Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-12-03 / 97. szám
2 Békés 1927. december B Ebédig éw fotó s^őnyegeb ! & 5ű E- W > s© ÍSJ zn «—* í*-i ÖÖ *w ÍSTEMPLOMTEK! SAROK! Női és leányka téli kabátok, szőrme bundák Bíbret, IxileBechtri és Brabanter óriási választékban eddig: nem létező olcsó áron szerezhető be JIT1VÁSZKA LAJOS divatárnházábaa (a fiatal Jnnászka). 922 3—4v Vásznak. Kefirek és kanavásznak ! beszédek, akármilyen jó törvények nem hasz nálnak e dolgok kiküszöbölésére, minden hiába, hogy ha nem hatunk az ifjúság lelkére. De ha gondoskodunk kellő valláserkölcsi alapról és ha bele lesz szőve ebbe a hazafiság is, akkor lesz vallásos és hazafias ifjúságunk és ez megvédi Magyarország jövőjét és kellő virágzásra juttatja szerencsétlen hazánkat. (Igaz! Úgy van !) Hosszú időn át működtem mini ifiusági egyesület vezetője. Emlékbe idézem azt a sze rencsétlen időt. amikor az úgynevezett proletárdiktatúra uralkodott. Március 30 án, amikor az ifjúsági egyesületben hitbuzgalmi színdarabot adtunk elő, megjelent a proletárdiktatúra elnöke és azok is gyűlést tartottak. Hozzám jöttek és azt kérdezték, hogy tudom én az ifjúságot olyan szennyes dolgokkal foglalkoztatni, mint a hitbuzgalmi színmű volt. Azt mondta az illető: Tudja e elvtárs, hogy a mi főtörekvésünk megron tani az ifjúságot, mert ha az ifjúságot megrontjuk, akkor mienk az ifjúság és mienk lesz a jövő. És ezeket a szavakat idézve, én is azt mondhatom a méltóságos felsőháznak, hogyha mi valláserkölcsi alapra nem helyezkedünk a népéletben, akkor hazánk ifjúsága és vele az ország el fog pusztulni, ha pedig nem lesznek ren ■ des és vallásos ifjaink, akkor nem lesznek jó hazafiak sem és éppen azért szívből üdvözlöm a népjóléti miniszter ur őnagyméltóságának az ifjúság védelméről szóló törvényjavaslatát Kövessünk is el mindent, hogy az ifjúság meneküljön a sorvadástól és az erkölcsi pusztulástól. Ha megmentjük, ha nem pusztul el, akkor mienk lesz a jövő és fel fog támadni Magyorország. Felhangzott az együttes bizottságnak és a képviselőháznak az a óhaja, hogy szombat délután, vasárnap és hétfőn délelőtt a kocsmák le gyenek zárva. Elfogadnám ezt is tisztelettel, de figyelmeztetnem kell arra, hogy van egy régi népszokásunk, amely vasárnapra esik, értem a falusi bucsunapokat. Ha olyankor szesztilalom volna és a nép nem mehetne el akkor sem a mulatságra, ez egy régi népszokás aláásása lenne. Tiszta szívből, őszintén ajánlom ennek megfontolását. A munkásember, a családapa bizonyos oly szórakozása esik olyankorra amit meg lehetne menteni. Az slőttem szólt méltóságos felsőházi tag ur azt mondta, hogy ő csak arra az időre tartaná zárva a kocsmákat, amikor is tentisztelet van, de én, habár munkásember vagyok, ott élek a falun és ott dolgozom, mégis azt mondom, hogy hadd legyen zárva a kocsma szombat délutántól hétfőig. Szombat este fizet k ki a munkásnép bérét és sok munkás olyankor nem a csaladjához siet, hanem igenis, tivornyáz ni a kocsmába, lerészegedik, nem tudja, mit csinál, a családja nem kell neki, neki csak a literes kell, amikor elvesztette a literre való pénzt, akkor jó egy deci pálinka is és aztán vasárnap reggel ott látjuk fetrengeni az utca sarában Mondom, én már szombaton délben bezáratnám a kocsmát, de itt egy népszokásról van szó a fa falusi búcsúkról és ezeket szeretném megmenteni. Hiszen a tisztességes, becsületes magyar munkásember, a kisgazda töltse az idejét családjával és ne a kocsmában, de mégis azt mondom, ha a kibocsátandó végrehajtási utasítás a bucsunapot nem adná meg a fiatalságnak és nem mentené meg a régi népszokást, akkor a nép azt hinné, hogy teljesen el van vágva mindentől és mindentől megfosztják. Ezekben voltam bátor az ifjúság védelméről szóló törvényjavaslathoz hozzászólni A ja vaslatot a legnagyobb készséggel és örömmel elfogadom. (Helyeslés és taps ) Felháborító sérelem érte az erdélyi magyarságot. Makulatura-papirnak adták el a magyar vasutasok kérvényét. A megszállás után a magyar származású vasutasok nyugdíjazása iránti kérvényeket nyújtottak be a román kormányhoz, egyúttal a temesvári magyar vasutasok letették a hü ■ ségesküt, egyidejűleg pedig benyújtották nyugdíjazásuk iránti kérvényüket a temesvári vasutigazgatósághoz. A vasutasok a temesvári igazgatóságnál, majd pedig a bukaresti vezérigazgatóságnál küldöttségileg többször interveniáltak a nyugdíjazási kérelem elintézése céljából, ahol azonban a küldöttséget egyik helyről a másik helyre utasították, anélkül azonban, hogy ügyüket elintézték volna Most a legutóbbi napokban ezzel az üggyel kapcsolatban felháborító eset történt. Egyik vasutas Temesvár egyik hentesüzletében felvágottat vásárolt. Hazaérve a legnagyobb meglepetéssel ismert a csotnagolópapi- rosban a saját kérvényére. A felfedezés igen nagy elkeseredést váltott ki a temesvári magyar kisebbség körében . Természetesen azannal jelentést tettek a felsőbb hatóságoknál. Itt megállapították, hogy a vasutigazga- tóság számfejtési osztálya 1923 ban a kérve - nyékét, anélkül, hogy azokat referátumra előterjesztették volna, mint makulatúrát eladatt a a kereskedőknek. Egyidejűleg áruba bocsáj - tották természetesen a kérvényhez csatolt fontos okmányokat is Egy kis pozsonyinegyei községtől a hercegprimási székig. Serédi Jusztinián dr, 1884 április 24 én született a pozsonymegyei szinmagyar Dedki nagyközségben. Édesatya érdemes cserepesmester volt. Az istenfélő szülőknek kilenc gyermeke között.ő volt a legkisebb. A fiú tehetségét látván Gulyás Elek deáki bencés plébános, rábírta az édesatyját, hogy gimnáziumba adja. így került a kis Serédi György a pozsonyi gimnáziumba, melynek egyik legtehetségesebb tanítványa lett. Serédi György 1901 augusztus 6 án Pannonhalmán öltötte fel Szent Benedek ruháját Ekkor nyerte a bencések közt kedvelt Jusztmián nevet. Főapátja, Fehér Ipoly, Rómába küldte toelógusnak a bencés egyetemre. Itt végezte teológiai tanulmányait, de egyben itt vetette meg merész ivelésü pályájának alapját is Nemcsak kiváló tudása, nagy nyelvtehetsége (hét nyelvet beszél) tette megbecsültté, hanem szeretetreméltó egyénisége is Itt kedvelte meg Serédit P. Bastien Péter maredsousi (Belgium) bencés, hires egyház- jogász, akinek nagy szerep jutott Serédi életének irányításában P. Bastien Péter elkérte Serédit Fehér Ipoly főapáttól az egyházjogot kodifikáló, pápai bizottság számára, melynek hamarosan tanácsosa lett. Az 1909. év júniusában Fehér Ipoly Pannonhalmára disponálta hitszónoknak és teológiai tanárnak, de az uj főapát, Raj da Tibor, egyik legeiső intézkedésével 1910. februárjában visszahelyezte Rómába, megkezdett munkakörébe. Ettől fogva állandóan Rómában tartózkodott, csak a nyári szünidőt töltötte itthon. Közben kitört a világháború, mely Serédit Rómába találta Mikor az olasz is az ellenségek közé sorakozott, Serédi már csak a Vatikán területén folytathatta munkáját. Ekkor Gasparri bíboros atyai jóbarátként két éven át látta vendégül, asztaltársául Serédit. Amikor 1918 ban az uj Codexet átnyújtották a pápának, Serédi a spanyol kormány védelme alatt hazajött Pannonhalmára. Még ki sem pihente fáradságát, midőn hívta a haza. Tábori lelkész lett s mint ilyen az Esztergom-kenyérmezői táborba nyert beosztást azzal a megbízással, hogy az Oroszországból hazatért, zilált lelkű véreinket lelki egyensúlyba segitse Itt érte az összeomlás. Innen tért vissza Pannonhalmára. Serédi az itthon töltött legváltságosabb idők gondjai kÖ2t is folytatta tudományos működését. Megírta a magyar Szent Benedekrend Statútumait. Gasparri bibornok államtitkár újra Rómába kérte őt, hogy elkészítse az uj Codex forrásainak 14 hatalmas kötetét „Codicis Juris Canonici Fontesu címen. Ezt az óriási munkát csak mostanában fejezte be. Emellett a vatikáni magyar követségnek egyházjogi tanácsosa volt. Az apostoli szent széknél a magyar egyházmegyéknek és rendjének ügyvivője lett. Mikor már hatalmas munkabírását teljesen lekötötte munkaköre, a pápa maga személyesen kérte fel őt a pápai levéltárosképző iskolán a római kúria jogtörténetének ren des tanárává. Egyébként is elhalmozta a figyelem és szeretet ezer jelével Serédit, kinek a pápához és államtitkárához bármikor szabad bejárása volt. Csernoch János hercegprimás Serédit, ha hazajött Magyarországba, vagy ha ő mént Rómába, mindig felkereste, illetőleg magához kérette s tanácsait irányadónak tekintette. A magyar kormány a kormányfőtanácsosi cimmel rótta le elismerését Seródivel szemben. De akik lélek szerint ismerik, tudják, hogy Serédi Jusztinián dr. soha nem kereste a rangot és kitüntetést, — mégis eljutott Magyarország herceg- priwási székébe. Harruckern-tér 4. szám alatt két üzlethelyiség azonnal kiadó.
