Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-07-08 / 53. szám
LVII. évfolyam 53. szám. Szerda Gyula, 1935. július 8, Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona Felelős szerkesztő: DOHÁT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A kisgazdák. Reflexiók a Békésmegyei Hírlap egy cikkére. Nincs hónap, de talán hót sincs, amikor a lapok hasábjain hosszabb-rövidebb hir ne jelen ne meg arról, hogy az egységes párt kisgazda tagjai kiválnak a pártból és külön pártot alakítanak. Másnap azután, hogy ez a hir megjelent, megjelen a cáfolata is, de szükség sincs erre, mert a legerősebb cáfolat maga az, hogy a kisgazdák ma is benne vannak az egységes pártban. Az elmúlt napokban ismét bevonult ez a hir a lapokba s mi, mint eddig, úgy ma sem foglalkoznánk vele, ba helybeli laptársunk, a vBékésmegyei Hírlap* nem tartotta volna szükségesnek, hogy vezércikkben térjen ki erre a kérdésre. E cikkre úgy személyi és helyi, miut tárgyi szempontból azonban reflektálnunk kell. Egyszerűbb a személyi és helyi szempont, mert azt hisszük, hogy a cikk Írójának tollába is tévedésből csúsztak bele a következő sorok : »Azt is szó nélkül tűrték az önállóságukat vesztett kisgazdák, hogy egész sereg olyan mandátum került kisgazdaellenes kezekbe, amelyek pedig a választók foglalkozása és felfogása szerint feltétlenül a kisgazdákat illették volna. Nem is kell messze menni a példáért, itt van a mi városunk«. Ebben a pár sorban három súlyos tévedés van. Az elsőre nem lehet mással felelni, mint azzal, hogy alkotmányos államban a képviselőválasztások eredményét mindenkinek szó nélkül kell tűrnie, eltekintve azoknak a jogszerű eljárásoknak alkalmazásától, amelyekkel minden mandátumot meg lehet támadni. Erre Gyulán azoknak, akik a hivatásánál fogva kisgazda jelölt mögé álltak, semmi szükségük Bem volt, ők nem is éltek vele. A mindenki által tisztelt kisgazda-jelölt egy mindvégig tiszta, alkotmányos harcban bnkott el, amelynek tisztaságához szó nem fért és ezért pártja meg is hajolt az eredmény előtt. Súlyos tévedés az is, amely egy kerület képviselői mandátumát azért, mert a választók többségének foglalkozása kisgazda, kisgazda részére követeli. Csonkamagyarországon a lakosság többsége ma földmivelő, ebből az következik tehát, hogy a képviselők többsége is földmivelő, ki?gazda legyen ? Nincs komolyan gondolkozó ember, aki az ország lakosságának eme nagy rétege előtt ne hajolna meg tisztelettel és ne volna tisztában nemzetfenntartó voltukkal. De ebből egyáltalán nem következik az, hogy a képviselői mandátumok többsége őket illeti meg. Ha foglalkozások szerint alkotnák meg a képviselő- házat, akkor a mai parlamenti rendszerről át kellene térni a foglalkozási ágakból megalakult kamarák törvényhozó rendszerére, amelyet theoretikusok ugyan időnként követelnek, de komoly politikus ezzel még komolyan nem foglalkozott. Soha ez a terv meg nem valósult, kivéve a szovjetet, amelynek katona- és munkástanácsa ezt a felfogást testesíti meg, ba torzul is. Tudom, hogy ez a felfogás messze, távol áll a cikkírótól, de távol áll az ország lakosainak túlnyomó részétől is, mert foglalkozásuk kisgazda volta nem jelenti azt, hogy »felfogásuk szerint« nekik kisgazdát kell választaniok. Az ország többségének felfogása az, hogy a képviselő- házba a legműveltebb, legképzettebb emberek valók, akiknek törvényhozói munkájától az ország fellendülése várható. Gyula város örök dicsősége, hogy ő is eme többséghez tartozik. Örök büszkesége, hogy nem foglalkozás szerint választott, de választása a ma » kiművelt emberfők« egyikére esett, akiknek csoportjától várta már a nagy Széchenyi is az ország boldogulását. A cikkíró azon kitétele, hogy a gyulai mandátum »kisgazdaellenes«, kézbe jutott — tulajdonképen megmosolyogni való. Lukács György, aki 8 éven át volt a megye főispánja, éveken át képviselője, aki úgy ismeri és úgy szereti e megye és város népét, mint talán senki más, kisgazda ellenes ? Lukács György, aki évek óta semmi fáradalmat nem ismerve, megy külföldi városról- külföldi városra, hogy az elszakított területeken élő magyar telepesek — kisgazdák — jogait kiverekedje — kisgazdaellenes ? Minden nemzetgyűlési beszédjében és minden Julius derekán néhány amerikai nagybank igazgatója jön Budapestre és nagyobb dollár- kölcsönről fog tárgyalásokat folytatni. Az amerikai pénzpiacon a magyar kölcsön kérdését nagyban megkönnyíti a mellette való propaganda, amelyet amerikai tartózkodása valóban fontos alkalommal fel is szólalt — követeli e nagy és kiváló csoport gazdasági érdekeiuek felkarolását, de kulturális és közegészségügyi haladásuk elősegítését is. A többtermelés tanításának és megvalósulásának buzgóbb követelője nálánál nincs. Lukács György, aki bár foglalkozását nézve ép oly kevéssé kisgazda, mint ama vezércikk t. Írója, a kisgazdák valódi érdekeinek lelkes támogatója. De ép ily lelkes harcosa a kereskedők és iparosok és az intelligencia érdekeinek is, mert, és itt vau a kérdés lényege és itt emelkedik túl helyi és személyi szempontokon, nincsenek e megcsonkított, megnyomorított országban külön kisgazda és külön kereskedő és lateiner érdekek — itt csak egy érdek van : az ország talpraállitá- sának érdeke. Minden osztály külön érdekeit össze kell egyeztetni a többiével, mert csak igy lehet elősegíteni az ország boldogulását. Nem lehet külön iparos, külön kisgazda, külön kereskedő, orvos és külön ügyvédpárt, mert akkor tönkre megy az ország. Ezt látták be a kisgazdák akkor, amidőn bevonultak az egységes pártba és e mellett a nagy elv mellett tartanak ki akkor, amidőn nem hallgatnak olyan hangokra, amelyek — senki nem tudja milyen érdekekért — időnként ettől eltéríteni akarják őket. Ha ők azt hiszik, hogy Bethlen az ország boldogulásán munkálkodik és minden, legelsősorbau az ország állapotának természetszerűleg lassú, de fokozatos javulása ezt bizonyítja, akkor kisebb, nem lényeges, külön szempontokért nem hagyhatják őt el. Mert úgy támogatni valakit, hogy kilépek a pártjából — ez kissé furcsa támogatás. De vógtérre, ennél a kérdésnél nem a párt a fontos. Itt egy a döntő: Az ország régi nagyságának helyreállítása és ez csak akkor sikerül, ha nem huzunk százfelé, de ba összetartunk és leküzdjük nemes elszántsággal esetleges külön kis érdekeinket. G. alatt Smith népszövetségi főbiztos fejtett ki. A főbiztos az amerikai tőke érdeklődését felkeltette Magyarország iránt és az amerikai pénzvilág — amelyben Smtih főbiztosnak kitűnő összeköttetései vannak — nyilván az ő működése révén keresi a kapcsolatot. Nagyobb dollárkölcsönt folyósítanak. szept. 8-án ki lesz sorsolva. Minden vevő minden ÍO OOO korona vásárlásnál egy díjmentes nyerő számot kap.
