnlkanixál izifi vásy cipész Nnvát-ntnifl 7 o?im fi A. ta

Next

/
Oldalképek
Tartalom