Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-05-12 / 38. szám

£J&. érSolyoiíí 38 mxám. Szombat «ynia, 19Ä8. május 13, Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 f-tL Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TíiSSAMLMI ÉS KíiZHAZHÁSZATI »Kill, A P. Szerkesztőség, kiadóhi ratal Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobav János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiitierek iníé- zendők, — Kéziratok nem adatnak vissza, Egyes szám ára 12 fillér Felelős szerkesztő: ÜOÍUY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Közutaink fejlesztése. A közgazdasági élet legjelentősebb kö­vetelményei között első helyen szerepel a közutak építés«! Nemcsak azért, mert az utolsó évtizedek közforgalmi politikája köz­lekedési főronalainkat az ország szivébe futó koncentrikus céllai ióteskette, melyeknek összeköttetése most már eiodázha atka, ha­nem azért is, mert a jó közlekedés és ennek első előfeltétele : a jó nt, olyan követelmény, melynek fontosságát világszerte belátták. A belátás talán idehaza is tért hóditana, azon­ban a tettek azok, amelyek nem kielégítők. Világosin erre mutat az a mozgalom, mely országszerte most megnyilvánult. Agrár képviselők erőteljesen léptek fel abban az irányban, bogy az útépítési programmal kap­csolatosan, melynek közzétélét mi nélkülöz­zük, elsősorban a községek, a falvak, a ta­nyák igényei elégittessanek ki. A képviselők elismerik az autó utak építésének szükséges­ségét az idegenforgalom és a gyors közleke­dés érdekében, azonban ennél sokkal fonto­sabbnak tartják és fővárosi lapok közlései szerint szorgalmazzák azt, hogy a községek számára, melyek nagy része hónapokon, sőt egész évszakon keresztül el van zárva járha­tatlan utjai miatt a nagyvilágtól, közleke­désre alkalmas utakat építsenek. Azt tartjuk, hogy a kérdéssel való fog lalkozás — közérdek. Sőt meg vagyunk győződve arról, hogy elérkezett az ideje annak, hogy az Íróasztalok fiókjában és a mellékasztalók rejtőkéiben porosodó aktákat, ha országosak is, kiemelteisük. Mert végre valahára az ország gazdasági vérkeringését frissíteni kell. A jól megépített üt, mely lehetővé te­szi, hogy az időjárástól függetlenül az év és a nap bármely szakában a gazda termését, a kereskedő portékáját, az iparos készítményét elszállíthassa; mely biztosítja, hogy az orvos betegét az újabban felfedezett tanyavilágban is bármikor felkereshesse; mely létesíti azt, hogy a termelési központok, a gazdasági góc­pontok könnyen hozzáférhetők legyenek : élet­bevágó szükségesség. Az országnak őlyan, mint az embernek a vérkeringés. Mint a he­lyes táplálkozás. Az életműködés. A test szerveinek helyes funkciója. Az összemüködós a szervezet javára, melynek minden zavara — a szervezet kára 1 A mi véleményünk ebben a kérdésben meg volt, raeg van és meg lesz a jövőben. Nem csupán bírálata az országos politikának, hanem szolgálata minden közforgalmi érdek­nek. Nem puszta elitélése az utak elhanya­golt állapotának, hanem őszinte feltárása minden hajnak, mely a közforgalom sorvadását eredményezheti. Kilépünk vele, amint szüksé­ges, kifejezésre juttatjuk, amint célirányos. Előbb azonban elmondani kívánjuk azokat az általános kívánalmakat, melyeket irányadó tényezők, országgyűlési képviselők az ország színe előtt hangoztatnak s amelyeket az álta­lános viszonyokra vonatkoztatnak. Az egyik szerint az útépítési programúi­nál első sorban arra kell törekedni, hogy minden vidék számára olyan utakat teremt­sünk, melyek az év minden szakában hasz­nálhatók