Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-04-10 / 28. szám
2 Békés 1929 április 10. hogy a kormány által kilátásba helyezett törvényjavaslat a községek háztartásáról és anyagi helyzetének rendezéséről az országgyűléshez mielőbb beterjesztessók és törvényerőre emeltessék. A vármegyei t. főorvos jelentése szerint a vármegye közegészségügyi viszonyai március hóban nem voltak kielégitőek, de februárhoz viszonyítva annyiban mégis kedvezőbbek voltak, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 102 vei volt kevesebb. Nem tette kielégítővé a helyzetet az, hogy az influenzában való megbetegedések száma körülbelül 1000 volt, amelyből azonban szövődményes csak 51 volt 8 halálozással, mely eléggé bizonyítja azt, hogy a betegség eredményeiben a könnyű letolyásuak közzé tartozik. Általában erősen apadó irányzatot mutat és a közeljövőben várható lesz már teljes megszűnése is. A másik ok, amnly az általános közegészségügyi viszonyokat állandóan előnytelenül befolyásolja, a tuberkulózisban való megbetegedések nagyobb száma és nagyobb halálozása. Ez a szomorú valóság nem ad tiszta képet a múlt hónapról se, mert nyílt tbc. eseteket kell kötelezően bejelenteni, amelynek következménye az, hogy bejelentésre csak a halálhoz közel állók kerülnek és igy érthetően áll elő a nagy halálozási szám, amely a múlt hónapban is feltűnt, hogy 84 bejelentett közül meghalt 24. Egyéb heveny ragadós betegségek csak szórványosan fordultak elő. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a ta nitás menetét az elmúlt hónapban a nagy hi deg zavarta. Több iskolánál a nagyhideg kö vetkezményekópen a tüzelőanyag is elfogyott és nehány napi szünetet kellett adni. Bejelenti a tanfelügyelő, hogy a Kormányzó las Ferenc békéscsabai áll. polgári fiúiskolái és felső mezőgazdasági iskolai igaz gatót a VI. fizetési osztályba nevezte ki. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a közadóknál a hátralék a múlt havi előírás 40% át tette ki. A törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint az állategészségügyi viszonyok március hóban kielégitőek voltak, mert a hivatalból jelentendő ragadós állat betegségek csak kevés számban és minden esetben szórványos jelleggel merültek fel. Az összes haszonállatok száma: szarvas- marha 52048, ló 47261, sertés 137042, juh 59988, szamár 87, öszvér 46, kecske 151. Március hóban a vármegye területéről 78 szarvasmarha, 36 ló és 317 hízott sertés szállíttatott ki a külföldre. Az államépitészeti hivatal jelentése szerint a gyula —dobozi, a tarhos—vésztői és tótkomlós—nagymajláti útépítésekkel kapcsolatban a kőanyagok vasúti szállítása, lerakása és a lerakó helyekről az útvonalakra való kifuvarozása volt nagy erővel folyamatban Az utóbbi két útépítésnél minden előmunkálat és intézkedés megtörtént a tekintetben, hogy a földmunkálatok a fagynak kiengedése és a helyenként még vízzel borított útszakasznak kiszáradása után azonnal megkezdhetők le gyének. A gazdasági felügyelő jelentése szerint a múlt havi kemény fagyos időjárás kedvezőtlenül hatott a vetésekre és azokban jelentékeny kárt is okozott. Különösen a repce és Őszi árpa vetésekben és helyenként a kevésbé fagyálló nemesitett búzákban. A vetések vegetációja csak március hó utolján indult meg, miért is a kemény hidegek és az éjjeli fagyó k okozta fagyási és felfagyási károk ezidőszerint megközelítő pontossággal meg sem állapíthatók. Előre láthatólag az árpában cca 50, az őszi árpában 50, a rozsban 5, mig a buza- vetésekben 10 százalék fagykár várható. A rozs- és buzavetésekben azonban kedvező áprilisi időjárás mellett a fagykárok a minimumra redukálódhatnak. Megemlíti a jelentés még, hogy a téli fagyok jelentékeny kárt okoztak a góréban elraktározott tengeri csira- képességében oly mértékben, hogy egyes helyeken 50 százalékos kárnál is több állapíttatott meg a próba csírázás során úgy, hogy igen sok tengeri vetőmag nem használható. Itt említjük meg, hogy a debreceni mező gazdasági kamara felirt a főldmivelésügyi miniszterhez, hogy a fagykárt szenvedett gazdáknak az ősziek pótlása érdekében múlna tatlanul szükséges tavaszi vetőmagvak beszerzését hitelkeret és fuvardíj kedvezmény nyújtásával annyival is inkább gondoskodás tárgyává tegye, mert a gazdaközönság legnagyobb része teljesen hijján van az ehhez szükséges anyagiaknak s alapos aggodalom van arra, hogy állami segítség elmaradása esetén a földek jelentékeny része bevetetlenül marad. A kamara a fagykárokat 50—60% ra, sőt némely terményekben 100%-ra becsüli. Az elpusztult őszi vetések pótlására a vetési idő előrehaladottságára és a késői tavaszodásra tekintettel főleg zab, bükköny, zabos bükköny, homoki borsó, tavaszi árpa, teugeri é3 köles vetőmagvak kiosztását javasolja. Hosszabb vita indult meg a kir. folyam- mérnöki hivatal vezetője által Békés községnek a kőrgáton lévő fák kiirtását elrendelő határozat ellen beadott felebbezósére előter jesztett határozati javaslat felett, amely vitá ban rósztvettek Beliczey Géza, Morvay Mihály bizottsági tagok, valamint elnöklő főispán, a vármegye alispánja. A bizottság végre is a felebbezést, mint elkésetten beadottat visszautasította, illetőleg azt egyszerű előterjesztésnek minősítvén, további eljárás végett áttette a vármegye alispánjához. Minthogy ped g hasonló ügyben Békéscsaba város által előterjesztett felnbbezés döntés végett a főldmivelésügyi miniszter előtt fekszik, ennélfogva a vármegye alispánja kijelentette, hogy a Békés községre DÓzve jogerős határozat végrehajtását a miniszteri döntés leérkeztéig függőben tartja. A Gyulai Református Énekkar nagyszabású hangversenye vasárnap zajlott le a Göndöcs-kerti pavilion nagytermében nagyszámú és előkelő közönség részvétele mellett. Az ünnepi beszédet dr. Kovacsics Dezső főispán tartotta, amely ünnepi beszéd egy úttal meg/utalmazdsa volt az énekkar eddig kifejtett kulturális tevékenységének is. Terünk kicsiny az ünnepi beszéd méltatására, de hiszen ez az ünnepi beszéd nem is szorul méltatásra, mert dr. Kovacsics Dezső főispán közéleti megnyilatkozásai úgy városunknak, mint vármegyénknek mindenkor kimagasló eseményei voltak s az énekkar boldog örömmel és hálás köszönettel fog megemlékezni arról a vezető helyről jött kitüntetésről, melyben őt a vármegye népszerű és szeretett főispánja részesítette. A hangverseny a teljes anyagi és erkölcsi siker jegyében folyt le. Mindkettőre igen nagy szüksége is van a Debrecenbe készülő énekkarnak. Az egyes szereplőkről röviden referálva : az énekkar az egyes számokat a tőle megszokot t precizitással adta elő, itt-ott ugyan még küzdve a lámpalázzal, azonban megállapítható, hogy az énekkar nagy lépésekkel halad az, énektechnika művészi kiképzése és előadása felé, amely haladásban természetesen igen nagy érdemei vannak legelsősorban a kar népszerű karnagyának, Kertész Lajos ref. tanítónak, akinek zenei tudása, vezető képessége biztos garanciája az énekkar tökéletes zenei kifejlődésének. Nagyszerű volt Halász Lajos irredenta szavalata. A hatás egyenesen megrázó volt, nagyon soknak szeméből csalta ki a haza tragikus sorsa felett érzett fájdalomnak visszafojtott könnyeit. Bakó Józsefet, az énekkarnak ezt a rendkívül értékes tagját már több ízben hallotta szóló énekelni a közönség s minden egyes ilyen szereplése a legőszintébb elismerés koszorúját szerezte meg számára. Férfias, szép, tiszta csengő baritonja szinte csillog a levegő étherében s a hallgató lelkét kellemes érzésekkel töiti el. Ez alkalommal Kertész Lajos karnagy saját szerzeményű müveit énekelte óriási hatással, jól megérdemelt babért szerezve a müvek szerzőjének is, aki ez alkalommal nemcsak, mint kitűnő karnagy, de mint költő és zeneszerző is bemutatkozott az estély közönségének. A műsor minden egyes száma művészi nivón állott s ezt a művészi nívót csak emelte dr. Vöröss Nándor orosházi ref. hitoktató lelkész páratlan technikával bemutatott művészi zongora- játéka. Szebbnél-szebb magyar dalok, kuruc nó- ák keltek szárnyra nagyszerű technikával működő ujjai nyomán a zongora billentyűi mögül. Egetverő taps jutalmazta a pompás játékot s mindenki arcán boldog öröm sugárzott, amikor az egyébként roppant szerény „tiszteletes“ a közönség kívánságának engedve, újból a zongora mellé ült, hogy egy pár kuruc nóta eljátszásával szórakoztassa hálás közönségét. A műsor nem kevésbé kiemelkedő száma volt Dohnányi „Hiszekegyének melodramatikus előadása Rózsa Gyula szavalata és Kertész Lajos karnagy zongorakisérete mellett. Rózsa Gyula ref. tanitó nem régóta van városunkban, de e rövid idő alatt szeretetreméltó szerénysége, munka- és szolgálatkészsége igen sok barátot és szép elismerést szerzett meg számára. Ezen mostani szavalatával is a közönség osztatlan tetszését és elismerését vivta ki A hangversenyen felülfizettek: Dr. Kovacsics Dezső főispán 8, dr. Tarján Béla kir. közjegyző 6, dr. Varga Gyula polgármester 5, Becsy Sándor 3, dr. Uhrin László, Komjáthy Miklós és Szilvássy József 1 — 1 pengőt. Az énekkar vezetősége ezúton mond hálás köszönetét a felül- fizetésekért „KIRÁLY“ MOZGÓSZiNHÁZ Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1929. évi április hó 11-én, csütörtökön délután y47 és este y29 érakor Ufa YilájKhiradó aktualitások a rilág minden részéből 1 felvonásban Nletro-Goldwyn-filmek! Három a gyerek komédia 7 felvonásban. Főszereplő : Karl Dane. Világattrakció! Világattrakció! A vén bolond eirkaszi történet 10 felvonásban, Főszereplő s Lón Chansy, MEINL,-féle frissen pörkölt kávék és mindenféle JVfein 1-áruk a mai naptól kezdve kaphatók m 3-* Nász Imréné fűszer- és csemegeüzletében Városház-utca 1. Telefon 43.
