Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-02-13 / 12. szám
1986. február 13, Bökés 3 A polgármester és a város kölcsöne. Értesülésünk szerint, a város polgármestere, Sál József ipartestületi elnök és K. Schriffert József a kisgazdaszövetség elnöke ma Bndapsetre utaznak a város kölcsönének ügyében. Egyben a Az alispáni hivatalnál feltűnt, hogy njabban a vármegyéből sok útlevél iránti kérés érkbzik. Az illetők, kik nagyobbára épitő és földmunkások — Törökországba kérnek útlevelet. A kérések Békésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi február hó 20-án rendes közgyűlést tart. A tárgysorozaton 60 ügy szerepel, de a póttárgysorozatba felveendő ügyeket is le fogják tárgyalni. Értesülésünk szerint, a frankügygyel kapcsolatban indítvány fog tétetni a tekintetben, hogy a törvényhatóság amidőn a frankhamisítást elitéli és a most folyó áldatlan A lakbéreket a jövő költségvetési évre a békebeli aranykoronás lakbérek 50 százalékában állapították meg, megfelelően átszámítva, ami azt mutatja, hogy a kormány — legalább egyelőre — nem tervezi a lakbérek további emelését, ha azok a jövő lakbérnegyedben a szanálási törvénynek megfelelően a békebér (alapbér) 50 szá zalékát elérték A tiszviselők és nyugdíjasok ugyanis mindig az általános lakbéremelésnek megfelelően kapják meg lakbérilletményüket A lakbérkérdés tehát jelenleg úgy áll, hogy május hóban életbelép az 50 százalékos lakbér, amit novemberig nem lehet emelni. Novemberben peKettős birtokosoknak hívják azokat a szerencsétleneket, akiket a sorsuk azzal vert meg> hogy birtokukat kettészelte a trianoni határ. Sajnos — vármegyénkben igen sok ilyen birtokos van, akiknek a helyzete valóságos pokol volt eddig. A Romániához tartozó földjüket csak külön engedéllyel lehetett megmunkálni, az ottani terményeket szintén csak engedéllyel lehetett Magyarországra szállítani. Érthető, hogy ilyen körülmények között igen sok gazdának elment a kedve a román területre eső földjétől, de viszont eladni nem lehetett, mert a jó szomszédaink csak potom áron szerették volna megvenni. Ezen az áldatlan helyzeten most nagyot enyhít az az egyezség, amely tegnap jött létre a A rokkantellátási adóról szóló törvény a pénzügyminisztérium végrehajtási utasításában a föld, ház, társulati, tantiem, kereseti, jövedelem és vagyonadó fizetésére kötelezettekkel szemben január elsejével, az alkalmazottakra nézve pedig február elsejével életbe lépett, tehát a közszolgálati alkalmazottakkal szemben is. Mentesek ez adó alól az ellátás tartama alatt a hadiözvegyek, hadiárvák, hadirokkantak. Az adó felét fizetik a Károly csapatkeresztesek is. Az adó alapját a fentebb felsorolt alapadók együttes összege pénzügyminiszter előtt is megjelennek, Lukács György dr. nemzetgyűlési képviselőnk vezetésével, ki 8z andenciát kieszközölte. oly tömegesen érkeztek, hogy az alispán vizsgá latot indított — nem e kivándorlásra való csábításról van szó. Egyben az esetről jelentést tett a belügyminiszternek. parlamenti harc felett rosszalását fejezi ki, Bethlen István gróf miniszterelnököt és kormányát a legteljesebb bizalmáról biztosítja. Tárgyalni fogják továbbá Sopron város köriratát a hadikölcsönök valorizációja tárgyában s a belügyminiszter tervezetét a választókerületek újabb beosztása tekintetében. dig — ha más intézkedés nem történik — feléled a háziurak felmondási joga a jöwtt év májusra (mert februári negyedre kis lakásokat sem lehet felmondani) és ezzel együtt a lakbérek szabad megállapítási joga is. A lakó azonban nem köteles a lakbéremelést elfogadni, hanem jogában áll neki is a jövő májusra felmondani. így a nagyobb lakbérekről, ha a szabad felmondás idejének kito'ása mellett a kormány máskép nem intézkedik, csak a jövő májustól kezdve lehet beszélni. magyar és a román kormány között. Az egyezség értelmében a jövőben a községi elöljáróságtól kell kérni a határátlépési igazolványt. Az elöljáróság felveszi a kérést és a kiadandó utasítás alapján a kéréstől számított három napon belül minden további utánjárás és láttamozási kényszer nélkül kiadja az átkelési igazolványt, amely negyedévre félévre vagy egész évre fog szólani. A kiadási eljárást a magyar és a román község elöljárósága egymás között intézi el. Értesülésünk szerint, a magyar és a román kormány megállapodott abban is, hogy a kisebb incidensek elintézését a határmeneti hatóságokra bízzák. képezi. Az adókulcs 10 aranykoronáig O'IO fillérrel kezdődik és fokozatosan emelkedik az alapadó 5%-ig. Az adókivetést a községek teljesitik. A kivetés ellen 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz felebbezésnek, ennek határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. Pénzügyminiszteri rendelet értelmében az árvízkárosultaknak 1926. augusztus hó 15-ig terjedő adófizetési halasztás engedélyezhető. A pénzügyminisztérium meghagyta a pénzügyigaz- gatóságnak, hogy a behajtás elhanyagolása miatt a vármegye közigazgatási bizottságának egy előbbi határozatával kimondott felelősség mindazon községekre nézve alkalmaztassák, amelyekben a hátralék folyó évi január hó végéig 30%-ra le nem apadt. A felelősség alkalmazásával járó költségeket csak abban az esetben fedezhetik a községek pénztáruk, illetve az adóbehajtási illetékek terhére, ha azok az elsősorban marasz- taltaktól behajthatok nem lennének. Az adóhivataloktól bekiváut kimutatások szerint a hátralék Gyomán 32%, Füzesgyarmaton 38%, Körösladányban 47%, Szeghalmon 38% és Gádoroson 31-70%. Ezekkel a községekkel szemben a felelősség alkalmazásától a pénzügyigazgatóság most már eltekinteni nem fog. A felsorolt községeken kívül Endrődön a hátralék 40%. Tekintettel azonban arra, hogy a hátralék nem a jelenlegi adóügyi jegyző mulasztásából állott elő, hanem elődje hanyagságából, kinek távozásakor csaknem az egész évi előírásnak megfelelő előző évi hátralék fennállott, az uj jegyző erélyes eljárása folytán pedig az egész hátralék már is a folyó évi előírás 40%-ára apadt le és további működése reményt nyújt arra, hogy Endrődön a hátralék a következő hónapok folyamán normális mederbe jut, az igazgatóság a felelősség alkalmazásba vételét Endrőd községnél nem kívánja. Békésen is meghaladja a hátralék a 30%-ot, de ennek oka az, hogy a földbirtok rendezésével mintegy 5000 hold vétetett igénybe, mely után a műszaki' megosztás hiánya miatt, a földhöz juttatottaktól az adó még nem követelhető, ezért a felelősség alkalmazása Békés községnél is mellőzendő, habár ott a hátralék 45%. Jótékonycélu előadás és diákbál a gimnáziumban. A helybeli róm. kath. reálgimnázium az árvízkárosultak javára február 13-án, szombaton délután 5 órai kezdettel az intézet torna- csarnokában műsoros előadást és este 8 órai kezdettel ifjúsági táncmulatságot rendez, melyre a tanulóifjúság szülőit, hozzátartozóit és a tanügybarátokat a reálgimnázium vezetősége ezúton tisztelettel meghívja Műsor: 1. Fantázia F. v. Flotow Alessandro Stra- della c. romantikus operájából. I. rész. Zenekar. 2. a) őszi harmat után; b) Stájer tánc. Énekkar. 3. Megy a juhász szamáron . . . Szavalja Wiszt Márton VII. o. t. 4. F. v. Flotow: Stradella. II. rész. Zenekar. 5. Pajzs Elemér: A házasságközVetitő. Tréfa. Személyek: Fuchs . . . Bállá Sándor VIII. o. t. Jobbkéz . . Szabó Sándor VII. o. t. Áldozat . . Silberstein Imre VIII. o. t. Egy ur . . Hánn Tibor VIII. o. t. 6. Magyar nótákat játszik zongorán Szabó Béla V. o. t. 7. L. Boccherini: Menuett. Zenekar. 8. Veit Vilmos: A szarvasbogár és a rózsa. Énekkar. 9. Rádió hirek. 10. F. v) Flotow: Stradella. III. rész. Énekés zenekar. 11. Szenes Béla: Samu. Vígjáték 1 felvonásban. Személyek: Ilonka . . . Blaskovits Maca VI. o. m. t. Samu . . . Voit Pál VII. o. t. János . . . Jakó István VIII. o. t. Weinberger . Réti Sándor VIII. o. t. 12. F. v. Flotow: Stradella. IV. rész. Zenekar. Belépődíj az előadásra és táncmulatságra együtt 20.000 korona. Külön meghívókat nem bocsát ki a tanintézet. Békésből Törökországba. Békésvármegye közgyűlése. Mikor emelhető a házbér? A gyulai pénzügyigazgató jelentése. Nem fizetnek a községek. Könnyebb lesz a határátlépés.