és közlekedésre alkalmasak. Ma van­nak községek, sót egész környékek, melyek­nek gazdaságai egész évszakon keresztül el vannak zárva, éppen, az utak járbatatlansága miatt a külvilágtól és télviz idején jóformán nem tudnak kimozdulni lakókeljükről. Gaz dasági szempontból végtelenül károsnak, sőt ipsissimis verbis »inmorális dolognak is« tartja ezt a helyzetet, mert a gazda, aki fizeti az útadót, a közmunka váltságot, akitől sza­dik a kövezetvámot is: joggal tarthat igényt arra, hogy a községben ki és bsvezető atja legyen. Elsősorban tehát a mindennapi ke­nyeret biztosító utakat kell megcsinálni. A gazdasági termék nem juthat píréra járhatat­lan utakon ! A másik szerint arra van szükség, hogy községek bekapcsolódjanak az állami közutakba, hogy eljuthassanak az elsősorban rendbeho zandó községi utakon. Annak igényeire kell gondolni, akire a közúti terhek túlnyomó része hárul. Érthető elkeseredést szül, mi­kor a gazda kénytelen azt látni, hogy ott kell ragadnia a sárban, mely kis esőzésnél is járhatatlanná teszi a rossz utat. Harmadik szerint nem a régi utak át­építése a fontos, hanem az nj utak építése. Magyarországon ne legyen község, melynek legalább egy összekötő útja nines. Nem a nagyszerű bitumeu, cement, aszfalt utak épí­tése, hanem olyan utak járhatóvá tétele szük­séges, melyeken az agrár termékek, téleu- nyáron elszállithatók legyenek. Az uj utakat 7 méter szélesre tervezik, holott a gazdasági érdekeltség megelégedne és teljesen jól bol^ dogulna sokkal keskenyebb úttal, csak több legyen kiépítve. Mennyi igazság ! Mennyi téuy ! Mennyi Teremtő Isten ! Ha ezek mind teljes meg­értésre találnának, akkor gyorsabban meg­indulna az offenziva is a munkahíány és a munkanélküliség ellen. Az offenziva, mely még a télen készült, talán beledermedt a hosszú, kegyetlen, rettenetes hidegbe ? mil MM ii eiz orsiit Budapest, május 10. A szerdai szélvihar nagy pusztításokat és károkat okozott Buda­pesten. A legnagyobb pnsztitásokat a Város­majorban okozta A Retek-utca végén majdnem minden fát kiszakitott a vihar. A budai gyümöl­csösökben is nagy kárt okozott. Az Üilői-uton a villamos sínre döntötte, úgyhogy a forgalom megakadt. A telefonforgalomban is nagy zavarokat idézett elő, körülbelül 130 telefonállomásnak sza­kadt el a vezetéke. A vidéki beszélgetéseket is nehezen lehet lebonyolítani. A Balaton mentén számos telefonoszlopot döntött ki a vihar és ezzel a résszel csak kerülő utón lehet telefon­összeköttetést kapni Hüvösvölgynél egy villamoskocsit boritolt fel és döntött az árokba. Szerencsére a vezetőn és a kalauzon kívül senki sem tartózkodott a kocsiban. A szélvész óránkénti sebessége 90 km. volt. Ilyen nagy vihar 1914 óta nem voit Buda­pesten. Pécs, május 10 Szerdán a kora reggeli órákban hatalmas feíkőszakadás vonult végig a városon, amelyet nagy vihar követett. A vihar nagy pusztítást vitt végbe Több ház annyira megrongálódott, hogy a beomlás fenyegeti. Budapest, május 10. A m. kir. államvasutak igazgatóságának jelentése szerint Magyarku», Nógrádverőce vidékén oly nagy felhőszakadás volt a május 8. és 9 ifee közti éjjelen, hogy a 3928. sz. személyvonat csak átszállással tudta lebonyolítani a forgalmat, a 3932. sz. moiorvo natot pedig el sem indították. Reggel 9 órára azonban a forgalom mór teljesen megindult El ti i mm nm m mnM. Tűzifát és cséplési szenet eladunk fo minőségben. Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaság Gyulai Fiókja Telefon ÍMJ. szám. 4—> Városházával szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom