Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-10-17 / 81. szám
4 Béke» 1925. október 17 Sldlő Ferene beszédét mai számunkban egész terjedelmében közöljük. A képzőművészeti főiskola tanárának, a kiváló művésznek Gyulán elmondott értekezését olvasó közönségünk érdek* lödésébe ajánljuk. Lökösházán aj pályaudvar lesz A Máv. igazgatósága utasitást adott a szegedi üzletvezetőségnek, hogy a költségvetésbe felvett összeg erejéig uj állomáshelyiséget építsen a lőkösházai pálya* udvaron. Tovább csökkennek a földárak. A földár csökkenése továbbra is 20—30 százalék között mozog. A prima minőségű földek 10—12 millió* ért, gyengébbek pedig 7—8 millióért kaphatók. Általában az ingatlanforgalom igen gyér, eladó föld ugyan aránylag eok van, vevő azonban kevés akad. A haszonbérek is lefelé menő tendenciát mutat s holdanként 100—250 kiló bnza között ingadozik. Sok az állásnélküli tisztviselő. Magyarországon jelenleg 20000 volt álfami, 15000 magán- tisztviselő, 7500 bankhivatalnok és 300 biztosi* tási tisztviselő van állás nélkül. Az adófelszólamlásl bizottságok megkezdték működésűket. A pénzügyigazgató jelentése szerint Gyulán és a vármegyében az adófelszó- lamlási bizottságok megkezdték működésüket. A vármegye területén 7 bizottság van. Egyelőre Gyulán, Békéscsabán, Orosházán és Szarvason kezdődött el a tárgyalás. Ezeknek befejezése után kerül sor Békésre, Gyomára és Szeghalomra. Az időjárás. A meteorólogiai intézet jelentése szerint változékony, szeles, hűvös idő várható, a keleti részeken esővel. Összeírják az adóalanyokat. A pénzügyminiszter elrendelte az adóalanyok és adótárgyak összeírását az 1926. évre. A rendelet szerint az ősszeirási munkálatokat azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb november folyamán be kell fejezni. Leszállították a vasntl kocsitárolás Idejét. A vasúti díjszabás értelmében az árufuvarozásnál a megérkezés idejétől számított 24 órán át a küldemények a kocsikban díjmentesen tároltak fék- bérfizetés kötelezettsége nélkül. Értesülésünk szerint most a díjmentes tárolási időt a magyar államvasutak és a Dálivasut 9 órai időtartamra szállították le, ami a küldemények szállítását — 8 igy az áruk árát is — a legtöbb esetben ismét drágítani fogja. Velltőest a gimnáziumban A katolikus kór házépítő bizottsága vasárnap (18-án) a gimnázium tornatermében vetitöestet tart, amikor is a katakombák cimü képek kerülnek bemutatásra. A vetitetett képekről dr. Domanek Pál gimnáziumi bittanár tart előadást. A vetített képek ntán a katolikus kör ifjúsági szakosztálya fogja szórakoztatni a közönséget. Az előadás este pontosan 8 órakor fog kezdődni. Délután fél 5 órakor diákok részére lesz előadás ugyancsak a katolikus ház alapja javára. Délntán diákok belépődíja 1000 korona. Este a belépődíj felnőttek részére 6000 korona, diákok részére 3000 korona. Értesítés. Október 25-én vasárnap délelőtt 11 órakor nrvacsoraosztással unitárius Istentisztelet lesz. Felkéretnek az unitárius hívek és az érdeklődők, hogy lehetőség szerint minél nagyobb számban jelenjenek meg. FIGYELEIt! Sorsjátékot nem rendezek, mert sorsjátéknál az igen tisztelt vásárló közönségnek csak igen kis része, vagyis ezer közül egy jut nyereményhez, hanem a inai naptól kezdve minden vevő, ki nálam akár egyszerre, akár több Ízben (rész letekben) 150000 korona értékben vásárol (cukor egyharmad rósz), az teljesen díjtalanul (ajándékba) kap egy üveg 3 csillagos konyakot, vagy egy üveg finom tea- rumot. Saját érdekében győződjön meg róla CraibácsRiáil 1074 l—' Komló épület. A vasntl bérletjegyek n] ára. A vasúti bérletjegyek uj árát a Máv. igazgatósága a következő összegekben állapította meg. I. osztály évi 19 'millió 200000 korona, II. osztály évi 15 millió 940000 korona, III. osztály évi 9 millió 940000 korona. Kedvezményes évi bérletjegy 500 kilométeres útvonalra I. osztály 4 millió 200000 korona, II. osztály 2 millió 700000 korooa. Ily összeget fizetnek kedvezményes bérletjegyükért az újságírók, kamarai titkárok, gazdasági felügyelők stb. Színház a megyében. Tompos Péter kerületi színigazgató 42 tagn társulatával Békésen játszik és elsőrangú előadásait a békési közönség szívesen látogatja. November hónapban, ha sikerül Tompos Péter igazgatónak megfelelő helyiséget kapni, Mezöberény lesz'a következő állomása. Banmann vlvótanfolyama Gyulán. Megbízás folytán felkérem mindazokat az urakat, akik a Baumann vivómester tanfolyamára a »Kötelezőt« aláírták, ngyszíntén a még résztvenni szándékozó urakat is, hogy folyó hó 18-án délután fél 7 órakor jelenjenek meg a róm. kath. gimnázium tornatermében. Az összejövetel célja: a vivóturnu- sok összeállítása ; a tandíjak befizetése. Dr. Herberth Károly. Négy évi börtön- Megírtuk volt, hogy Kraszkó György békéscsabai fiatal, jómódú gazdalegény ittas állapotban egy késsel leszúrta béreséi: Viczián Jánost, ki sebeibe belehalt, jjA fiatal gazdalegény a bűntett elkövetése után elhagyta az országot, bebarangolta középeurópát, majd vádoló lelkiismeretétől űzve, haza jött Magyar- országra és jelentkezett a c*endőrségen. Ezt a bűnügyet tárgyalta le a gyulai törvényszék Tóth- tanácsa A bíróság Kraszkó Györgyöt négy évi börtönre ítélte. A vádlott ügyvédje dr. Készt Zoltán felebbezéssel élt az ítélőtáblához, bár a védelem folytán Kraszkó enyhe büntetést kapott. Ültessünk gyümölcsfát. Ungbváry József faiskolája (CJgléd) megkezdte a szállítást. Budapesti irodája VI. Andrássy-ut 56. Árjegyzék ingyen. Anyakönyvi hírek. Születések: Zirka Dénes Ottokár, Magyari Sándor József, Rozsos György, Török Irén Klára, Kovács Erzsébet, Petheő Piroska, Jámbor Erzsébet Jámbor Éva ikrek, Hiregye Jolán Mária, Oltyán Ilona, Kiss Rozália. — Házasságok: Portörő András—Béres Erzsébet, Török Gyula—Hyöngyösi Piroska, Muntyán Pál—Arató Erzsébet, Szabados János—Steigervald Hóna, Illích 'József—Braun Terézia, Bánkő Márton—Schneider Anna, Bírna Gábor—Kővári Mária, Steigervald Imre—Csarnai Margit. — Halálozások: vitéz Fekete János 37, Yácsi Sadorné Bilog Eszter 22, Szlakóvszky Pál 53, Virág József 14, Bódics István 87, Wmezmger Teréz 12, Hengye Mózesné Veres Anna 75. A Királymozgöszinház műsora. Szombaton és vasárnap „A száguldó kerék“ cimü világattrakció rendezőjének Abel Gance nak legújabb filmje „A föld rabjaié'- A szerepekben a Comedie Francaise művészeivel. Bevezetésül „Pathé revue“ aktualitásokkal és „Tessék mosolyogni kérem“ kiváló burlesque. A főszerepben a közkedvelt „0“-vel (Harald LLoyd). Sidló Ferenc megnyitó beszéde a gyulai Közművelődési Egyesület tárlatán. Művészetről beszélni oly nehéz — mert a lényege tulajdonképen az emberi lélek sajátosságaiban — és sokszor kifürkészhetetlen oíyan tulajdonságaiban rejlik, melyek alig definiálhatók. És ha én mégis megpróbálok egyet s mást elmondani róla, ezt azért teszem, hogy szerény képzettségeim segítségével felkeltsem az önök érdeklődését s érdeklődésük nyomán az önök szere- tetét a művészet iránt. Az általános megfogalmazás, amellyel a művészeti alkotást definiálni lehetne, jellemzővé tenni az életnek mindama megnyilatkozásait, amelyek körülvesznek bennünket. Jellemzővé tenni a tér mészetet, melyet az emberek, bár napkeltétől napnyugtáig maguk előtt látnak, de annak ezernyi szépségét mégsem ismerik, mert a szemüknek nincsen iskolázottságuk arra, hogy a körülöttük élő dolgoknak a karakterét meglássák és ezen karakterismeret nyomán behatoljanak azoknak szépségeibe. A művészet tehát legelsösorban látni tanit. És ha elgondoljuk azt, hogy a meglátnitudása ama ezernyi és ezernyi életmegnyilvánulásnak, amelyek körülöttünk és bennünk szünös-szüntelen lejátszódnak, szellemileg és érzelmileg hogyan gazdagítanak bennünket, akkor a művészetnek eme rövid és csupán nagy körvonalú definíciója nyomán máris megállapíthatjuk, hogy a művészettel foglalkozni, a művészetet szerotni, a művészetet érteni akarni olyan kincs, melyet el nem vehet tőlünk senki. Elmondhatjuk tehát, hogy a művészet nagy általánosságban arra törekszik, hogy kifejezővé tegyen valamely fontos jellemvonást. A festő, ha a természet életét karakterizálja, kiragad hangulatokat abból s megfesti az előttünk elterülő tájat olyankor, amidőn viharfelhők űzik egymást az égen és sötét, komor és vészteljes minden. Ezt a természeti képet tehát a komorság fogja dominálni. A fák, bokrok egy nagy, sötét masszába fognak olvadni a képen, ^ a házak majdnem alaktalan szürkeségbe folynak össze s a háttér hegyei összeölelkeznek a gomolygó felhőkkel. Ezen a képen hiányozni fog minden részlet, a fákról csak sejtjük, hogy fák, a házakat alig ismerjük fel, a hegyek már félig felhők. A komorság, a sötétségbe folyó elszürkülés s a chaosz dominálja a képet, mert a viharnak ez a karaktere. Minden jelenségnek megvan tehát a maga külön, a többi jelenségektől eltérő egyéni lényege s ezt a karaktert, ezt az uralkodó jellemvonást felfedezni, kihámozni s az alkotásban megrögziteni egyik föfeladata a művésznek. Ha most egy lépéssel tovább megyünk, azt kérdezhetjük, hogy a körülöttünk élő jelenségek egyformán hatnak-e mindannyiunkra s egyazon impressziókat váltják-e ki belőlünk, akkor erre a kérdésre nemmel kell felelnem. Es itt felállíthatom a művészet lényegének megfogalmazásáról a második tételt. A művész, bár elsősorban a természet jelenségeinek a karakterét keresi, mégis ezen jelenségek, mint impresz- sziók az ő sajátos egyéni lelkületén szűrödnek át s ennek az egyéni lelkivilágnak a pregnáns bélyegével születnek művészi alkotásokká. A művészet tehát tulajdonképen itten kezdődik. A jelenségekadta impresszió a művész leikéből egy újabb jelenséget vált ki, a kapott impresszióból egy élmény lesz, s amikor ennek a benső emberi élménynek a képe a művészet nyelvén festménnyé vagy szoborrá rögződik, az eredmény már nem a természet jelenségeinek a másolatát jelenti, hanem az uj alkotást, mely a művész lelkében született, fejlődött és mint önálló, egyéni teremtés, e fogalomnak teljes értelmében tárul elibénk. A művész tehát az ő egyéniségének benső emberi szemüvegén keresztül látja, fogadja magába és éli át a természet jelenségeinek mindama impresszióit, melyek körülötte felbukkannak. Az a művész, kinek számára nem élmény mindaz, amiket maga körül lát, az a művész legfeljebb becsületes és szürke másolója lehet az életnek s a természetnek, de soha sem lesz alkotó. A művészetének az értéke egyenlő lesz a fényképpel, szépen retussirozott és fotografiere hü kópiák a fákról, virágokról, házakról, hegyekről, emberekről és ruhákról, mindezek a dolgok azonban szótlanok és élettelenek maradnak, mint a fénykép, mert hiányzik belőlük a léleknek az átélése, az érzelem hangjainak a megcsendülése. A művész, akit e név megillet, imigy fogalmazhatná meg a művészet lényegét. Ezerfajta esemény születik körülöttem, de életet és befejezést általam s az alkotásaimban kapnak. Minden kívülről jövő átszürödik bennem s a dolgok tulajdonképen nem odakünn éltek, de ón éltem őket át. A művészet forrását nem kívülünk, a természetben, a felfogásokban, a szálló igazságokban, vagy a korszellemben kell keresnünk, de önmagunkban. Elérkeztünk tehát oda, amidőn azt látjuk, hogy a művészet ismertetésénél — előtérbe, sőt homloktérbe lép az ember. Az embert a művésztől elválasztani nem lehet. A művészetének a lényege mélyen bent gyökeredzik az ö emberi tulajdonságainak a lényegében; s az ö emberi tulajdonságainak a qualitása adja meg alkotásainak a qualitását. Minden művészi megnyilatkozás tehát csak
