Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-12-07 / 98. szám
Szerda (xyula, 1937. december 7 LftX. évfolyam 98, szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill Hirdetési dí j előre fizetendő. T2T?T?F'É'Q jl5 Uj JPl ijj POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz, ftohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC i Megjelenik szerdán és szombaton Miklós napja. Történelmi időket élünk. Hajdan egy évszázad alatt nem történt annyi, mint ameny nyit mi egy évtized alatt átszenvedtünk. Az Élet színpadán hihetetlenül meggyorsult az iram, a Sors, ez a nagy rendező minden pereben más és más fordulatot varázsol elő. Tömegeket sülyeszt el, embereket hoz előtérbe, eszméket tüntet el, jelszavakat ragyog- tat. Mi, a statiszták, már kifáradtunk, szeretnénk megpihenni — de nem lehet: sodródnak az árral. Pergessük csak le a közelmúlt grandiózus filmjét és valóban elámulunk, mit éltünk mi át. 1914. junius 28-án dördülnek el a világháború első- ágyulövósei és megnyitják a zsilipeket: ömlik a vérfolyam, sodor magával gonoszt, jót, barátot, ellenséget, boldogságot, szenvedést, finom arisztokratát és kérgeskezü munkást; nincs kímélet, nincs személyválogatás. A háború első heteiben még fennen lobogott reménységünk lángja, füzétől meg- ittasulva, dalolva mentek a magyar katonák a halálba. . . Később szálltak a hirek csatavesztésekről, uj diadalokról, sebesültekről, hősiességről. Váltogatta egymást győztesek diadalkiáltása, elesettek szivének utolsó dob baaása, hadvezérek parancsszava, árvák éhes gügyögése, államféifiak biztató beszéde, özvegy menyasszonyok reménytelen sírása, minden, minden. . . Azután újabb és újabb nyomorúságok oltották reményünk tüzét, mely mind halványabb lett, már nem árasztották a régi meleget, fázósan bújtak össze körülötte a magyarok. S megdermedtak a lelkek amikor Tisza István, az újabb idők legnagyobb magyarja, férfiasán és őszintén jelentette be a Háznak, hogy a háborút elvesztettük. . . . Azután meggyilkolták Tisza Istvánt és olyan események következtek, amelyek folytán azt hittük, hogy elpusztul nemzetünk. És a csoda megtörtént, a magyar Géniusz megmentette hazánkat. Először azonban elkel- lett tűrni, hogy Károlyi Mihályék köztársasága megcsufolja azokat az eszméket, melyek alapjában véve szentek : a szabadságot, egyen- séséget és testvériséget! Szörnyűségek következnek, Magyarország miniszterei fogházviselt emberek lesznek. Megkezdődött a rémuralom, mikor dicsőség volt hazaárulónak lenni, ami kor a párisi rémuralom mintájára, elvetemült gonosztevők több mint ötszáz ártatlan embert gyilkoltak meg ok és cél nélkül. Közben fanatikusan hirdették, hogy a magántulajdon kopott hite helyett a köztulajdon szent igaz sígát kell oltani az emberek leikébe. Sőt még azt merték vallani, hogy ők bibliai alapon állanak, de közben elfelejtették azt, hogy Krisztus a sajátját, ők pedig a másét osztogatják. Mikor azt hittük, bogy szenvedni nem lehet jobban, akkor idegen megszállás következett. Tehetetlenül kellett tűrnünk, hogy kigunyolják szent érzelmeinket, megcsufolják magyarságunkat, elrabolják értékeinket és megtiltsák azt, hogy magyarul érezzünk, gondolkozzunk, beszéljünk és cselekedjünk. A nemzet egéről hulltak a csillagok, az éjszaka mindig sötétebb lett. Ebbe a reménytelen, vak sötétségbe szökött a bizalom első sugara, amikor Otrantó hőse : nagybányai Horthy Miklós, Szegeden megszervezte a nemzeti hadsereget. — Ettőlfogya pirkadott a hajnal és mikor a sötétség után egymás szemébe néztünk, láttuk, hogy azokban örömkönnyek csillognak. Akkor vált fogalommá Horthy Miklós neve. Hálaima szállt el a meggyötört ajkakról a magyarok Istenéhez, mert nem hagyta el népét, vezért küldött neki. Ma ünnepeljük Nagyurunk nevenapját. A magyar élet központjában még most Serédi Jusztinján hercegprimási kinevezése áll. Az üdvözlésekből természetszerűleg kijut a magyarországi bencésrendnek is, amely most har madszor esztergomi érseket, illetve prímást ad az országnak Asztrik és Vaszary Kolos után most Serédi Jusztinján is a rendből lép a ma gyár katolikus egyház élére Esztergom, amely leginkább érdekeive van az uf hercegprímás kinevezésével, már nagyban készül, jól lehet még addig több hét múlik el, Serédy Jusztinján fogadására. A káptalani hely tartó egyébként elrendelte, hogy december 17-én, szombaton este hat órától fél hétig az Esztergom főegyházmegye minden templomában a harangok szólaljanak meg 18 án, varárnap pedig a papok ünnepi misét és Tedeumot mondjanak s ez al kálómmal hirdessék ki a hívőknek az uj herceg prímás kinevezését. Titulescu román külügyminiszter levelet intézett Drummondhoz, a Népszövetség főtitká rához. A levélben arra kérte a főtitkárt, hogy a román-magyar birtokpert a konferencia végére tűzzék ki mert betegsége miatt csak a konferencia megnyitása után egy két nappal tud csak Genfbe utazni. A román külügyminiszter levele azt jelenti, hogy a konferencia nap rendjéről nem vették le a magyar román ellentétek tárgyalását. Budapestről jelentik : Apponyi Albert gróf Ismét egy nap, amikor a magyar lelkekből a hála és szeretet melegsége árad, mely ünneppé avatja december 6-át. Ezen a napon ujult erővel ébrednek fel az emlékek. Ismét megrendíti szivünket az a meleg érzés, amely akkor fogott el bennünket, amikor annyi borzalom és gyötrődés után megláttuk az első sastollat, az első magyar katonát, magyar lobogókat a házakon, kokárdákat a szivek fölött. Amikor eggyéolvad lelkünk Nagyurunk ünneplésében, gondoljunk azokra is, akik még mindig a keserűség és gyötrelem napjait élik és várva-várják azt az időt, amikor a Kárpátok fenyőágával, a Hargitta borostyánjával és a Karszt kövi rózsájával sapkájukon ujjongva köszönthessék a sastollas magyar bajtársakat. Nem hiú remény, hogy Magyarország élni akar, élni tud és élni fog, ennek történelmi biztosítéka nagybáuyai vitéz Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója! ICy. Az esztergomi főkáptalan azért intézkedett igy, mert körülbelül ezeken a napokon lesz Serédi Jusztinján püspökké szentelése és a pápai konzisztorium is, amelyen a biborosi kalapot megkapja. Az uj hercegprímás püspökké szentelése körülbelül december közepén, tizediké és tizenötödike között lesz. Az egyház a püspöki szentelés előtt szigorú egyhetes lelkigyakorlatot ir elő, amelyet Serédi Jusztinján Rómában már valószínűleg meg is kezdett A püspöki szentelés szertartását az eddigi hirek szerint maga XI Pius pápa végzi, aki mindjárt a felszentelés után átadja az uj turceg- primásnak az érseki palliumoc is, tizenkilencedikén bíborossá kreálja, huszonkettedikén pedig átadja neki a biborosi kalapot Nagyon valószínű, hogy az uj hercegprímás december végén vagy január elején fog Magyarországra érkezni. szombaton déli egy órakor a Keleti pályaudvarról Genfbe utazott. Elutazása előtt kijelentette, hogy a magyar álláspont nem .változott meg, Magyarország képviseletében a genfi konferen cián ugyanolyan magatartást fog tanúsítani mint legutóbb. Kijelentette azt is, hogy a Népszövetség decemberi konferenciáján minden körülmények között tárgyalta volna a magyar-román birtokpör ügyét, még akkor is, ha a román külügyminiszter nem ment volna el a genfi konferenciára. Titulescu újabb levelet irt Genfbe. Apponyi tegnap délben Genfbe utasott. Az uj hercegprímás és a bencésrend üdvözlése. Serédi Jusztinién dr*-t december közepén szentelik püspökké.
