Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-09-01 / 69. szám
4 Békés 1926. szeptember 1. HZllVÉNZKT. CsAkos asszony (operett). rRégi és mulatóhelyeken már lecsépelt Zerkovits nótákkal és melódiákkal megspékelt vérszegény nyári darab szombaton is, vasárnap is telt házat vonzott. Az érdeklődést Dalmadi Erzsi énekesnő vendég- szereplése váltotta ki, aki, rr.int tudvalevő, egy budapesti gyógyszerész és szakiró felesége. A debütáló művésznőnek ugyancsak leronthatta az illúzióját a gyulai szereplés, mert valóságos küzdelmet kellett folytatnia pártnereivel, akik vásári komédiává sülyesztették Erkel Ferenc dicsőséges nevéről elkeresztelt színpadot. Arról nem is beszélünk, hogy Somiár Stefi szubretté előléptetett kis táncosnő föllibbentett szoknyájával bemutatta ülőkéjét, akárcsak a Párisién grill kokottja, hogy Lásslófy a bohémlelkü és vigkedélyü riportert meghülyésitette, hogy a második felvonásban félórán keresztül rúgták a football labdát a kő zönség közé a legújabb trükk szerint, valószínűleg azért, hogy a buta viccektől elalélt közönség ébredezni kezdjen. Ahhoz már a gyulai színpadon hozzászoktunk, hogy a művészet itt Csáky szalmája. De a vendégmüvésznő, egyben a közönség megérdemelte volna, hogy legalább ez estén legyen összjáték. Az igazán könnyű és fülbemászó zene ellaposodott, a zenekar három taktussal hol előbb volt, hol hátrább s az uj karmester ijedtében olyan grimászokat vágott, hogy az első sorok közönségének volt mit nevetnie. A darabot megmentette (ha arról lehet szó) a meleg ünneplésben részesült bájos vendégmüvésznő, akinek erőteljes, iskolázott hangja van, aki tud kedves és rokonszenves lenni. Játékán azonban meglátszik, hogy nincs állandóan a színpadon és igy rutinja sokat vészit értékéből. Sárffy a sváb hentes szerepében kitűnő. Ssalay kissé merev és fád, de jó alakja, tiszta és meleg orgánuma szerelmes színésznek predesztinálja. Ha müvészrendező keze alá kerül, maradandó sikerei lesznek. Sajnáljuk, hogy Dalmadi nem akkor lépett föl színpadunkon, amikor még voltak itt ssiné- ssek, akik vezetnek, teremtenek, alakitanak, játszanak és nemesen szórakoztatnak. Elvégre nem lehet mindent a karzatra bazirozni, amely ez estéken is ujrázott és tombolt és közben oly illetlenül viselkedett, hogy a rendőrségnek is dolga akadt vele. (0.) Szerkesztő: OROSZLÁNY GÁBOR Ezüst- és aranypénzt bevált a Nemzeti Hitelintézet gyulai fiókja, Városház-utca^ 18. szám. 5b4 to—§ „KIRÁLY“ ■ mozgószínház Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1920. évi szeptember hó 1-én és 2-án szerdán és csütörtökön délután j/47 és este 1/29 órakor Rádius Paramount világattrakció! Az élet tékozlói Két lélek vándorlása a főidőn és túl a földi életen. Három rósz 10 felvonásban. Mind a három rész együtt. Első rész : Pillangótánc. Második rész: Tüzvirágok. Harmadik rész: Az égi ösvény. 472—1926. kih. szám. A m. kir. áilamrendőrség gyulai kapitányságának alulírott r. büntető birója az 1924 évi IX. t.-c. 8, 16. és 17. §-aiba ütköző kihágás miatt Balázs Péter Pál gyulai lakos ellen indított kihágási ügyben, Gyulán, 1926. évi május hó 14 ik napján a terhelt jelenlétében megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után hozta a következő Ítéletet: I. r Balázs Péter Pál terheltet, aki 34 éves, rom. kath vallásu, nős kunágotai szü letésü, gyulai lakos, magyar állampolgár, aki katona volt, vagyonos, italmórő foglalkozású, vétkesnek mondom ki az 1924. évi IX. t. c 8. §. 2. bek. be 16. és 17 § okba ütköző és az u e. t.-c 43 §. 1. pontja és u e. te. 44 § a 1. és 2. pontjai szerint minősülő kihágás elkövetésében, melyet az által követett el, hogy 1926 május 6-án ecesedósnek indult bi bás bort rizling név alatt tartott forgalomban, a söntésbeli tartályon a bor származását, fajtáját és minőségét megjelölni elmulasztotta, a söntésben a bortörvény fontosabb rendelkezéseit ki nem függesztette és ezért I. r. terheltet az 1924 évi IX t. c. 43. § a 1. pontja a 44- § a 1. és 2. pontjai alapján a kbtk. 21. §. (Btkv. 92. §) alkalmazásával az 5340—1924. M. E r. 5. és 8. § aiban foglaltakra figyelemmel 5 napi elzárást helyettesitő 500.000 korona pénzbüntetésre, mint főbüntetésre, ezenfelül 100.000-)-100 000+100.000=300 000 korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre Ítélem el. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetére az 5340—1924 M. E. r. §a alapján 1-p-l—(-1=3 napi terhelt önköltségén foganatosítandó elzárásra változtatandó át. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emel kedésétől számított 15 nap alatt különbeni végrehajtási terhe alatt az állami rendőrkapitányság pénztárába kell befizetni, amely ősz- szeg a 60 003 csekkel a F. M. borkihágási büntetéspónzek számláját illeti. Köteles terhelt a Rbsz. 210. § a 1. és 4 pontja értelmében 245.000 K eljárási költse geket az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett alulírott állami rendőrkapitányság pénztáránál befizetni, mely összegből a szakértőt 160.000 korona, eljáró rendőrtisztviselőt pedig 850C0 korona illeti az 54100—1925 F. M, ill 32000—1926. F. M. r. ért. Ez ítéletet a 62.000—1924. F. M r. 108. és 110. § ai rend. ért. a borellenőrző bizottság elnökével és Tahy Endre dr., mint a F. M. szakképviselőjóvel közlömEz ítéletnek a Békés eimü lapban terhelt költségén való közzétételét a 62.000— 1924. F. M r. 80 § a elrendelem, valamint azt is, hogy az Ítélet az ipartestület hirdető tábláján is kifüggesztessók. A 62.000—1924. F. M. r. 85. §-a 4 be kezdése alapján az italmórési jog elvonása iránti eljárás folyamatba helyezését ellenben mellőzöm. Indokok. Beismerte a terhelt azt, hogy 1926 évi május hó 6 napján a szakértői szemle alkalmával üzlethelyiségében ill. söntésóben a tar tályon a bor származását, fajtáját és minőségét feltüntetni elmulasztotta és éppen igy a bortörvény fontosabb rendelkezéseit is elmulasztotta a söntésben kifüggeszteni. Továbbá beismerte, hogy rizling név alatt a söntésóben levő tartályban ecetedósnek indult bort tartott, mely bor azonos volt a pincében lévő azon már csak 8 liternyi tartalommal biró bordóban lévő borral, mely virágos, zavaros volt s melyet kimérni állítólag nem akart, de ennek ellenére is erről a borról engedte még le a csapon a söntésben talált hibás kimérés céljára tartogatott bort. Terhelt itt vázolt és beismert mulasztásaival és cselekedeteivel elkövette egyfelől az 1924. évi IX. t.-c 16 és 17, § ai, másfelől az u. e. t. c 8. § a 2. bekezdésben ütk. kihágásokat s ezért terheltet az 1924 évi IX. t.c. 44. § a 1. és 2. pontjai, valamint a 43. § a 1. pontja rendelkezése ért. büntetnem kellett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek figyelembe vétetett s a Btk. 21. § a alk. indokául szolgált az a körülméoy, hogy a terhelt kihágásai elkövetését beismerte, hasonló kihágás elkövetése miatt büntetve nem volt s mert nem állapítható meg az, hogy különösen az 1924. évi IX. t. c. 43. § & 1 pontjában ütköző kihágást nyereségvágyból nagyobb arányban és huzamosabb időn át követte volna el, épen ezért az utóbb említett körülmények indokolttá tették a 62000— 1924. F. M. rendelet 85. §-a 4. bek érintett jogkövetkezmény folyamatba helyezésétől való eltekintóst is. Az Ítélet egyéb rendelkezései a rendelkező részben hivatkozott § okon alapulnak, Gyula, 1926. évi május hó 14 én. Dp. Borsos Béla s. k. m. kir. állami rendőrkapitány, mint. I. íoku rendőri büntetöbirő. Jelen Ítélet terheltnek kihirdetteteit azzal a figyelmeztetéssel, hogy ez ellen a hirdetést követő naptól számított 15 nap alatt a m kir. állami rendőrség alulírott kapitányságánál, mint rendőri büntető biróságnáí benyújtandó és a m. kir. állami rendőrség szegedi kerületi főkapitányához intézendő felebbezósnek van helye Eelek egyúttal meg- kórdeztetvón, kivánnak-e felebbezni vagy megnyugosznak az Ítéletben. Terhelt az Ítélet ellen felebbez. Gyula, 19z6. évi május hó 14 ik napián. Dr. Borsos Béla s. k _mint rendőri büntetöbirő. Kiadmány hiteléül: Lévy Endre, (P H.) hiv. s. tiszt. 926—1926. vht. szám Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX- t-e. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. járásbíróságnak 1926. évi 111426—2. számú végzése következtében dr. Gipsz Lipót ügyvéd által képviselt Magyar Textilmüvek Mautner Rt. javára — sarkadi lakos ellen 15.610,000 korona s jár. erejéig 1926. évi májushó 14 én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 24,550,000 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: szeszes italok, 20 kg. szemes kávé, 50 kg. kocka cukor, üzleti berendezés és egyéb ingók nyilvános árverésen oladalnak Mely árverésnek a gyulai kir. járásbíróság 1926. évi Pk. 5113—2. számú végzése folytán hátr. 8,510,000 kor. tőkekövetelés, ennek 1926. évi március hó 7. napjától járó 18% kamatai, V3% váltódij és eddig összesen 3.167,500 koronában biróilag már megállapított költségek erejéig, Sarkadon, adós üzletében leendő megtartására 1926. évi szeptember hé 24 napjának délutáni 3 órája batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX t.-c. 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőknek, szükség esetén bocsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósága kát mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t. c. 102. § a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Gyula, 1926. évi augusztus hó 18-án. JBecsy Sándor, 711 1—1 kir. bírósági végrehajtó. Petőfi-utca 3., Vida-utca 9. számú házak, valamint a „Vadász“ kávéház teljes berendezéssel eladó« Értekezni Ehrenfeld S. aranyművesnél. 627 sg_.» in/IÁ 3. szám alatt 3 In ti 0 sz°ba, fürdőszoba, üvegezett Liuuv folyosó mellékhelyiségekkel lüfil egJÜÍt. Érdeklődők forduljanak Ehreufeld S. aranyműveshez. 642 7-* Egy jó családból való fia tanulónak felvétetik Y| ihátik Andor 540 iß—* festő-üzemében. Gyulán, 1926, a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
