Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-02-13 / 12. szám
2 Békés 1926 február 13. Ami az országutakat illeti, mindenki tudja, hogy a kétegyházai és kigyósi országutak elsőrendű müutak, ha ezen községek kereskedelmileg nem ide tartoznak — bár Kétegyháza, dacára a Csaba felé való jobb vasúti összeköttetésnek, ma is jórészben ide tartozik — annak a vasúti összeköttetés mostohasága az oka. Ez pedig a fővonalnak Csabán való átvezetésével évtizedekkel ezelőtt dőlt el. Az eleki és dobozi földutak kikövezésére a háborús évek óta most ebben az évben először kerülhet sor. Most jut először abba a helyzetbe az állam, hogy útépítésre kölcsönt adhat. Tessék komoly mozgalmat indítani és akkor legyen róla meggyőződve a Békésmegyei Hírlap, hogy Lukács György mindent elkövet majd a terv sikere érdekében. Nézzük most már meg közelebbről azokat az építkezéseket, amelyek Csabára várnak. Uj járásbíróságot kap Csaba. Gyulának tudtommal van már pár éve egy gyönyörű törvényszéki palotája. Az uj leányközépiskolát nem az állam építi fel, hanem Csaba abból a pénzből, amelyet Csaba az amerikai kölcsönből vett fel. Ezt a kölcsönt Gyula is felvehette volna, építhetett volna belőle, de a város tanácsa, úgy vélem, helyesen, a kölcsön súlyos terhei miatt nem vette fel. Sokkal könnyebb kölcsönből építeni, mint a kölcsön kamatait visszafizetni. Ne felejtsük el, hogy az építkezés relative hamar kész, de az adósságot és kamatait sokáig, nagyon sokáig kell törleszteni. Akárhogy is áll azonban a dolog, nem Lukács György tehet arról, hogy ezt a kölcsönt nem vették fel és belőle nem építkezünk. Az tény, hogy az államvasut Csabán nagyobbszabásu építkezéseket tervez. Ne felejtsük azonban el, hogy a városoknak nemcsak, mondjuk, a képviselőjükben rejlő, kinetikai, mozgási energiájuk, de helyzeti energiájuk is van. Ma,'megcsonkított állapotunkban, vasúti szempontból, Csabának óriási helyzeti energiája van. Némely történelmi hibát alig lehet jóvátenni és ma már megváltoztatni azt, hogy a fővonal Csabán megy át — nem lehet. Ehhez járna még az, hogy Csaba maga az ország egyik legnagyobb városa, vasúti csomópont, amely helyzete akkor sem változnék meg, ha sikerülne a fővonalat Gyulán is átvezetni. A csabai állomás szűk és ma, mikor Csaba az ország egyik legfontosabb határállomása országos érdek, hogy kibővítsék. Ami a fővonalnak Gyulán is való keresztülvezetését illeti, ez a kérdés nem oly egyszerű, amint azt a cikkiró ur képzeli. Egy 18 km.-es vasútvonal kiépítése fővonallá sokkal költségesebb, mint egy uj vasúti állomás felépítése. Ez volt már békében is és azért nem sikerült más ilyen hibát elkövetett megye székhelynek e hiba kiküszöbölése. Gyulán, gondoljunk csak arra, hogy határon, u. n. neutrális zónában élünk. Higyje el a t. cikkiró ur, hogy Lukács György külföldi utjai sokkal közelebb visznek el bennünket a fővonalhoz, mint akár a legszebb vezércikk, vagy a legizgatóbb socialista szónoklat. Államrendőrségi palota sehol sem épül. A szanálás keserves éveiben erre az állam pénzt áldozni nem tud. Lukács György sokat járt el ebben a kérdésben, de azok a városok, ahol minszterek a képviselők, de ahol socialista, mint Debrecenben is, nem kaptak és nem kaphatnak ma uj rendőrségi épületet. A postapalota uj építésére a lakások felszabadulásakor és akkor kerülhet a sor, ha ezt a forgalom szükségessé teszi. Nem egyedül a képviselőtől függ ez, de Lukács György egész múltja kezesség amellett, hogy ha valaki, 0 annak idején előre »lendíti« majd ezt a kérdést. Ami a polgári fiúiskola kérdését illeti, a szanálási törvény egyenesen megtiltja, hogy ilyen célra az állam kölcsönt adhasson. Csaba is iskolát a magán kölcsönéből épit Dr. Csete polgármester a tanúja, hogy Lukács György semmi fáradságot nem kiméit, hogy vele együttesen minél kedvezőbb kölcsönhöz juttassa a várost. Ez a kölcsön már felvehető lett volna, ha egyrészt komoly körök nem lépnek elő azzal az óhajjal, hogy esetleg ne a város, hanem más, az építkezésnél érdekelt tényezők vegyék magukra a kölcsönnel járó terheket, másrészt, ha nem merült volna fel az az eszme, hogy talán még előnyösebb kölcsönt kaphat a város. Ma a frankügy — sajnos — sok nehézséget fordít a kölcsön előnyös felvétele elé, de minden remény meg van reá, hogy képviselőnk nagy tekintélye és összeköttetései, a polgármester ügybuzgósága a város érdekeinek legmegfelelőbb módon viszik csakhamar tető alá a kölcsön kérdését Ne tévesszük el azonban szem előtt, h’ogy a kölcsönnel és az iskola építéssel kulturigényeinken kívül csak a munkanélküliség kérdésével nyer ideiglenes, kétségtelenül nagyon szükséges megoldást. Az ipar és kereskedelem nem, holott ennek állandó biztosítása munkaalkalmakkal, vásárlásokkal, az elsősorban helyes és minden körülmények között legmegfelelőbb várospolitika. Vegyen elő egy iront a t. ctkkiró, fő- szerkesztő ur és számítsa ki, mit jelentenek évente a trianoni Gyula kereskedelmének, iparának és gazdáinak azok az intézmények, amelyeket Gyulán a Lukács György energiája, nagy szeretete e város iránt hozott létre ? Számítsa ki mit jelent a gyulai kereskedőknek, malmoknak, mészárosoknak, gazdáknak a nagy kórház, a szanatórium, a menhely, sőt a régi kismenhely is, amelyben ma 60 gyermek nyer élelmezést. Milliárdokat tesznek ki azok az összegek, amelyeket ez intézmények a mai nehéz gazdasági években Gyulán kifizetnek. Száz és száz milliót tesz ki, amit különböző gyulai iparosok kisebb-nagyobb munkák fejében ezen intézmények révén keresnek. Állandó munkaalkalmakat jelentenek ezek az intézmények és Utóbbi időben rendkívül elterjedt az az uzus, hogy közszolgálatban levő alkalmazottak lapok előfizetése, illetőleg megrendelése érdekében látogatták a súlyos helyzetben levő iparosokat, gyárosokat és kereskedőket. A kamara ez ellen előterjesztéssel ólt s m®st a pénzügyminiszter a kamara előterjesztésére a következő rendeletet adta ki : »Ismételten panasz merült fel amiatt, hogy pénzügyi tisztviselők vagy alkalmazottak, illetve pénzügyőri altisztek sokszor hivatalos eljárásuk közben, de leginkább hivatali állásuk tekintélyét felhasználva és nem egyszer erőszakoskodva tényleges vagy nyugdijastisztviselők és alkalmazottak által irt, kiadott, illetve szer kesztett szakköoyvet, vagy szaklapot terjeszsoha egyik intézmény sem, az sem, amely még mindig Lukács György közvetlen vezetése alatt áll, nem törődött a bevásárlásainál, a munkaalkalmak adásánál azzal, "hogy politikailag Lukács Györgygyel tartanak-e vagy sem, azt a főszerkesztő ur politikai barátai szintén igazolni fogják. Ha ezeket igy végigtekintjük, akkor belátjuk, hogy nem méltányos a Lukács György működését összehasonlítani alkotásairól egyáltalán nem ismert szocialista képviselő működésével. Ha a mai viszonyok mellett nem is tud alkotást, alkotásra halmozni Lukács György sem, mint ahogy más sem tud — az ő politikai szereplése, külföldi fáradtságos utjai, ép úgy meghozzák a jövőben e város számára is, az ország számára is azt $z eredményt, amelyet meghoztak azok az alkotásai, amelyek révén Gyulán ma is száz és száz család jut e xisz- tenciához. De talán más szempontból is célszerűtlen, sőt veszedelmes a szavakkal való az a játék, amely a csabai Szederből egy indát akar kölcsön kérni Gyulának. Vigyázzunk, mert úgy járunk, mint a Goethe bűvészinasa, aki előidézte a szdlemeket, de azokkal bánni, azokat visszaparancsolni nem tudta. Könnyű a tömegek indulatával játszani, könnyű őket felhívni arra, hogy gondoljanak a szocializmussal való kacérkodásra, de visszaparancsolni őket azután, ha már reátértek a szocialisták útjára, nagyon-nagyon nehéz. Nem lehet büntetlenül szombaton még kormánypártinak lenni és vasárnap reggelre már szocialista képviselőjelöltre gondolni. A tömeg fülében csak a vasárnapi szózat marad meg, mert könnyebben hisz a délibábos Ígéreteknek, mint a nyers igazságnak — és amikor mégis a nemzeti építő munka lassú és fáradtságos útjára akarunk vele lépni — akkor egyszerre csak felhangzik az »Internacionale« országokat és társadalmakat rombadöntő daliara. Tudom, szent meggyőződésem, hogy a cikkiró nem gondolt erre, amikor a szederindáról való hasonlatát leírta, de vigyázzunk, mert mint a nagy költő versében a fiút, minket is eltip- rással fennyegetnek az igy felidézett szellemek, amelyekkel bánni nem tudunk. Még nem késő, a szellemek még nem lépték át a küszöböt, még összefoghatunk, kéz a k éz- ben, hogy együtt építsük fel romjaiból az országot és vele ezt a nagymultu várost. G. tenek s azokra az adózók körében megrendeléseket gyűjtenek. Ezt megakadályozandó, a legszigorúbban megtiltom, hogy a tisztviselők és alkalmazottak, illetve pénzügyőri altisztek az adózók vagy általában a nagyközönség körében bármilyen könyveket, vagy szaklapot megvételre vagy megrendelésre ajánljanak. Erre a tiltó rendelkezésemre a tisztviselőket és alkalmazottakat, valamint az alárendelt hatóságok és hivatalok személyzetét azzal figyelmeztetem, hogy hasonló esetekben a fegyelmi szabályok szerint a legszigorúbban foNe mulassza el EstélyiBáliRuhaMintákat készséggel küldök. SELYMEK LEFKOVITS Crepe de chine bevásár tieorgettek lásáná! Kabátselymek selyem áruh ízát felkeresni Foulárdok Budapest, IV.. Hajé-u. 12-14. Belváros. — E hirdetés felírni tat éji 10 Vo engedményt kap a szabott árakbél. 971—5 gok eljárni. A miniszter rendeletéből: Dr. Balázs s. k., h. államtitkár.“ A pénzügyminiszter tiltá rendelote. — Tisztviselőknek nem szabad ügynökösködni. —
