Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-07-08 / 53. szám

LVII. évfolyam 53. szám. Szerda Gyula, 1935. július 8, Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 korona Felelős szerkesztő: DOHÁT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A kisgazdák. Reflexiók a Békésmegyei Hírlap egy cikkére. Nincs hónap, de talán hót sincs, amikor a lapok hasábjain hosszabb-rövidebb hir ne jelen ne meg arról, hogy az egységes párt kisgazda tagjai kiválnak a pártból és külön pártot alakítanak. Másnap azután, hogy ez a hir megjelent, megjelen a cáfolata is, de szükség sincs erre, mert a legerősebb cáfolat maga az, hogy a kisgazdák ma is benne vannak az egységes pártban. Az elmúlt na­pokban ismét bevonult ez a hir a lapokba s mi, mint eddig, úgy ma sem foglalkoznánk vele, ba helybeli laptársunk, a vBékésmegyei Hírlap* nem tartotta volna szükségesnek, hogy vezércikkben térjen ki erre a kérdésre. E cikkre úgy személyi és helyi, miut tárgyi szempontból azonban reflektálnunk kell. Egy­szerűbb a személyi és helyi szempont, mert azt hisszük, hogy a cikk Írójának tollába is tévedésből csúsztak bele a következő sorok : »Azt is szó nélkül tűrték az önállóságukat vesztett kisgazdák, hogy egész sereg olyan mandátum került kisgazdaellenes kezekbe, amelyek pedig a választók foglalkozása és felfogása szerint feltétlenül a kisgazdákat illették volna. Nem is kell messze menni a példáért, itt van a mi városunk«. Ebben a pár sorban három súlyos tévedés van. Az elsőre nem lehet mással felelni, mint azzal, hogy alkotmányos államban a képviselőválasz­tások eredményét mindenkinek szó nélkül kell tűrnie, eltekintve azoknak a jogszerű eljárásoknak alkalmazásától, amelyekkel min­den mandátumot meg lehet támadni. Erre Gyulán azoknak, akik a hivatásánál fogva kisgazda jelölt mögé álltak, semmi szükségük Bem volt, ők nem is éltek vele. A mindenki által tisztelt kisgazda-jelölt egy mindvégig tiszta, alkotmányos harcban bnkott el, amely­nek tisztaságához szó nem fért és ezért pártja meg is hajolt az eredmény előtt. Sú­lyos tévedés az is, amely egy kerület kép­viselői mandátumát azért, mert a választók többségének foglalkozása kisgazda, kisgazda részére követeli. Csonkamagyarországon a la­kosság többsége ma földmivelő, ebből az kö­vetkezik tehát, hogy a képviselők többsége is földmivelő, ki?gazda legyen ? Nincs komo­lyan gondolkozó ember, aki az ország lakos­ságának eme nagy rétege előtt ne hajolna meg tisztelettel és ne volna tisztában nem­zetfenntartó voltukkal. De ebből egyáltalán nem következik az, hogy a képviselői man­dátumok többsége őket illeti meg. Ha fog­lalkozások szerint alkotnák meg a képviselő- házat, akkor a mai parlamenti rendszerről át kellene térni a foglalkozási ágakból meg­alakult kamarák törvényhozó rendszerére, amelyet theoretikusok ugyan időnként köve­telnek, de komoly politikus ezzel még komo­lyan nem foglalkozott. Soha ez a terv meg nem valósult, kivéve a szovjetet, amelynek katona- és munkástanácsa ezt a felfogást testesíti meg, ba torzul is. Tudom, hogy ez a felfogás messze, távol áll a cikkírótól, de távol áll az ország lakosainak túlnyomó ré­szétől is, mert foglalkozásuk kisgazda volta nem jelenti azt, hogy »felfogásuk szerint« nekik kisgazdát kell választaniok. Az ország többségének felfogása az, hogy a képviselő- házba a legműveltebb, legképzettebb embe­rek valók, akiknek törvényhozói munkájától az ország fellendülése várható. Gyula város örök dicsősége, hogy ő is eme többséghez tartozik. Örök büszkesége, hogy nem foglal­kozás szerint választott, de választása a ma » kiművelt emberfők« egyikére esett, akiknek csoportjától várta már a nagy Széchenyi is az ország boldogulását. A cikkíró azon kitétele, hogy a gyulai mandátum »kisgazdaellenes«, kézbe jutott — tulajdonképen megmosolyogni való. Lukács György, aki 8 éven át volt a megye főispánja, éveken át képviselője, aki úgy ismeri és úgy szereti e megye és város népét, mint talán senki más, kisgazda ellenes ? Lukács György, aki évek óta semmi fára­dalmat nem ismerve, megy külföldi városról- külföldi városra, hogy az elszakított terüle­teken élő magyar telepesek — kisgazdák — jogait kiverekedje — kisgazdaellenes ? Min­den nemzetgyűlési beszédjében és minden Julius derekán néhány amerikai nagybank igazgatója jön Budapestre és nagyobb dollár- kölcsönről fog tárgyalásokat folytatni. Az amerikai pénzpiacon a magyar kölcsön kér­dését nagyban megkönnyíti a mellette való propaganda, amelyet amerikai tartózkodása valóban fontos alkalommal fel is szólalt — követeli e nagy és kiváló csoport gazdasági érdekeiuek felkarolását, de kulturális és köz­egészségügyi haladásuk elősegítését is. A többtermelés tanításának és megvalósulásának buzgóbb követelője nálánál nincs. Lukács György, aki bár foglalkozását nézve ép oly kevéssé kisgazda, mint ama vezércikk t. Írója, a kisgazdák valódi érdekeinek lelkes támo­gatója. De ép ily lelkes harcosa a kereske­dők és iparosok és az intelligencia érdekei­nek is, mert, és itt vau a kérdés lényege és itt emelkedik túl helyi és személyi szem­pontokon, nincsenek e megcsonkított, meg­nyomorított országban külön kisgazda és kü­lön kereskedő és lateiner érdekek — itt csak egy érdek van : az ország talpraállitá- sának érdeke. Minden osztály külön érdekeit össze kell egyeztetni a többiével, mert csak igy lehet elősegíteni az ország boldogulását. Nem lehet külön iparos, külön kisgazda, külön kereskedő, orvos és külön ügyvédpárt, mert akkor tönkre megy az ország. Ezt lát­ták be a kisgazdák akkor, amidőn bevonultak az egységes pártba és e mellett a nagy elv mellett tartanak ki akkor, amidőn nem hall­gatnak olyan hangokra, amelyek — senki nem tudja milyen érdekekért — időnként ettől eltéríteni akarják őket. Ha ők azt hi­szik, hogy Bethlen az ország boldogulásán munkálkodik és minden, legelsősorbau az ország állapotának természetszerűleg lassú, de fokozatos javulása ezt bizonyítja, akkor kisebb, nem lényeges, külön szempontokért nem hagyhatják őt el. Mert úgy támogatni valakit, hogy kilépek a pártjából — ez kissé furcsa támogatás. De vógtérre, ennél a kérdés­nél nem a párt a fontos. Itt egy a döntő: Az ország régi nagyságának helyreállítása és ez csak akkor sikerül, ha nem huzunk százfelé, de ba összetartunk és leküzdjük nemes elszántsággal esetleges külön kis érdekeinket. G. alatt Smith népszövetségi főbiztos fejtett ki. A főbiztos az amerikai tőke érdeklődését felkeltette Magyarország iránt és az amerikai pénzvilág — amelyben Smtih főbiztosnak kitűnő összeköttetései vannak — nyilván az ő működése révén keresi a kapcsolatot. Nagyobb dollárkölcsönt folyósítanak. szept. 8-án ki lesz sorsolva. Minden vevő minden ÍO OOO korona vásárlásnál egy díjmentes nyerő számot kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom