Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-09-15 / 73. szám
EíVIII. évfolyam 73, szám Szerda Gyula, 1930. szeptember 15. Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 20.0(H) K Vidékre . . . 40.000 K Ilráeíési dij előre fizetendő. RT7I^T? Q OJu/IVILO POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadókivata Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek íntézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Megjelenik szerdán és szombaton. H pecsétőr szava. Tolnamegye egyik választókerületének székhelyén Magyarország igazságügyminisztere képviselői beszámolót tartott. A kolesdi, gyűlés miniszteri szózatai hangulatkeltés helyett tárgyi igazságok megállapítására szorítkoztak. Ma, amikor a demagógia bő teret nyújt hangzatos és megtévesztő kijelentéseknek s a társadalmi fantáziát fölöslegesen izgatják, gazdasági aggodalmakkal, alkotmánypo- litikai ellenvetésekkel s a társadalmi egységet szétromboló célzatosságokkal, jól esik felelős tényezőktől, ko- molj kormányférfiaktól szerény számadását hallanunk az elvégzett kormányzati munkának s a tények egyszerű felsorolását, szemben az üres és puffogó ellenzéki baljóslatokkal. Ha a jövő feladatait tekintjük, nem haladhatunk el a közelmúlt eseményei mellett anélkül, hogy el ne ismerjük azt az ötéves eredményt, amit sikerrel oldott meg és ért el Bethlen István gróf kormánya. Az állam- háztartás egyensulybahozatala, a beruházások és az alkotmányos élet folyamatosságát biztositó társadalmi rendteremtés olyan határkövek, amelyek egyben a követendő utat is jelzik. A jövő számára az anyagi és lelki gyógyulás nagy müve volna a szanálás terén véghezvitt feladatoknak és ezzel minden vonatkozásban betetőzné a forradalmak utáni közgazdasági és jogélet újjáépítésének tervezetét. Jogos Pestiig Pál igazságügyminiszter önérzetes megállapítása arról, hogy minisztertársaival egyetemben őket egyetlen kötelezettség vezérli munkájuk keresztülvitelében, amelyet haladás, konszolidáció, osztály és felekezeti kibékülés, társadalmi lehiggadás, gazdasági megerősödés, a takarékosság szellemének helyreállítása és a nemzeti összetartás szükségességének felkeltése koronáz meg abban a céltudatos összefogásban, amivel összeforrasztani igyekszik az országban minden hazafias polgárt. Ezt a tevékenységet hiába akarja megbénítani egy lelki- ismeretlen agitáció, amivel sajnos lépten-nyomon találkozunk. Azok a politikai ügynökök, akik, a dolgos magyar népet forradalmi jelszavakkal bujtogatiák, veszedelmes munkájukkal osztálygyülöletet akarnak kelteni. Pedig ez a szerencsétlen haza súlyos árat fizetett nemrég a felforgatok véres hatalmáért. Ne üljön fel senki a hitvány méregkeverésnek, járjunk nyitott szemmel és lássuk meg, hogy aki a magyar társadalmat megbontani törekszik, akár pártokra, akár egymással szembenálló osztályokra, vagy felekezetekre, az a nemzet halálát hozza. A felelősség ebben a kérdésben mindenkit egyformán terhel. A hatalmat is, ha gátat nem tud vetni a lélekromboló aknamunkának, de a társadalmat, az ország minden Seilinger Károly, a Kairóban időző polgármestert helyettesítő főjegyző rendkívüli közgyűlésre hívta össze a város képviselőtestületét a mai nap délelőttiére. A | közgyűlés összehívását szükségessé tette nehány közérdekű ügy sürgős letárgyalása, melyek között legfontosabb a belügyminiszter leirata a rendőrpalota építési ügyében s az a tanácsi javaslat, mely egy millió aranykorona külföldi kölcsön felvételét célozza. A közgyűlés tárgysorozatán mint fontos ügyek szerepelnek még a belügyminiszternek azon rendelete, mely a városi tisztviselők és alkalmazottak létszámcsökkentésére vonatkozik, majd a tanácsnak az az előterjesztése, mely a községi választókerületek újabb beosztását foglalja magában és végől a géperejű (automobil) bérkocsi ipar gyakorlására vonatkozó szabályrendelet megalkotása. A rendkívüli közgyűlés csekély érdeklődés mellett ma délelőtt 9 órakor kezdődött, melyről 1 apunk tudósítója a következőket jelenti: egyes választópolgárát is, ha hitelt ad a konkolyhintők demagógiájának és utat enged Magyarország anyagi, politikai és szellemi lerombolásának. Az igazságügyminiszter figyelmeztetése, mint a legkomolyabb helyről jövő intelem, kell hogy az ország minden részében visszhangra találjon. Szembeállítva egymással a konszolidációt és az ármánykodást, leplezetlenül tárta fel, hogy mennyi az elért eredmény és mi van még elintézni való. Úgy gondoljuk, hogy aZ ország máris ítélkezett s a jövőben is véleményét ahhoz fogja szabni. A nemzetért, az országért dolgozókat becsülésével támogatja, az izgatókat és felforgatókat pedig öntudatnak tisztánlátásával elsepri a politikai érvényesülés mezejéről. Adja Isten, hogy az ország népének tisztánlátását soha el ne tudja homályosban! semmiféle lelkiismeretlen, alattomos, népbolonditó megtévesztés! A mai közgyűlésen a képviselőtestület tagjai kevés számban jelentek meg. A közgyűlésen Heilinger Károly főjegyző elnökölt. Napirend előtt a főjegyző bejelentette, hogy az OFB. ismert és a városra nézve sérelmes Ítélete ellen memorandummal fordultak a kormányhoz. Dr. Pallmann Péter a mohácsi napokra emlékezett vissza és kérte a képviselőtestületet, hogy a 400- éves évfordulót jegyzőkönyvileg örökítse meg a város képviselőtestülete. Lindenberger János felpanaszolta, hogy a mérnöki hivatal a zsuppfe- deles házak náddal való újbóli fedését nem engedélyezi. Napirend után elsőnek a rendőrpalota építését tárgyalták. SteigernaldPallmann, Pfaff és Titz képviselőtestületi tagok hozzászólása után Tanczik Lajos rendőrfőtanácsos a vendég jogán szólait fel és a rendőrpalota építésének összes körülményeit ismertette. Az éljenzéssel fogadott beszéd ulán a képviselőtestület elhatározta, hogy miután a Göndöcs kerti felajánlott telek az építésre nem alkalmas, a város két ajánlatot tesz a belügyi kormánynak. 1. Épüljön a rendőrpalota a rendőrségi palota mostani helyére és az állam fizessen a telekért a városnak 400 millió koronát. -2. Épüljön a rendőrpalota a Szarvas-épület helyére. Ezt a telket ingyen adja a város az A mai város! közgyűlés.
