Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-04-16 / 31. szám
LIX, évfolyam 31. szám. Szombat Gyula, 1929. április 16. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 66 f. üdékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobaj János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiitterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonAZ ÉN ÜNNEPEM. Husvét, az Ur Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Több, mint Jézus diadala a halál felett, több, mint a keresztre feszitett igazságnak győzelme az azt letipró igazságtalanság felett. A husvét hirdeti nekünk, hogy az Atyaisten elfogadta szent Fiának, az emberi testbe öltözött, emberi életet is élő második isteni személynek, Jézus Krisztusnak önmaga feláldozását, elfogadta és egy az emberiség történelmében páratlanul álló történeti ténnyel megpecsételte a bűnös emberiség megváltását. A husvét hirdeti nekünk, hogy az Isten és ember között megzavart és a paradicsomban feldúlt szeretetkap- csolat helyreállott, Jézus feltámadása ennek minden idők számára legdrágább és biztos záloga. A husvét hirdeti, hogy a második nagy esemény, a megváltás helyreállította, amit a teremtés, mint első nagy esemény után az emberi bűn elrontott. Jézus feltámadása a keresztyén hitnek alapja, melynek bizonyosságára ráépül az egész hit, a keresztyén élet és annak minden igazsága és tanitása. A keresztyén vallás arra a minden történelmi igazság fölött kimagasló tényre épül rá, hogy a kereszten meghalt Jézus a sirból feltámadt és igy Isten az emberiségnek tudtára adta, hogy Jézus tanitása magának Istennek tanitása, tehát a keresztyén vallás minden izében isteni eredetű. Az a vallás tehát, melyet Isten rendelt az ember számára, hogy azt kövesse, annak parancsai szerint éljen és rendezze be családi, társadalmi és állami életét. Akik valaha is támadták és ina is támadják a keresztyén vallás isteni eredetét, jól érezték és jól tudták, hogy Krisztus feltámadásának bizonyossága a keresztyén vallás várának sziklakapuja, tehát ezt megostromolni és ezt — ha lehetne — lerombolni volt mindenkor legfanatikusabb igyekezetük. így is volt ez, igy van ez ma is. A kereszIrta: Dr. Pallmann Péter. tyén vallás ezen isteni eredeténél fogva világuralmi hivatásra van rendelve, mely előtt térdre borulni, előtte a föld poráig megalázkodni, parancsait óletelviil elfogadni mindenkinek kell! Akik ezt megtenni nem akarták, Krisztus feltámadásának történeti bizonyosságát iparkodtak eltagadni. A keresztyén vallás maga is történelmi vallás, melynek gyökérszálai az ó-szövetsógbe nyúlnak visz- sza, de mely világhódító útjára akkor lépett, mikor amaz első húsvéti reggelen Krisztus a sirból dicsőséges testével feltámadt és ezzel az emberi életnek itt a földön az örök élet kapuját megnyitotta. Ezt hirdeti nekünk a húsvéti szent ünnep ! Le kell tehát fejteni a húsvéti ünnepről azt a sok hozzátapadt, a századok folytán az ünnephez csatolt népszokásokat, melyek lehetnek szépek, de igen alkalmasak arra, hogy az igazi jelentőségét elhomályosítsák. Le kell fejteni róla a tavasz ébredéséről, az újjáéledt természetről való gondolatok felcifrázott, de a husvét fényét elhomályosító szavait. Le kell fejteni róla a piros tojások, az öntözések és locsolások és egyebek tol- dalékát, mert ezek a pogányságban gyökerező szokások elterelik a lélek figyelmét — még a müveit világban is. De, amiért e sorokat írom, mindezeknél jobban le kell fejteni saját magunkról a közönyösséget, ami ezen (és más) ünnepekkel szemben reánk és társadalmi életünkre feküdt. Mindig az ünneplés módja mutatja meg, hogy mennyire értékelem az ünnepet és miért kedves nekem az ünnep. Ha ezt mérlegelem, akkor elszomorodik a lelkem. Úgy látom, bennünk a Jézus sziklasirba van eltemetve és a sziklakő nincs elhengeritve ! Nekem Krisztus feltámadása nem azt jelenti csak, hogy egyszer valamikor feltámadt, hanem azt jelenti, hog}7 nekem ma támadt fel! A mi hitünket élő, Jézussal minden izében egybekapcsolt erővé kell tennünk. A hitben mindent önmagámmal kell összekapcsolni, az én életemmel, munkámmal, családommal, céljaimmal és jövendő sorsommal összekötni. Krisztus feltámadása az én ünnepem, az én örök életem, az én feltámadásom, az én boldogságom, az én vigasztalóm, az ón békességem és az én igen nagy örömöm is. Akárki vagyok, akármilyen hivatásban is éljek, nekem ehhez az ünnephez halálosan komoly és igen szent közöm van. Ez az ünnep belenyúl az én életembe és belenyúl az én síromba. Ez az ünnep megoldja az én kínos kérdéseimet az élet válságos óráiban és végérvényes és igaz feleletet ad arra, amire ember nem felelhet meg, csak a húsvéti szent igazság fényétől megvilágositva. Ez az ünnep odaül betegágyam mellé, elkísér a temetőbe szeretteim sírja mellé, elkísér az élet rettenetes kísértései közé, elkísér mindenhová és hirdeti mindenfelé, hogy van örök élet és van feltámadás. Ez a legkomolyabb dolog, ami engem csak érinthet. Ez ad az egész életemnek értelmet, mert megmondja, hogy miért dolgozom és küzdők, miért szenvedek és tűrök, miért bocsátók meg és miért kell kitartanom, híven és rendületlenül, becsületesen és lankadatlan erővel! Ezt jelenti nekem a husvét ! És ha annyit imádkozunk és annyit sóhajtozunk, annyit várunk és reménykedünk a mi édes magyar hazánk feltámadásáért, — ez a feltámadás is csak akkor igazán az, ha az én és a mi mindnyájunk lelkében feltámad a Krisztus ama szent és törhetetlen bizonyossággal, aki lelkünket acélos erővé, meg nem rettenő bátorrá teszi akkor, mikor kiemeli a föld porából és az örök élet fényébe helyezi. IVyií'ííld1 V Á Of üzemünket megkezdtük. 1V1U ILVJU I AI\I Weisz Mór és Társa R.-T. W 282 2 3
