Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-04-10 / 28. szám

L\I. évfolyam 38. szám Szerda Ojula, 1939. április 1© Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház Utca 7, szr Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Dr. Lukács György előadása a magyar-francia kapcsolatokról. A francia követ nyilvánosan A Magyar-Fraucia Társaság folyó hó I 3 án a Külügyi Társaság nagytermében elő­adó ülést tartott, amelyen Lukács György v. b. t. t. volt miniszter, városunk kiváló, nagynevű országgyűlési képviseltje a magyar- francia kapcsolatokról beszélt. Az ülésen megjelent De Vienne budapesti francia kö­vet és Riviere francia követségi ügyvivő is. Lukács György történeti áttekintést adott a francia-magyar összeköttetésekről. A képet Szent Istvánnal kezdte, akinek a fran­cia származású II. Sylvester pápa koronát küldött. Bőven foglalkozott III. Béla magyar király udvarának francia kapcsolataival, majd élóuk képet nyújtott a francia eredetű Aujou- házbeli két nagy magyar király, Róbert Ká­roly és Nagy Lajos korának francia kapcso­latairól. Elénk volt mindig a kapcsolat az erdélyi magyar fejedelmek és a francia udvar között. Különösen szoros nexusban állott Franciaországgal II. Rákóczi Ferenc, aki — később is — dicsőséges Szabadságharcának elbukása után sokáig XIV. Lajos francia király udvarában élt, akitői jogosan remélte, hogy diadalra segíti Magyarország ügyét a Habsburgokkal szembeü. Rákóczi Ferenccel együtt a kuruc előkelőségek közül többeu telepedtek le Franciaországban, sőt egyesek fraucia leányokat is vettek feleségül. Külö- aös jelentősége vau ebben az időszakban gróf Bercsényi László kurucgenerális franeia országi szereplésének, akit XIV. Lajos király francia tábornokká nevezett ki. Ezután a napóleoni háború magyaror­szági részlet eirőlemlékezett meg. Az 1871 iki gratulált a kitűnő előadónak. I francia német háború befejezése után Irányi Dániel magyar képviselő a magyar parlament ben nagy beszédet mondott, amelyben azt a kívánságot fejezte ki, hogy a monarchia has­son cda, hogy a győztes Németország ne szabjon túlságosan szigorú békefeltótelebet a leigázott Franciaországnak. Lukács György ezután arra mutatott rá, hogy Magyarország a világháború egész ideje alatt a leghumánusabban és a leglojálisabban viselkedett a francia állampolgárokkal szem­ben, akiknek a legcsekélyebb bántódásuk sem esett, sőt minden korlátozás nélkül, teljesen szabadon folytathatták előbbi foglalkozásokat. A magyar léleknek őszinte bánatot okozott, hogy a háborúban Franciaország szimpátiáját nélkülöznie kellett. Magyaország ezt sohasem rótta fel a francia nemzetnek, mert a fran­ciák elkeseredését és a magyarok iránt ta­núsított ellenszenvét csupán az ellenséges propaganda hamis beállításának tudta be. Franciaország a rosszindulatú propaganda el­ferdített adatai alapján Ítélt a magyarokról és ezen az alapon alkotott Magyarországról torz és groteszk képet. Most szokatlan esemény történt. Felál­lott De Vienne budapesti francia követ és szót kért. A francia követ előrebocsátotta, hogy nem szokott nyilvános beszédeket mon­dáéi, mert ezt hivatalos minősége nem en­gedi meg. Nem is tudja kifejezni, hogy mit érez ebben a pillanatban és csupán arra az udvariassági aktusra szorítkozik, hogy őszinte elismeréssel és meleg szimpátiával gratulál­jon az előadónak. Csőbe rövidesen bevallotta, hogy apósát ő gyilkolta mag vasárnap hajnalban. Apósa nála aludt az istállóban s összeszólalkoztak. Hatalmas fejszével kétszer sújtotta főbe az öreget, aki jajszó nélkül terült el az istálló­ban. Pénzét — 445 pengőt — elvette. Az esetet közölte feleségével és anyjával is. A holttest egész vasárnap az istállóban feküdt. Hétfőn, hajnali 2 órakor feldobta a hullát bocsijára s kivitte a kétegyházi or­szágúira — körülbelül 3 km. távolságra a várostól. Egy átereszbe dugta a holttestet. Azután hazahajtott. Később kiment a tanyára s mikor hazafelé jött, fogták el a lovas­csendőrök. A két asszony tagadásban van. A rendőrség Csőke Istvánt, a vallomás­ban levő gyilkost, ennek feleségét é3 anyját, valamint a meggyilkolt Vámosi elvált felesé­gét elfzetes letartóztatásba helyezte. Hétfőn délután a közbórház halottas kamrájában — a vizsgálóbíró jelenlétében megejtették a boncolást s a helyszíni szem­lét is megtartották a kétegyházi országúton, ahova a gyilkost és a három asszonyt is ki- vittók. (1929. április 8.) A bizottság ülésén dr. Kovacsics Dezső főispán elnökölt. Dr. Márky Barna várm. fő­jegyző olvasta fel a vármegye alispánjának az elmúlt hónap közállapotait ismertető rend- sserinti havi jelentését, amelyet kivonatosan az alábbiakban közlünk : A személy- és vagyonbiztonság helyzete változatlan. Öngyilkosság 17, a balesetek szá­ma 39 volt. Tűz 15 esetben volt. A tűzkár épületekben 15.142 P, ingóságokban 50 675 P. Összesen 65 817 P, melyből biztosítás utján megtérül 38992 P A vármegyei tűzrendészet terén újabban a következő változások vannak Szarvas egy autófecskendő, Újkígyós egy kézi fecskendő beszerzését határozta el. Dobozme- gyer község 20 főből álló köteles tűzoltóságot állított fel. A tűzoltók a testületi tanfolyamo­kat szorgalmasan látogatják. A mezőgazdasági munkások helyzete — munka és kereseti alkalom hiányában — elég súlyos volt. Megnyugvással állapítható meg, hogy a munkásság túlnyomó része az aratási és cséplési munkákhoz már leszerződött. A kereskedelem és ipar terén az általá­nos pénztelenség és nehéz gazdasági viszo­nyok következtében a paDgás még mindig fennáll. Különösen nehéz a kisiparosság hely­zete, amely osztály a kartellekkel és a nagy vállalatokkal, tőkehiány miatt a versenyt nem képes felvenni, dacára annak, hogy a kisipa­rosság produktumai a gyári munkánál jobbak. A községek amiatt, bogy az adóbefize­tések hiánya folytán pénzük nincsen súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek. Ez a helyzet azonban már tűrhetetlen és legfőbb ideje, Vámosi István gyu gazdálkodót veje meggyilkolta. Hetiéin reggel fedezték, fel a holttestet a kétegyházi ut egyik csatornájában. Hé^&p reggel az egyik gyulai gazdálkodó, ki tanyájáról jött be a városba, észrevette, hogy a kétegyházi ut egyik vizlevezető át ereszében holttest fekszik. Azonnal jelentette a rendőrségen, ahonnan bizottság szállt ki. A detektívek azonnal felismerték a ha­lottban Vámos István 50 éves gyulai gaz­dálkodót, kinek a Szent István utca 49. sz. alatt van a háza. Tudták, hegy a gazdálkodó, ki nehéz természetű ember volt, rossz vi­szonyban élt Tejével, Csőke István Enyves- atcai gazdálkodóval s e nyomon indították meg a nyomozást, mely rövid idő alatt teljes világosságot derített a gyilkosság körülményeire A holttest fölfedezése helyén vérnyom nem volt, bizonyosra vették a detektívek, hogy a holttestet úgy szállították oda. A detektívek Csőke lakására mentek, ahol rövidesen megkerült a véres fej«ze, mellyel Vámosi életét kioltotta a gyilkos. Átvizsgálták a szekeret is, azon véres nyo­mok látszottak. C9Őke Istvánt nem találták otthon. A tanyára ment, igy mondták felesége és anyja. A lovasesendőrök behozták s a vallatás meg­kezdődött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom