Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-04-07 / 27. szám

L¥1II, évfolyam 27. szám Szerda Gyula, 1926. április 7. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TAKSÁI)ALMI Ég KÜZÜAZnÁmTI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részéi illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek inlézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A mentelmi. (S) Minden nemzet képviselői­nek mentelmi joga egyike az alkot­mányos élet fejlődése legértékesebb csúcsának. A képviselőház tulajdon­képen a nemzet szuverénitását repre­zentálja azon képviselők összessége által, akiket a nemzet ruház fel ez­zel a megbízással. Ilyen módon — amint az alkotmányos élet jogi for­mái az idők során kifejlődtek és mind tagozoüabbakká váltak — szükséges­sé vált, hogy a nemzet kebelében megnyilvánuló különböző vélemé­nyek törvényes képviselőit a jog kü­lönös védelmében részesítsen. Hiszen a képviselői hivatás tulajdonképen a legmagasabb funkciók egyike, ami­kor is a képviselő a nemzet házában szabadon elmondhatja bármiről véle­ményét anélkül, hogy emiatt politi­kai üldözésektől kellene tartania. A mai gyakorlat szerint képviselő ellen eljárás mindaddig nem indítható, amig a Ház a képviselő mentelmi jogát fel nem függeszti s ezáltal ki nem veszi őt azon Kivételes szabály alól, amelyet neki épen képviselői mivolta biztosit. A mentelmi jog egészen a leg­utóbbi időkig szépen funkcionált. A mai idők azonban oly problémákat vetnek fel s oly meglepetésekkel szolgálnak, hogy sokszor a legrégibb és legbeváltabb jogszabályok is vagy elégtelenné válnak, vagy pedig alkal­mazásuk nem szolgálja a nemzet ér­dekeit. Tagadhatatlan, hogy a képvise­lők mentelmi jogának valamilyen formában meg kell maradni. Azon­ban a frankügy eseményeit vizsgálva, a nemzet arra a szomorú tapaszta­latra ébredt, hogy némely képviselő épen az immunitás védelme alatt olyan kijelentésekre ragadtatta magát, amelyek össze nem férnek képviselői mivoltával, ha ezt a hivatását igazán nemesen fogja fel s még kevésbbé férnek össze a magyar nemzet ér­dekeivel. Azok a féktelen támadások, amelyek sohasem hangzottak volna el azon kivételes kezelés biztosítéka nélkül, amit a mentelmi jog nyújt, mérhetetlenül sokat ártottak az or­szág vitális érdekeinek s ebben az esetben ez a nemes alkotmánybizto- siték a maga hajlékony erejével akarata ellenére is a hasa ellen fordult. Nem csoda ilyen körülmények között, ha az ország közvéleményé­ben, mint a kormányzópárt körében egyre felmerülnek olyan gondolatok, amelyek a mentelmi jog bizonyos reform­jára céloznak. Elvégre minden tör­vényes intézkedést bizonyos korszerű szükségesség hiv létre s egy törvény ugyanúgy elaggottá és túlhaladottá válhatik, miijt ahogy egy ember nézetei és véleményei is elöreged­hetnek. Ezért nem tudunk csodál­kozni ezen a felmerült terven, mert, bármennyire is azon az állásponton vagyunk, hogy a fennálló törvénye­ken csak a legvégső szükség esetén szabad változtatni, mégis a jelen esetben úgy látjuk, hogy ennek a változtatásnak a szükségessége fennáll. A törvény végeredményben nem önmagáért van, hanem azért, hogy a közösség és- a haza érdekeinek szolgála­tára legyen. Nem helyes tehát olyan esetben, amikor egy törvény a maga nemes mivoltában csak azért, mert méltatlanok használják fel védelmét, továbbra is tabu maradjon, amelyhez nyúlni veszélyes és nem szabad Az ország közvéleményének az a meg­győződése, hogy a mentelmi jog ren­delkezéseinek bizonyos fokú meg­reformálása kívánatos és helyén való. Ha tehát a kormánypárt ezt a gon­dolatot mind többször veti fel és hangoztatja, akkor ebben az esetben csak kifejezője az országos hangulat­nak, amely a honatyáktól nem pusz­tító, hanem alkotó munkát vár. LEGUJAB Budapestről -telefonálják lapunknak: Beniczky Ödön ma jelentkezett az ügyészségnél, hogy megszakított büntetését kitöltse. Azonban orvosi bizonyítvány alapján a bíróság további szabadlábon való maradását enge­délyezte. Az ünnepek alatt Budapesten megalakult a B-listás Közalkalmazottak Országos Szövetsége, melynek az a célja, hogy a B-listás tisztviselőknek munkaalkalmat biztosítson. A budapesti rendőrség elfogta azokat a fiatalembereket, akik a Kecskeméti-utcai Réthy-féle bankházban hadikölcsönkötvényeket hamisí­tottak. Kihallgatásuk alkalmával kiderült, hogy Tölgy Ferenc és társa hamis 25000 koronásokat is gyártottak. Tölgyet és társát letartóztatták. A bíróság elrendelte Vannay László elmebeli állapotának meg­vizsgálását. A népjóléti minisztérium a békés- és biharvármegyei árvízkárosultak részére engedélyezett gyűjtést lezárta. Az adományok összege meghaladja a négy milliárdot. Bethlen István gróf miniszterelnök ma Gödöllőre utazott a kormányzó meghívására. Vármegyei tisztviselők nyugdíjügye. A belügyminiszter feltűnést keltő rendelete. Csak az maradhat vissza, akit alispáni előterjesztésre a közgyűlés visszatartani javasol. A kiszolgált tisztviselőkre vonatkozó rendelkezések értelmezése tekintetében a kü­lönböző törvényhatósági bizottságok úgyszól­ván más és más álláspontot foglaltak el. A fölmerült kétségek eloszlatása végett most a belügyminisztérium arról értesítette a vár­megyék közönségét, hogy az 1925—7000. M. E. számú rendelet 8. és 29. pontjainak a kiszolgált tisztviselők kötelező végelbánás alá vonására vonatkozó rendelkezései nem egyszeri alkalomra szólnak, hanem állandó hatályúak, azaz : jövőre is, mihelyt valamelyik tisztviselőnek beszámítható javadalmazásának egész összegével felérő nyugdíjra van igénye, a vármegye közgyűlésének azonnal intézked­nie kell, hogy az illetőt nyugdíjba helyezze, vagy hogy szolgálatban való visszatartására tegyen javaslatot. A vármegye alispáuja felelős érte, hogy a szóban levő körülményt a tisztviselőkre vonatkozóan szabatosan nyilvántartsa és hogy a közgyűlésnek kellő időbeu előterjesztést tegyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom