Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-01-29 / 9. szám
1927. január 29. Békés 3 Mthaláz és spanyolbetegség. A kettősnevü betegség közeli rokonságban van, sőt tulajdonkópen ikertestvérek. Budapestről jelentik, hogy a járvány ott szünő- félben van; viszont a vidékről úgy értesülünk, hogy most van keletkezőben. Ennek folytán időszerűnek tartjuk, hogy dr. Somogyi Béla budapesti tiszti orvosnak az influenzáról írott tanulmányát a közönség érdekében leközöljük. Mindenkinek tudni kell, hogy az influenza fertőző betegség, melyet a bacilus okoz A fertőzés útja a légző utak, úgymint az orr, garat, légcső és tüdő. A fertőzés módja pedig a betegnek egészségessel való érintkezése. Minél nagyobb valahol a forgalom, mint pl. vonat, színház mozgó, kávóház, kocsma, annál nagyobb a fertőzés és annál nagyobb a terjedés lehetősége. Ott, ahol a járvány felüti fejét, a lakosságnak valamivel több mint a fele betegszik meg, ellenben az elhalálozási arányszám ala csony. Kelly tanár véleménye szerint ezer megbetegedett közül 6 halt meg az 1918 évi járvány alatt. Az influenzás betegségnek különböző alakját különbözteti meg a tudomány, és pedig: Az egyszerű influenza, melyet a láznak megfelelő zavart közérzés jellemez, fejfájás, levertség, étvágytalanság, de minden gyula dásos folyamat nélkül. 2. Az ideges formájú, melynél a lázon kívül néha a lázzal arányban nem álló ideg- jelenségek, álmatlanság, kínzó főfájás, ideg- zsábák, hát-, tag- és izületfájdalmak jelentkeznek. 3- A hurutos influenza, melyre a nátha garat, lógzőhörghurut jellemző. 4. A gyomor, bél influenza, melynél a gyomorból nyákhártyája lesz hurutos (émelygés, hányás, görcsös hasmenés tünetekkel). A betegség hirtelen áll be. Rendesen borzongás vagy hideglelés vezeti be és majdnem egyidejűleg emelkedik a test hőmórsók lete. Lappangási időszaknak nevezzük a fertőzés és a betegség kitörése közötti időt. Influenzának lappangási ideje alig van. A betegség tartama általában rövid. Átlagosságban pár napig, néha csak egy napig tart Vannak esetek — még a legkönnyebb eset után is — hogy makacs és hosszantartó levertség, csökkent szellemi képesség, álmatlanság, emésztési zavarok nyújtják hosszúra a teljes gyó gyulást. Nem ritka dolog az egymást követő visszaesés, mert a betegség kiállása nem biztosit védettséget Influenzás járványnál a legkisebbfoku jelenségnél, úgymint: nátha, kaparásérzÓ3 a torokban, nyelósi nehézség, köhögési inger, rekedtség, az ágybéli nyugalom a legórtéke sebb óvintézkedés. Mielőtt a beteget a tisztán áthúzott ágyba fektetjük, kezét, arcát, lehetőleg az egész testét lemossuk szappannal és jó meleg vízzel. S jegyezzük meg, hogy a beteget naponta mosdatjuk, kezét pedig naponta többször mossuk meg, száját pedig minden étkezés olőttt és után gyenge sós vízzel (egy kés hegynyi egy ivópohár vizbe) kiöblíti. Fogait reggel és este fogkefével tisztítja meg. Még ha oly lázas is a beteg, tartsuk melegen. Amennyiben rázóhideg vezeti be a fertőzést, akkor melegítőkkel vesszük körül. Ne tántorítson el bennünket a melegen való tartástól még a betegnek bő — néha órákig tartó — izzadása sem, mely i óha magának az influenzának egyik tünete. Hányinger, hányás, kínzó fejfájásoknál tartózkodjunk a betegnek még csak vizet is adni. Hascsikarás, bélgörcs, hasmenés esetén is meleg borogatásokat (fedő, forró só, vagy hasmelegitőket) alkalmazzunk a hasra. Mivel az átlagos influenzás beteg még magas láz mellett is jó étvágyú, tápláljuk, de lehetőleg pépes legyen az étele ; úgymint tej, tea, kakaó, kávé, csokoládé, köményes, tápiókaleves, spinét, áttört burgonya, lágy tojás, borsodó, habfelfujt stb. Semminemű alkohol tartalmú italra nincs szükség. Kerüljük a „nőném asszony“, meg a „komámasszony“ tanácsát, mert csak az orvos érti a gyógyítás mesterségét, akit azonnal hívjunk el. Dr. Somogyi Béla, A mMMi ®irs gyulán unL A gyulai csendőriskola Békésre áthelyezésében késedelmi akadály támadt, mely az áthelyezést meg is hiúsíthatja. A szóban forgó békési helyiség ugyanis még nem áll rendelkezésre s igy az iskola vezetősége — kényszerhelyzetben — a Gyulán félbemaradt tanfolyam második félévi részének (elméleti ki képzések) további folytatására, február 1-re ismét Gyulára gyűjti össze a hallgatókat. A farsang legnagyobb bálja. Két zenekar játszik a bálon. Már csak három nap választ el a februári elseji báltól, melyet a Közművelődési Egyesület és a GyAC rendez a Göndöcs-kerti pavilion összes termeiben A fényes bálon a csabai honvédezred teljes zenekara és Rács Karcsi 10 tagú bandája felváltva játszik A bál este 9 órakor kezdődik s úgy az uraknak, mint a hölgyeknek külön külön kényelmes ruhatár áll rendelkezésre A bál közönsége szuppókor a lefoglalt asztaloknál foglal helyet, ajánlatos tehát, hogy azok, akik még asztalt le nem foglaltak, de arra igényt tartanak, bármely délután 6—8 ig a Göndöcs-kerti pavillonban ülésező bálbizottságná! jelentsék be ebbeli igényüket a személyek számának megjelölése mellett. Még nehány páholyjegy rendelkezésre áll, melyek Hegedűs István íőpónztárostól (mun kásbizt.) szerezhetők be Az erdélyi sérelme. Az erdélyi kisebbségi egyházak püspök sógei és hitközségei igen kínos helyzetbe körűitek, mert a román állam nem fizeti ki az államsegélyeket. A román kormány újabb rendeletet hozott, hogy az államsegélyt csak azon egyházaknak folyósítja, ahol legalább 400, kisebb helyen pedig legalább 200 család lakik együtt az egyházközségben. Mivel pedig a kisebbségek, különösen a róm. katolikus és református magyarság, úgy az unitáriusok is a falvakban ily nagyobb számban együtt nem laknak, a román kormány pedig a plébániák fiókegyházait nem engedi beszám'tani, igy most a kisebb egyházak elesnek az eddigi államsegélyektől. A püspökségek most kölcsönök utján próbálnak egyházaikon segíteni. Művészi iiíüi ruhadiszek és virágok minden színben kaphatok 4b 2 2 Kristóffyné Fábián Margit iparművészeti műhelyében Munkácsy-u. 1 Egy jugoszláviai politikus tisztán ítéli meg a helyzetet! Jugoszláviában az ország nagy többsége fellólegzik Pasics halálával. Elismerik, hogy benne történelmi nagyság tűnt el a nézőtérről, de azt is tudják, hogy vele egy anacro- nizmus halt meg, mert Pasics nem szerb, hanem csak szerbiai politikát csinált. Ismeretes egy megjegyzése arra az ellenvetésre, hogy a Vajdaságban nem lehet mindent úgy csinálni, mint a régi Szerbiában, mert ott magyarok is vaunak. Pasics ez ellenvetést egy kézlegyintéssel elintézte: A magyarokkal egy éjszaka végezni kell! Ma már mindinkább hódit a jugoszláv magyar orientáció mely nem annyira érzelmi, mint gazdasági okokból indul ki. E napokban egy sovinizmustól mentes, kiváló szerb politikus a Prágai Magyar Hírlap tudósítója előtt kijelentette : „Kénytelen vagyok bevallani, hogy inkább Jugoszláviának van szüksége Magyarországra, mint Magyarországnak Jugoszláviára. Nekünk nincsenek szakmunkásaink, nincsenek gyáraink és ezért a szerb kormányzat arra törekszik, hogy a magyarországi nehéz ipar egy részét, a vasúti munkásokat és szakembereket átcsalogassa Jugoszláviába.“ Információja szerint az Üsz- küb—fiumei vasútvonalat Magyarország fogja megépíteni Jugoszláviában Azt állította továbbá, bogy a kisebbségi kérdés teljes megoldása csak idő kérdése. Csak ne lenne a pokol tornáca is csupa jószándókkal kikövezve! Felvidékünk pusztulása A felvidék közgazdaságáról lesújtó kritikát irt Hitsch Andor prágai nemzetgyűlési képviselő. Kimutatja, hogy az nemcsak beteg, de orvoslás elmaradása esetén lassú halálra van Ítélve. A nagyipar részben a történelmi országokba vándorolt, kis töredéke Magyarországra, a többi pedig destruálva romokban hever. Nagybirtokos a Felvidéken már csak volt. A kereskedelem és ipar az elhibázott és a Felvidéket tervszerűen megrontó tarifa és kereskedelempolitika miatt nem fejlődhet. Ennek illusztrálásául felhozza, hogy Pilsen kevesebbet fizet szállításért Ungvárig, mint Eperjes A történelmi országok vállalkozói szabadon meghódíthatják a Felvidéket, mert ők óriási engedményeket kapnak az államvasuttól. Az állami szállításokból a Felvidék csak teljesen elenyésző részt mintegy 5 százalékot kap. A Felvidék gazdasági egyensúlyának helyreállítását egy létesítendő közgazdasági tanács szervezetében latja. Cikkében tiltakozik az ellen a feltevés ellen, hogy a Felvidék el akarná magát tartatni, mert az eltarthatás lehetősége magától is adva van amint az életlehetőségeket nem vonják el a Felvidéktől. Az ecetgyártás válsága. Az Ecetszeszgyárosok Országos Egyesüle tének kimutatása szerint Magyarországon ezidő- szerint 118 ecetgyár van működésben, sokkal többr mint amennyit az ország elbír. Ennek folytán az elmúlt esztendőben olyan túltermelés mutatkozott, hogy az árak annyira zuhantak, hogy még az effektiv termelési költségeket sem fedezték A termelő vállalatok adatai szerint a produkált ecetnek kb. 30 százaléka maradt eladatlanul. A viszonyok nyomása alatt az ecetgyárak a pénzügyminisztérium előzetes hozzá járulásával, az ecetgyártáshoz szükséges szesz kiszolgáltatásával megbízott Országos Szeszérté kesitő Részvénytársasággal olyan megállapodást kötöttek, hogy a legutóbbi években ecetgyáriási célokra felhasznált szeszmennyiségnek kb. 30 százalékáról lemondanak, hogy ily módon az or szág felvevő képességét a termeléssel összhangba hozzák. A helyzet ma az, hogy a meglevő ecetgyárak kapacitásának 40 -50 százaléka kihasz
